„Miklósy István” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a 1937-ben elhunyt személyek kategória hozzáadva (a HotCattel)
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a CheckWiki error (64) javítása
1. sor:
'''Miklósy István''' ([[Rákóc]], [[1857]]. [[augusztus 22.]] – [[Nyíregyháza]], [[1937]]. [[október 29.]]) a [[Hajdúdorogi főegyházmegye|Hajdúdorogi egyházmegye]] első püspöke.
 
== Élete ==
[[Kép:Bishop consecration Hajdudorog 1913.JPG|260px|bélyegkép|jobbra|Az első hajdúdorogi püspök, Miklósy István felszentelése<ref>A ceremóniát 1913. október 5-én tartották Hajdúdorogon. A képen a püspök felemelve keresztjét áldást oszt. Mögötte Jaczkovics Mihály püspöki vikárius látható.</ref>]]
 
Miklósy István 1857. augusztus 22-én született a Zemplén vármegyei Rákóc (Rakovec nad Ondavou) községben Miklósy Péter kovácsmester és Plachitka Mária gyermekeként. Elemi iskoláit szülőfalujában végezte, majd az [[ungvár]]i királyi katolikus gimnáziumban tanult. [[Teológia]]i tanulmányait a [[Központi Papnevelő Intézet]] növendékeként a [[Eötvös Loránd Tudományegyetem|Pázmány Péter Tudományegyetem]] Hittudományi Karán, majd pedig az ungvári szemináriumban végezte. Végzett papnövendékként a Munkácsi egyházmegye Püspöki Hivatalában (Ungvár) írnok. [[1884]]. [[április 17.|április 17-én]] szentelte pappá Pásztélyi Kovács János munkácsi püspök. 1884-1888 között a Királyi Görögkatolikus Tanító és Kántorképző tanára és a Papi Árvák Intézetének igazgatója Ungváron. 1888-1894 között Pásztélyi Kovács János, majd pedig Firczák Gyula püspökök titkára. 1894-ben [[Sátoraljaújhely|Sátoraljaújhelyen]]en kap parókusi és kerületi esperesi kinevezést. 1905-ben [[Zemplén vármegye]] főesperese. Sátoraljaújhelyen aktívan vesz részt a társadalmi életben. Jelentős szerepet vállal a városi kórház létrehozásában. Bekapcsolódik a magyar görögkatolikus püspökség létrehozásáért vívott küzdelembe. Tagja a Görög szertartású Katolikus Magyarok Országos Bizottságának, s részt vesz a magyar görögkatolikusok szentévi (1900) római zarándoklatán.
 
[[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József]] apostoli király 1913. április 21-én kinevezi az 1912-ben felállított [[Hajdúdorogi főegyházmegye|Hajdúdorogi egyházmegye]] első püspökévé. Püspöki jelmondatául ezt választotta: „Kitartásban a siker”, amivel a magyar görögkatolikusok több évtizedes, végül sikerrel végződött küzdelmére utalt. Felszentelésére [[Hajdúdorog|Hajdúdorogon]]on került sor 1913. október 5-én. A felszentelés és beiktatás szertartását Drohobeczky Gyula körösi püspök (1891-1919) végezte [[Fischer-Colbrie Ágoston]] kassai püspök (1907-1925) és Lányi József tinini felszentelt püspök, nagyváradi kanonok segédletével. Miklósy püspök az új egyházmegye ideiglenes székhelyének [[Debrecen|Debrecent]]t választotta, ahová 1913. október 15-én ünnepélyesen bevonult.
 
A debreceni iparkamara épületében bérelt ideiglenes székhelyre 1914. február 23-án postai csomagba rejtett pokolgép érkezett, mellyel a Hajdúdorogi egyházmegye felállítása ellen tiltakozó román fanatikusok az orosz cári titkosszolgálat közreműködésével Miklósy püspök életére törtek. A pokolgép megölte a püspök három munkatársát, Jaczkovics Mihály helynököt, Slepkovszky János titkárt és Csatth Sándor ügyvédet. Miklósy püspök kisebb sérüléseket szenvedett. A bombamerényletet követően 1914. szeptember 23-án Miklósy püspök [[Nyíregyháza|Nyíregyházára]] helyezte át a püspökség székhelyét.
14. sor:
A [[Hajdúdorogi főegyházmegye|Hajdúdorogi egyházmegye]] megszervezésén fáradozó püspök munkáját 1914-től az első világháború akadályozta. Az egyházmegye felállításakor a magyar kormány kötelezte magát arra, hogy gondoskodik az új egyházkormányzati egység anyagi dotációjáról, különös tekintettel a püspöki székhely és hivatal kiépítéséről, papnevelő intézet és kántorképző létesítéséről. Ebből a háborús körülmények miatt semmi sem valósult meg. Magyarország román megszállásakor a megszálló csapatok a püspököt elhurcolták, és kényszeríteni akarták arra, hogy mondjon le a [[Hajdúdorogi főegyházmegye|Hajdúdorogi egyházmegyéhez]] a Nagyváradi, Lugosi és Fogarasi egyházmegyékből átcsatolt parókiákról.
 
A [[trianoni békeszerződés]] következtében a Hajdúdorogi egyházmegye elveszítette parókiáinak felét. Az új határok közé kényszerített Magyarországon a görögkatolikusok népességen belüli számaránya és társadalmi súlya jelentősen csökkent. Ez és az ország gazdasági nehézségei lehetetlenné tették az egyházmegyei intézményrendszer kiépítését, anyagi konszolidációját. Súlyosbította a helyzetet az, hogy Miklósy püspök meggyőződéses királypártiként elutasította a Horthy-rendszerrel való együttműködést, ami fokozatosan társadalmi és politikai elszigetelődéséhez vezetett. Mivel a görögkatolikusok társadalmi stigmatizációja következtében az 1920/30-as években tömeges jelenséggé vált a bizánci rítusúak áttérése a latin rítusra, Miklósy püspök a római katolikus főpásztorokkal is konfliktusba került.
 
Miklósy püspök 1932-től kezdődően szinte teljesen visszavonult. 1933-tól kezdődően a görögkatolikus sajtó a püspök betegségéről adott hírt. 1937. október 29-én szívrohamban halt meg. Temetését november elsején Papp Antal érsek, apostoli kormányzó végezte, míg a gyászbeszédet Bányay Jenő nagyprépost mondta. Az elhunyt főpásztort a város által adományozott díszsírhelyre temették. Hamvait később a nyíregyházi templomba helyezték át, 1979-ben pedig a [[Szent Mihály-templom (Máriapócs)|máriapócsi kegytemplom]] kriptájába.
32. sor:
== Kapcsolódó szócikkek ==
{{Commonskat|István Miklósy}}
* [[Hajdúdorogi főegyházmegye|Hajdúdorogi főegyházmegye]]
* [[Magyar görögkatolikus egyház]]
* [[Keleti katolikus egyházak]]
 
{{Portál|Vallás}}
 
[[Kategória:Hajdúdorogi püspökök]]
[[Kategória:Görög katolikus egyházi személyek]]