„I. Dzsanibég kán” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a trónralépés → trónra lépés (OH. 1408. o.) AWB
a clean up, replaced: mohamedán → muszlim AWB
5. sor:
| kép = JaniBeg.jpg
| képméret = 250px
| képaláírás = Dzsanibég ábrázolása a [[Katalán Atlasz|Katalán Atlaszban]]ban (1375)
| uralkodás_kezdete = [[1341]]
| uralkodás_vége = [[1357]]
27. sor:
[[Fájl:Alessio-Kapkov.jpg|250px|bélyegkép|Alekszij metropolita meggyógyítja Tajdula tatár cárnő vakságát. J. Kapkov festménye.]]
==Hatalomra kerülése==
Dzsanibég [[Üzbég kán]] harmadik fia volt. Apja 1341-es halála után a délkeleti határvidéken tartózkodó bátyja, [[Tinibég kán|Tinibég]] volt a jogos örökös, őt azonban Dzsanibég a fővárosba tartó útján (Hizr-bég öccsével együtt) meggyilkoltatta. A véres kezdet ellenére jó uralkodónak bizonyult, a mohamedánmuszlim és orosz történetírók is igazságosnak, istenfélőnek és a tanult emberek támogatójának írták le.
 
Trónra lépésekor az udvarába rendelte az orosz fejedelmeket és Feognoszt kijevi metropolitát, hogy hűséget esküdjenek. A metropolitát őrizetbe vették és a kán követelte, hogy a fejedelmekhez hasonlóan ő is fizessen éves adót. Feognoszt a korábbi kánok adómentességi nyilatkozataira hivatkozott és végül 600 rubel kifizetésével és Dzsanibég anyja, Tajdula támogatásával megerősítették az ortodox egyház adómentességi kiváltságát.
 
Jaroszlav Alekszandrovics pronszki herceg bepanaszolta a kánnál Ivan Korotopol [[Rjazany|rjazanyirjazany]]i fejedelmet, hogy meggyilkolta és kirabolta az apját, [[Pronszk]] előző fejedelmét. Dzsanibég egy tatár sereget küldött Rjazanyba, amely megostromolta a fővárost és kifosztotta a fejedelemséget. Ivan Korotopolt kivégezték.
==A fekete halál==
1343-ban az [[Azovi-tenger]] partján fekvő Tana kereskedővárosban egy [[Genovai Köztársaság|genovai]] kereskedő megölt egy tatárt, és emiatt a kán kiutasította őket. A genovaiak ellenálltak, és a várost ostrom alá vették a kán katonái. A genovaiak kicsaptak a városból, elpusztították az ostromgépeket és sok tatárt megöltek. Rövid fegyverszünet után Dzsanibég a krími [[Feodoszija|Kaffában]] élő genovaiakat vette ostrom alá. A [[Arany Horda|Dzsocsi-uluszba]] ekkoriban (1345-ben) érkezett meg a pestisjárvány, amely Kínától Egyiptomig egész Eurázsiát végigpusztította. A pestis az ostromlók között is felütötte a fejét, és a halottakat a tatárok katapultokkal bedobálták a városba. A kán és az európai kereskedők 1346-ban békét kötöttek, ám a genovaiak hajóin a pestis 1347-ben megérkezett Európába, ahol [[Fekete halál|szörnyű pusztítást]] végzett, becslések szerint a népesség egyharmada belehalt a járványba.
==A Moldvai Fejedelemség megalapítása==
Az Arany Horda befolyása a nyugati határain ekkorra meggyengült. Előbb [[III. Kázmér lengyel király]] szerezte meg a korábban tatár vazallus Halics-Volhíniát, majd 1345-ben [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos magyar király]], megelégelve a határmenti fosztogatásokat, egy nagy sereggel átküldte Lackfi András későbbi erdélyi vajdát a Kárpátokon. A betörő magyar sereget Dzsanibég sógora, Athlamos próbálta feltartóztatni, ám háromnapos csatában vereséget szenvedett és maga is fogságba esett. A felajánlott váltságdíj ellenére Lackfi lefejeztette a tatár vezért és nagy zsákmánnyal hazatért. A székely határőrök a következő évben is átcsaptak Moldvába és zsákmánnyal tértek vissza. A tatárok képtelenek voltak a határt megvédeni és visszahúzódtak a [[Dnyeszter]] mögé. Nagy Lajos az akkor Kunországnak nevezett területen visszaállította a katolikus missziót, Erdélyből oláh telepeseket küldött és megalapította a vazallus [[Moldva|Moldvai Fejedelemséget]].
 
A Kijevi Fejedelemség ekkor már részben az egyre erősödő Litvánia érdekszférájában volt, bár még fizettek adót az Arany Hordának is, csak 1362-től szakadtak el teljesen a kánságtól.
41. sor:
1356-ban Dzsanibég anyja Tajdula (aki feltehetőleg keresztény volt) súlyos szembetegséget kapott és magához hívatta az egy évvel korábban kinevezett kijevi metropolitát, Alekszijt. A metropolita imádkozott az ágyánál és meghintette szenteltvízzel, és Tajdula csodálatos módon meggyógyult. A hálás kán megjutalmazta Alekszijt és az orosz fejedelmeknek is küldött ajándékokat.
==A perzsiai hadjárat és Dzsanibég halála==
1356-ban Dzsanibég, kihasználva a perzsiai [[Ilhánok|Ilhán Birodalom]] válságát, hatalmas sereggel ellenük indult és elfoglalta [[Tebriz|Tebrizt]]t. Fiát, [[Berdibég kán|Berdibéget]] kormányzóként otthagyva visszaindult Szarajba. Az úton megbetegedett ezért fiáért küldetett, hogy felkészítse az utódlásra. Mikor azonban javulni kezdett az állapota, a saját fia, Berdibég meggyilkoltatta. Halála után az Arany Hordában összeomlott a központi hatalom, húsz év alatt huszonhárom hatalomváltás történt.
==Források==
*Howorth, Henry Hoyle. [http://www.archive.org/stream/historymongolss00howogoog#page/n6/mode/2up History of the Mongols, from the 9th to the 19th Century.] Part II, division I. The so-called tartars of Russia and Central Asia. Londres: Longmans, Green and Co, 1880.
*Bánlaky József: [http://www.mek.oszk.hu/09400/09477/html/0008/568.html A magyar nemzet hadtörténelme] Digitális kiadás: Arcanum Adatbázis Kft. 2001.
==Lásd még==
49. sor:
*[[Mongol kánok családfája]]
*[[Arany Horda kánok családfája]]
 
[[Kategória:Mongol kánok]]
[[Kategória:1357-ben elhunyt személyek]]