„Bay Zoltán” változatai közötti eltérés

| halál dátuma = [[1992]]. [[október 4.]] {{Életkor-holt|1900|6|24|1992|10|4}}

| nemzetiség = magyar

| felsőoktatási intézmény = [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetemen]]

| akadémiai tagság = A [[Magyar Tudományos Akadémia]] levelező tagja (1937)<br>rendes tagja (1945)<br>tiszteleti tagja (1981)<br>Az [[Eötvös Loránd Fizikai Társulat]] tiszteleti tagja (1981)

| hatással voltak rá = ||Werner Heisenberg]]<br> [[Szent-Györgyi Albert]]

Apja Bay József református lelkész ([[Alsókálosa]], 1858. november 28. – [[Gyula (település)|Gyulavári]], 1910. november 11.).<ref>{{cite web |url=http://www.mjvk.hu/web/guest/gyulai-wiki/-/wiki/Main/Bay%20J%C3%B3zsef%20(1858-1910)/pop_up;jsessionid=1CAA25E96C63BD6ED4DB617FA59FAB25 |title=Bay József (1858-1910) életrajza|publisher=mjvk.hu |accessdate=2016-11-26}}</ref> Anyja Böszörményi Julianna<ref>{{cite web |url= http://www.omikk.bme.hu/archivum/bay/dokumentumok/bayb0047-01.htm |title=Bay Zoltán kérelme szülei házassági anyakönyvi kivonata iránt |first= |last= |work=omikk.bme.hu |year=2005 |accessdate=9 September 2012}}</ref> ([[Árpád (település)|Árpád]], 1864. – [[Zsadány]], 1931.) Egyik bátyja Bay József református lelkész ([[Gyula (település)|Gyulavári]], 1891. augusztus 18. – [[Budapest]], 1984. augusztus 1.), másik bátyja Bay Géza jogász ([[Gyula (település)|Gyulavári]], 1898. – [[Szatmárnémeti]], 1942.)<ref>{{cite web |url= http://gyulai-info.extra.hu/elet/adattar/gyki.htm |title=Gyulai ki kicsoda, Gyulai személyek, Személyi adattár, Gyula város |first= |last= |work=gyulai-info.extra.hu |year=2012 |accessdate=8 September 2012}}</ref>

A ''Bay'' családi név viszonylag ritkának mondható. Első ismert ősük ludányi Bay Barnabás volt, aki 1453-ban élt, ám a családi emlékezés tudott Bay György alispánról is. Eredetileg [[Nógrád vármegye|Nógrád]], [[Gömör vármegye|Gömör]], [[Szabolcs vármegye|Szabolcs]] és [[Bihar vármegye|Bihar]] vármegyében]] laktak. A dédapa még telkes [[jobbágy]] volt, de fia, vagyis a fizikus nagyapja Bay Pál Gömörújfalun született 1824-ben, és uradalmi [[Gazdatisztgazdatiszt|kasznárként]] dolgozott. Gyermekei folytatták a családi felemelkedést és idősebb Bay József református lelkész lett. Ő már a barczi előnevet használta. Segédlelkészként került [[Árpád (település)|Árpádra]] Böszörményi Károly mellé, akinek egyik lányát, Juliannát 1890-ben vette feleségül.<ref group="m">A családba benősülő történész, [[Szabó István (történész)|Szabó István]] kutatta Bay Zoltán családfáját az [[Magyar Nemzeti Levéltár|Országos Levéltár]]ban.</ref><ref name="Gyermekkor Gyulavárin">{{cite web |url=http://www.omikk.bme.hu/archivum/bay/htm/bayelete1.htm |title=Bay Zoltán élete - Gyermekkor Gyulavárin |author=Füstöss László |publisher=omikk.bme.hu |accessdate=2016-11-26}}</ref>

Burokban született, így már [[Szülésszülés|születése]] nagy veszélyt hozott, de sikeresen vette élete első megpróbáltatását. Későbbi életére is hatással volt a burokban születettség. Rendre reménytelen feladatokkal küzdött meg. Kiskorában hajszálon múlott élete, abban az időben legveszélyesebb gyermekkori fertőzőbetegségek közül megkapta a [[Diftéria|torokgyíkot]]. Olyan súlyos állapotban volt, hogy az orvosok már lemondtak róla, de köszönhetően talán édesanyja ápolásának mégis felépült a súlyos betegségből.<ref name="Gyermekkor Gyulavárin"/>

