„Hungária körgyűrű” változatai közötti eltérés

a
(→‎Nevezetes épületek: képaláírások egyszerűsítése)
Ugyan egészen az [[1896-os millenniumi ünnepségek]]ig nem épült meg rendesen az út, a helyet a kezdetektől meghagyták neki. Ezt persze nem mindenki vette figyelembe, például ezért törik meg a szabályos, egyenes szelvényekből álló, végig ugyanazon irányba kanyarodó szerkesztett körív a [[Közvágóhíd (közterület)|Közvágóhíd]]nál. Ezt akkoriban egyszerűen a kijelölt útvonalra építették, ami miatt a [[Ferencváros pályaudvar]]nál az egyenes szelvény kénytelen volt az ívvel ellentétes irányú kanyarban megtörni.
 
A két végpontja a mai [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]] pesti hídfője, illetve a mai [[Rákóczi híd]] pesti hídfőjétől északra voltak (pontosabban az akkor még nem létező hidak helyén a Dunapart). A budai folytatást hamar kigondolták, már [[1903]]-ban pályázatot írtak ki rá, ám a forráshiány, majd az [[első világháború|első]] és a [[második világháború]] is hátráltatták elkészültét, így az [[Árpád híd (Budapest)|Árpád híd]] csak [[1950]]-re készült el. A körút déli, [[Budapest IX. kerülete|ferencváros]]i részét már csak a [[rendszerváltás Magyarországon|rendszerváltás után]] építették ki rendesen, Budára pedig csak [[1995]]-ben vezették át; ekkor készült el ugyanis a [[Rákóczi híd|Rákóczi (Lágymányosi) híd]]. Mai, 2x3 sávos alakjátformáját is csak a motorizáció berobbanása után, a [[20. század]] folyamán nyerte el. Teljes kiépülése az 1871-es kigondolásától egészen az [[1990-es évek]] közepéig, azaz valamivel több, mint 120 évig tartott.
 
[[1937]]-ben a [[Fővárosi Közmunkák Tanácsa]] döntése nyomán a körgyűrű egyes részeiszakaszai külön nevetelnevezést kaptak,<ref>[http://regiujsag.blog.hu/2009/06/17/dgsdf Nem tolják el helyéről a belvárosi plébánia templomot], Pesti Hírlap 1937. június 17. (régiújság blog)</ref> így azóta a XIII. kerületi szakasz teljes hosszában a ''Róbert Károly körút'', a ferencvárosi és részben józsefvárosi-kőbányai szakaszok (a [[Budapest–Hatvan-vasútvonal]]tól a Dunáig) pedig a ''Könyves Kálmán körút'' nevet viselik. Az eredeti elnevezést már csak a XIV. kerületi szakasz őrzi, illetve a józsefvárosi-kőbányai rész a [[Budapest–Hatvan-vasútvonal]]ig a [[Budapest XIII. kerülete|XIII. kerülettől]].
 
A körgyűrű ma Budapest egyik legfontosabb, ennélfogva legforgalmasabb útvonalainak egyike. [[19871982]]-bentól az ÁrpádBécsi hídtólúttól kezdve fokozatosankezdve párhuzamosan építették ki aaz irányonként három forgalmi sávval együtt az 1-es villamos villamospályátpályáját az út közepén, ami csak [[2000]]-ben ért el a Lágymányosi hídig (lévénelőtte a ferencvárosi útszakasz sem volt meg rendesen, nemhogy a villamossínvillamospálya, nagy részén pedig mindössze 2x1 sávos szélességű volt). Ezen a pályán halad ma az [[1-es villamos (Budapestúttest)|1-es. villamos]], immárImmár a körgyűrű teljes szakaszán, illetve az Árpád hídon a kiépülése1984 óta, valamint 2015. március 20-tól a körút folytatásának számító Rákóczi hídon is végighalad a viszonylat.<ref>http://hvg.hu/itthon/20150320_mar_ujbudaig_jar_a_fovarosi_1es_villamos</ref> Szintén a villamossínnel egybekötött szélesítés során cserélték felki az egykori [[macskakő|macskaköves]]bazalt nagykockakő burkolatot modern [[aszfalt]]talra. AzA Salgótarjáni utca és a Köbányai út között úgynevezett „Dohánygyári aluljáró” a [[Budapest–Hatvan-vasútvonal]] alatt a körgyűrű rosszulszűkre és alacsonyra megépített műtárgya. Hibája,Emiatt hogya azjelenlegi útészaki belsőiránynak oldali,átvezető dél felé vivő közúti aluljáróját túlságosan sekélyre építették meg,műtárgy az alacsony belmagasság miatt az átlagnál magasabbramagasabb rakodottrakományú járművek számára nem átjárhatójárható. Az ezredfordulóra elkészült déli irány aluljárója már mélyebb és szélesebb. A villamos is ezen közlekedik.
 
==Nevezetes épületek==