„Ernuszt János” változatai közötti eltérés

Ernuszt János az 1460-as évek közepén ismerte fel, hogy a pénzverés és a pénzügyigazgatás átfogó reformját mielőbb végre kell hajtani. A pénzreform jogi alapját Mátyás fokozatosan teremtette meg. Ernuszt Jánosnak, mint a koronavám adminisztrátorának, vezető szerepe volt<ref>[http://mek.niif.hu/04600/04622/04622.pdf Humanista múveltség Pannóniában], mek.niif.hu</ref> [[Janus Pannonius|Csezmicei János]]sal és laki [[Tuz János]]sal együttesen javasolt kincstári reform kidolgozásában.<ref>[http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/83K%E1lnoki/GY%D6NGY%D6SSY%20K%D6NYV/10%20GYONGYOSSY.pdf Gyöngyössy Márton: A magyar pénzverés kezdetei], gepeskonyv.btk.elte.hu</ref> Ernuszt János, mint Mátyás király 1467. évi pénzügyi reformjának elméleti és gyakorlati végrehajtója, felismerte, hogy egy egységes, az egész ország területét behálózó, pénzügyi szervezetet kell létrehozni és a királyi jövedelmek felügyeletét egy kézben kell tartatni, a mindenkori [[kincstartó]] kezében. 1467. októberében Mátyás király Ernst (Ernuszt) János budai polgárt királyi kincstartóvá, és egyben főkamaragróffá nevezte ki, aki ezt a tisztségét haláláig megtartotta.<ref>[http://www.rfmlib.hu/digitkonyvtar/dok/rudabanya/izso_istvan_szemelvenyek_a_kozepkori_montanisztikai.pdf Dr. Izsó István: Szemelvények
a középkori montanisztika magyarországi történetének írott forrásaiból (1000 – 1526) ], rfmlib.hu</ref><ref>[http://jam.nyirbone.hu/konyvtar/web-konyv/nuiz-konf/Soos.html Soós Ferenc: Mátyás király 1467. évi pénzügyi reformjának gyakorlati végrehajtása], jam.nyirbone.hu]</ref> Eltörölték a [[kamara haszna]] nevű adót, amely a sok mentesítés miatt csekély adóbevételt jelentett. A kapuadó (''lucrum camerae'') helyett a füstadót (''tributum fisci regalis'') vezették be, így a háztartásonként szedett adót nem portánként, hanem családonként kellett megfizetni, ami jelentősen megnövelte a kincstár jövedelmét. A király által szentesített pénzügyi törvényt [[1467]]. március 25-én hirdették ki. Bevezették a koronavámot (''vectigal coronae'') a korábbi általános külkereskedelmi - be- és kiviteli - vám, azaz a [[harmincadvám]] (tricesima) helyett.<ref>[http://epa.oszk.hu/02100/02120/00012/pdf/ORSZ_BPTM_TBM_12_025.pdf Kubinyi András: A kincstári személyzet a XV. század második felében], epa.oszk.hu</ref> 1469-ben megkapta a rendkívüli adó beszedésének jogát is. Mátyás jóváhagyásával a pénzreformot is végrehajtotta, bevezették az új, állandó értékű ezüstpénzeket, ekkor 100 [[dénár]] ért 20 [[Máriás garas|garast]], ami 200 [[Obolus|obulust]] és 1 arany [[forint]]ot ért.<ref>[http://www.mef.hu/sajtoszoba/102-hunyadi-matyas-a-penzujito-aranyforint-garas-obulus-denar Hunyadi Mátyás, a pénzújító], mef.hu</ref><ref>[http://www.numismatics.hu/kiemelt/a-honap-penze-2012-november-hunyadi-matyas-garas/ A hónap pénze 2012. november – Hunyadi Mátyás garas]</ref>

1470. április 23-án a királyi jövedelmek kezelése során [[kincstartó]]ként tanúsított érdemei elismeréséül Mátyás király [[Turóc vármegye]] örökös főispánjává nevezte ki Ernuszt Jánost. Miután Mátyás király a Cillei grófok kihalását követően visszaszerezte a csáktornyai uradalmat, új kincstartójának, Ernuszt (Hampó) Jánosnak adományozta azt, aki később 1470-ben megkapta [[Zólyomlipcse|Lipcse]]<ref>[http://ender.mtak.hu/ender/magyar/olvasman/09/0903.html ZÓLYOMLIPCSE VÁRA ], ender.mtak.hu</ref> és Zólyom1470–75 között zólyomi birtokátispán islett<ref>[]</ref>, attól kezdve felvette a Csáktornyai előnevet és a Hampó családnevet. A csáktornyai uradalom az Ernusztok kihalásával, 1541-ben Ernuszt Gáspár halála után, Keglevich Péter horvát bán tulajdonába került.<ref>[http://www.zml.hu/letoltes/zgy68.pdf Gyulai Éva – Horváth Zita – Turbuly Éva: A muraközi uradalom gazdasága és társadalma], zml.hu</ref>