Elemi iskoláit szülőfalujában, a Gyulavári Református Felekezeti Fiúiskolában végezte, majd [[Debrecen]]be került, ahol a [[Debreceni Református Kollégium|Református Kollégium]]ban folytatta tanulmányait. Itt ismerkedett meg [[Szabó Lőrinc]]cel, [[Gulyás Pál (könyvtáros)|Gulyás Pál]]lal, a 20. század nagy irodalmi egyéniségeivel, [[Illyés Gyula|Illyés Gyulával]], [[Németh László (író)|Németh Lászlóval]] és [[Zilahy Lajos]]sal. Nagy hatással volt rá a művészet, és sokáig nem tudott dönteni, hogy a természet- vagy a társadalomtudományokat válassza-e élethivatásul. Példaképe, [[Eötvös Loránd]] volt a „döntőbíró”, amikor megismerkedett a fizikus munkásságával. A tudomány mellett a [[zene]] bűvöletében is élt, és megtanult jó szinten zongorázni. <ref group="m">Nem lett zongorista, de élete vége felé a Washington D. C. melletti Chevy Chase-i házában szívesen játszott baráti társasága számára. Kimagasló zenei ismeretei és képességei nagyban segítették későbbi sikeres kísérleti fizikusi pályafutását.</ref><ref>{{cite web |author=Kovács László |url=http://www.termeszetvilaga.hu/fizika_eve/tortenet/fiztort/bayz.html |title=Bay Zoltán, a kísérleti fizika varázslatos mestere |accessdate= 2016-04-15 |publisher=termeszetvilaga.hu }}</ref>

Tanulmányai befejezése után négy évet töltött [[Berlin]]ben, az első két évet a Collegium Hungaricum, a második kettőt a Notgemeinschaft der Deutschen Wissenschaften ösztöndíjával. A német főváros ebben az időben élte fénykorát, ugyanis nem kisebb fizikusok dolgoztak itt, mint [[Max Planck]], [[Albert Einstein]], [[Erwin Schrödinger]] és [[Max von Laue]]. Az első évben a Physikalisch Technische Reichsanstaltban (Birodalmi Fizikai-Műszaki Intézet) folytatott kutatómunkája során Werner Steinerrel együttműködve a [[hidrogén]]molekula folytonos [[színkép]]én alapuló, új, nagyenergiájú [[Ibolyántúli sugárzás|ultraibolya]] fényforrást fejlesztett ki. Ezt az ún. Bay-Steiner-féle lámpát a spektroszkópiai kísérletekben ultraibolya fényforrásként használják.{{refhely|SzTNH}}

1927 és 1930 között a berlini egyetem Fizikai-Kémiai Intézetében dolgozott [[Max Bodenstein]] mellett. Itt érte el első nemzetközi jelentőségű sikerét, miután az aktív gázokon az általa kifejlesztett teljesen új módszerrel a Werner Steinerrel közösen elvégzett kísérlettel először bizonyították be [[Színképelemzés|spektroszkópiai]] úton, hogy az aktív [[Nitrogén|nitrogéngáz]] szabad nitrogénatomokat (naszcens) tartalmaz.{{refhely|SzTNH}}

Az eredmények elismeréseként 1930-ban – Bodenstein javaslatára – a [[Szegedi Tudományegyetem|Szegedi Egyetem]] Elméleti Fizikai Tanszékének elméleti fizika professzora lett.

A második világháború idején az Egyesült Izzó hadiüzem lett. 1944-ben a [[Zsidók|zsidónak]] nyilvánított munkatársakat elhurcolták; de a német adócső-programra (a légvédelmi radarprogramra) való hivatkozással Bay közbenjárására 13 mérnököt és fizikust mégis elengedtek. Ám ők is, és a többiek is csak a [[1944-es kiugrási kísérlet|nyilas hatalomátvételig]] dolgozhattak. A gyár működését leállították, a dolgozókat és a gépeket nyugatra szállították.

