„Nyelvcsalád” változatai közötti eltérés

Az egyik legelterjedtebb tévhit a nyelvcsalád fogalmával kapcsolatban, hogy a rokon nyelvek azért tartoznak egy nyelvcsaládba, mert hasonlítanak egymásra. Ez nem feltétlenül igaz teljesen. A nyelvrokonság, mint ahogy az előzőekben említettük, a közös ős elvén alapszik, ami nem feltételezi azt, hogy a rokon nyelvek mai állapotukban is hasonlítanak egymásra. A különböző nyelvek ugyanis rendszerint több évszázados elkülönült fejlődés útján jönnek létre, így két rokon nyelv között a távolság, illetve külön fejlődéstörténetük függvényében óriási különbségek is lehetnek. Egy egyszerű példával szemléltetve, még különösebb nyelvismerettel nem rendelkezőknek is feltűnik, hogy a [[Spanyol nyelv|spanyol]] és az [[olasz nyelv]] hangzásában nagyon hasonló (ha nem is igazán értik meg egymást a két nyelv beszélői), a [[Francia nyelv|francia]] viszont meglehetősen eltér tőlük, amikor valójában a francia sokkal közelebbi rokonságban áll a spanyollal, mint az olasszal, sőt, mindhárom nyelv igen közeli rokonságban áll egymással az indoeurópai nyelvcsaládon belül. Hasonlóképpen, az [[Orosz nyelv|orosz]] és a [[Perzsa nyelv|perzsa]] egyáltalán nem hasonlít egymásra hangzásban, pedig közelebbi rokonok egymással, mint a például a [[Német nyelv|némettel]].