„II. Henrik angol király” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
132. sor:
== Családja és leszármazottai ==
Felesége [[Aquitániai Eleonóra angol királyné |Aquitániai Eleonóra]] (1122 – 1204. április 1.), [[X. Vilmos aquitániai herceg]] és
* '''Vilmos''' (
* '''Henrik''' (Bermondsey kastély, 1155. február 28.<ref>A ''Chronicæ Sancti Albini'' jegyzi fel "''1155 II Kal Mar…Londoniæ''" dátummal "''Hainricus, regis Hainrici filius''" születését. Chronicæ sancti Albini Andegavensis, Chroniques des Eglises d'Anjou, p. 38.</ref> –
** Vilmos (Párizs, 1177. június 19. – 1177. június 22.)<ref>Stubbs, W. (ed.) (1847) Gesta Regis Henrici Secundi Benedicti Abbatis, The Chronicle of the reigns of Henry II and Richard I 1169 1192, known commonly under the name of Benedict of Peterborough (London) (“Benedict of Peterborough”) Vol. I 1177, p. 177.</ref>
* '''Matilda''' (Windsor vár, 1156. június – [[Braunschweig]], 1189. június 28.)<ref>MP, Vol. II, 1156, p. 212</ref> Házasságát [[III. Henrik szász herceg|Oroszlán Henrik]] sváb herceggel 1165-ben apja és [[I. Frigyes német-római császár|''Barbarossa'' Frigyes]] közötti szövetség részeként kötötték.<ref>Fuhrmann, H., trans. Reuter, T. (1995) Germany in the high middle ages c.1050–1200 (Cambridge University Press), p. 159.</ref> A házasságra 1168. február 1-jén került sor. 1180-ban Henrik minden németországi birtokát elvesztette, 1181-ben az erfurti birodalmi gyűlés visszaadta birtokait, de három évre száműzték. Henrik apósánál keresett menedéket 1185-ig, mielőtt visszatért Németországba.<ref>Fuhrmann (1995), pp. 168-9.</ref> Amikor Frigyes császár a keresztes hadjáratra készülődött, Henrik megtagadta, hogy vele tartson és 1189-ben ismét száműzetésbe kényszerült.<ref>Runciman (1978), Vol. 3, p. 10.</ref>
* '''Richárd''' (Beaumont palota, Oxford, 1157. szeptember 8.<ref>A ''Continuator of Florence of Worcester'' jegyezte fel "''filium Ricardum''" születését "''Alienor regina''" királynőnek Oxfordban. Florentii Wigornensis Monachi Chronicon, Continuatio, p. 137.</ref> – Chalus, 1199. április 6.), az [[I. Richárd angol király|''Oroszlánszívű'']]. 1172-től Aquitánia hercege, majd 1187-ben VIII. Gergely pápa felhívására csatlakozik a keresztes hadjárathoz. Indulását késleltette, hogy Poitou grófságában fellázadtak alattvalói, majd összeveszett V. Raymond toulouse-i gróffal és végül 1189-ben csatlakozott II. Fülöp Ágost francia királyhoz a saját apja elleni hadjáratban. Apja halála után Anglia királyának koronázták.<ref>MP, Vol. II, 1189, p. 348.</ref> A koronázás után királyi birtokokat adott el, hogy a hadjárat költségeit előteremtse és 1189. decemberében kihajózott Angliából. 1190
* '''Geoffrey''' (1158. szeptember 23.<ref>''Robert of Torigny'' jegyezte fel "''1158 IX Kal Oct''" dátummal "''filius Henrico regi Anglorum…Gaufredus''" születését. Chronique de Robert de Torigny I, 1158, p. 312.</ref> – 1186. augusztus 19.<ref>MP, Vol. II, 1186, p. 325.</ref>), 1169-től [[II. Geoffrey bretagne-i herceg|II. Geoffrey]] néven Bretagne hercege. 1186-ban egy párizsi lovagi tornán halálra gázolta egy ló.<ref>A ''Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines'' jegyezte fel "''in civitate Paris XIV Kal Sep''" dátummal "''Gaufridus dux Britannie comes Richemontis filius Henrici regis Anglie natu tertius''" halálát. Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 1185, MGH SS XXIII, p. 859.</ref> Felesége<ref>A ''Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines'' nevezi meg "''Constantiam comitis Conani filia''", mint "''Gaufridus dux Britannie comes Richemontis filius Henrici regis Anglie natu tertius''" feleségét. Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 1185, MGH SS XXIII, p. 859.</ref> (1181. június) '''Bretagne-i Constanca''' (1161 – Nantes, 1201. szeptember 3.), IV. Conan bretagne-i herceg és Margit skót hercegnő lánya.<ref>MP, Vol. II, 1168, pp. 244–5.</ref> Geoffrey és Constanca házasságából három gyermek született:
** '''Eleonóra''' (1184 – Corfe vár, Bristol, 1241. augusztus 10.)<ref name="autogenerated2">A ''Chronicle of Alberic de Trois-Fontaines'' nevezi meg "''Gaufridus dux Britannie comes Richemontis filius Henrici regis Anglie natu tertius''" gyermekeit, mint "''Arturum iuvenum et filiam unam Alienordem''". Chronica Albrici Monachi Trium Fontium 1185, MGH SS XXIII, p. 859.</ref> Richárd nagybátyja kiszabadulásának egyik feltétele volt, hogy eljegyezték [[I. Frigyes osztrák herceg|Frigyessel]], [[V. Lipót osztrák herceg]] és Magyarországi Ilona hercegnő fiával. A menyasszony 1194. decemberében elindult Normandiából Bécs felé, de félúton visszafordultak, amikor értesültek Lipót halálhíréről.<ref>Rüdt-Collenberg (1968), pp. 163-4.</ref> Richárd halála után [[János angol király|János]] bebörtönözte, mivel attól tartott, hogy házassága veszélyeztetné Anglia trónján. János halála után Richmond grófnője címet viselte.
|