Készültek berendezések a Hold mérésére is, melyet először [[Verőce (Magyarország)|Nógrádverőcén]], majd a fővárosban állítottak fel. 1945 márciusában a [[Munkás-paraszt Vörös Hadsereg|szovjet hadsereg]] elkobozta a készülékeket. Újra kezdték a kísérleteket, de felismerték, hogy a kb. négyszázezer kilométerről visszavert jel elvész a zajban. Miután a [[jel-zaj viszony]] lényeges változtatására nem volt lehetőség, a siker kulcsát Bay ötletének, az ún. [[coulométer]]rel<ref>{{cite web |url= http://www.omikk.bme.hu/archivum/bay/kepek/bayk0250-01.htm |title=A coulométer vázlata és a mérési elrendezés|work=omikk.bme.hu |year=2005 |accessdate=2012-09-06}}</ref> történt [[jelösszegzés]] megvalósítása jelentette. S végül [[1946]]. [[február 6.|február 6-án]] kijelenthették, hogy „megradarozták” a Holdat. ''A coulométerben 4%-kal több hidrogén fejlődött, mint amit a zavarjelek produkáltak volna''. A szenzációs eredmény értékét nem kisebbíti, hogy egy hónappal azelőtt az [[Amerikai Egyesült Államok]]ban – az akkori viszonyok között a kor legfejlettebb technikáját használva – hasonló eredményre jutottak. Ez nem csökkenti Bay és társai érdemeit, mivel ők a háborús időkben, szűkösebb anyagi lehetőségek mellett, az amerikaiakénál nehezebb körülmények között végezték kísérleteiket. Egymástól függetlenül, párhuzamosan tették meg az első lépéseket, De Witt és G. Valley Amerikában és Bay Zoltánék Budapesten.<ref>{{cite journal|journal=Intézeti Szemle |title=Nagy magyar fizikusok és mérnökök |author=Dr. Major Györgyné |year=2001 |issue=1–2 |pages=73–93 |url=https://adtplus.arcanum.hu/hu/view/IntezetiSzemle_2001_1-2/?query=Bay%20Zolt%C3%A1n%2BTungsram&pg=93&layout=s |accessdate=2017-01-12}}</ref> A magyar kutatók igen szerény eszközökkel, de annál nagyobb tudományos felkészültséggel dolgoztak, és az amerikaiakhoz képesti késést egyértelműen a háborús körülmények okozták. A radarcsillagászat történetírói Bayt e tudományág „szülőatyjának ” tartják és nevezik.

Az egyesült államokbeli kutatói tevékenységének egyik fontos mérföldköve kétségkívül a Nemzeti Szabványügyi Hivatal volt, ahol 1955-től 1972-es nyugdíjazásáig dolgozva a fizikatudományok más területein folytatta munkásságát. Amikor a [[lézer]] bevonult a kísérleti fizikába, ő is érdeklődéssel fordult feléje, ugyanis a [[fénysebesség]] mérésének új lehetőségét látta ebben az eszközben, és ez lett a méréstan új mérföldköve. Erre az időre eső [[publikáció]]iban kitartóan harcolt a fénysebességen alapuló hossz-mértékegység szabvány bevezetéséért. Ő javasolta 1965-ben, hogy a távolságegységet, a [[méter]]t a pontosabban mérhető [[idő]]egységre és a [[fénysebesség]]re kell alapozni. A fénysebesség állandóságával kapcsolatosan, annak frekvenciafüggésére J. A. White-tal végzett kísérleteikben igazolták, hogy a fénysebesség vákuumban 1020 mm<ref group=m>A méter hosszúságú Nemzetközi Súly- és Mértékügyi Bizottság által készített platina etalonok 1020 mm hosszúságúak.</ref> pontosságon belül független a frekvenciájától. Eredményüket a philadelphiai Franklin Intézet 1980-ban − a mindössze harmadik alkalommal kiosztott − [[Boyden-díj]]jal jutalmazta.{{refhely|SzTNH}}

*A másodlagos elektronsokszorozás elvét felhasználó mérési eljárás kifejlesztése a részecskeszámlálásra, amellyel három nagyságrenddel megnövelve a részecskeszámlálás sebességét lehetővé vált a mérés a nanoszekundumos tartományban.

*A Budapesten 1946. február 6-án végrehajtott kísérlet a Holdról kapott radarvisszhang kimutatására, amely a radarcsillagászat születésének tekinthető, és amely számára meghozta a tényleges világhírt. .

*A méter új definíciójára 1965-ben tett javaslata, amely szerint a hosszmérés egységét a fény sebességének állandó voltát feltételezve az időmérésre vezette végső soron 1983-ban elfogadást nyert, és az [[SI mértékegységrendszer]] alapjává vált.

Munkásságában rendkívüli fontosságot játszott a mérés. Meghatározó szerepe van a korszerű méréstechnika kialakításában, ezen belül is a rendkívüli pontosságú idő- és hosszmérési eljárások kialakításában. Eredményei jelentősen hozzájárultak az űrtechnika fejlődéséhez. Már 1946-ban felvetette a mesterséges holdakon alapuló távközlés lehetőségét. A pontos időmérési eljárások kidolgozásával és az új méter definiálásával hozzájárult a mesterséges holdakon alapuló helymeghatározási és navigáció kialakulásához. Így a napjainkban már igen elterjedt [[Global Positioning System|Globális Helymeghatározó Rendszer]] (GPS) és az ehhez hasonló rendszerek egyik megalapozója.

*Nevét viseli a Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft., ami ipari és környezetvédelmi biotechnológiával foglalkozik.<ref>{{cite web |url=http://www.bayzoltan.hu/bay-bio |title=Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Közhasznú Nonprofit Kft. weboldala |publisher=www.bayzoltan.hu |accessdate=2016-03-07 }}</ref>

* [[Jeruzsálem]]ben, az Igazak Kertjében olajfa őrzi az emlékét, mert – az Egyesült Izzó műszaki igazgatójaként – 1944 nyarán 13 zsidó származású mérnököt mentett meg. 2000. július 24-én, a világhírű tudós születésének centenáriuma alkalmából, a Magyar Tudományos Akadémia dísztermében tartott ünnepségen özvegye vette át a [[Világ Igaza]] kitüntetést, amit a [[Jad Vasem]] adományozott neki 1998-ban.<ref>{{cite web |url=http://db.yadvashem.org/righteous/righteousName.html?language=en&itemId=4013844 |title=The Righteous Among The Nations Bay Zoltán (1900 - 1992) Adatlapja a (Jad Vasem nyilvántartásában) |publisher=db.yadvashem.org |accessdate=2016-11-26 }}</ref> A kitüntetéssel járó érmet és oklevelet a [[Magyar Nemzeti Múzeum]] 2001. augusztus 31-én, ''Magyarok, akik a 20. századot csinálták'' címmel megnyitott állandó kiállításán mutatták be és azóta is ott látható.

* [[Budapest]]en a Bay Zoltán Elektronikai Szakközépiskola És Műszeripari Szakiskola névadója. Az iskola címe: 1041 Budapest, Lőrinc utca 40.<ref>{{cite web |url=https://budapest.cylex.hu/ceg-info/bay-zolt%C3%A1n-elektronikai-szakk%C3%B6z%C3%A9piskola-%C3%A9s-m%C5%B1szeripari-szakiskola-99300.html |title=Bay Zoltán Elektronikai Szakközépiskola És Műszeripari Szakiskola |publisher=budapest.cylex.hu |accessdate=2016-11-26 }}</ref>

* [[Sarkad]]on az Ady Endre–Bay Zoltán Gimnázium és Kollégium egyik névadója. Az iskola címe: 5720 Sarkad, Vasút utca 2.<ref>{{cite web |url=http://www.abs.sulinet.hu/ |title=Ady Endre–Bay Zoltán Gimnázium és Kollégium |publisher=abs.sulinet.hu |accessdate=2016-11-26 }}</ref>

* [[Gyula (település)|Gyulán]] a Bay Zoltán Általános Iskola névadója. Az iskola címe: 5711 Gyula, Illyés Gyula utca 3.<ref>{{cite web |url=http://www.baysuli.sulinet.hu/bemutatkozas.html#3 |title=Bay Zoltán Általános Iskola |publisher=baysuli.sulinet.hu |accessdate=2016-11-26 }}</ref>

* A Magyar Posta 1996-ban kiadta a Magyarok a Nagyvilágban a Technikai Fejlődéséért sorozatot. A sorozat három bélyegből állː a 24 forintos bélyegen [[Mihály Dénes]] (1894-1953), az 50 forintos bélyegen [[Bíró László József]] (1899-1992), a 75 forintos bélyegen Bay Zoltán (1900-1992) látható.<ref>{{cite web |url=http://philatelia.hu/galeria/magyarok_nagyvil%C3%A1gban_technika_fejl%C5%91d%C3%A9s%C3%A9%C3%A9rt |title=A Technika fejlődése 1996-os bélyeg sorozat |publisher=philatelia.hu |accessdate=2016-03-06 }}</ref>

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Országos Műszaki Információs Központ és Könyvtár (BME OMIKK) 120 publikációját tartja nyilván.<ref>{{cite web|url=http://www.omikk.bme.hu/archivum/bay/htm/baybiblio.htm |title=Bay Zoltán publikációinak jegyzéke |publisher=BME OMIKK |accessdate=2016-12-04}}</ref>

*Válogatott tanulmányok. Gondolat, 1988. 394 o.

*Az élet erősebb, Csokonai-Püski, Budapest, 1990. 271. o. ISBN 963 260 017 7 és a MEK e-könyv 2016 <ref>http://www.mek.oszk.hu/15800/15845 A MEK kiadást 2016-ban Haraszti Pál kezdeményezte  Julia Bay és a Püski Kiadó engedélyével. Ez az elektronikus, szabadon letölthető kiadás a „fülszövegében” a szokásoson kívül  tartalmazza még dr. Pungor Ernő laudációját is, melyet a Magyar Örökség Díj posztumusz átadásakor mondott el 1996. szeptemberében.</ref>

*Life in stronger. Transl. by Margaret Blakey Hajdu. Bp., 1991. Püski. 251 p. (Az élet erősebb c. könyv angol nyelvű változata.)

| editor = Nagy Ferenc

| id =ISBN 963 593 181 6

| editor = Nagy Ferenc

|title=Bay Zoltán csapata és a Holdvisszhang-kísérletek

*Wagner, Francis S.: Zoltán Bay. Atomic Physicist a Pioneer of Space Research. Akadémiai Kiadó, 1985. 116 1., 22 fénykép.

|author=Bruce Lambert