„I. Dzsanibég kán” változatai közötti eltérés

| képaláírás = Dzsanibég ábrázolása a [[Katalán Atlasz|Katalán Atlaszban]]ban (1375)

Dzsanibég [[Üzbég kán]] harmadik fia volt. Apja 1341-es halála után a délkeleti határvidéken tartózkodó bátyja, [[Tinibég kán|Tinibég]] volt a jogos örökös, őt azonban Dzsanibég a fővárosba tartó útján (Hizr-bég öccsével együtt) meggyilkoltatta. A véres kezdet ellenére jó uralkodónak bizonyult, a mohamedánmuszlim és orosz történetírók is igazságosnak, istenfélőnek és a tanult emberek támogatójának írták le.

Trónra lépésekor az udvarába rendelte az orosz fejedelmeket és Feognoszt kijevi metropolitát, hogy hűséget esküdjenek. A metropolitát őrizetbe vették és a kán követelte, hogy a fejedelmekhez hasonlóan ő is fizessen éves adót. Feognoszt a korábbi kánok adómentességi nyilatkozataira hivatkozott és végül 600 rubel kifizetésével és Dzsanibég anyja, Tajdula támogatásával megerősítették az ortodox egyház adómentességi kiváltságát.

Jaroszlav Alekszandrovics pronszki herceg bepanaszolta a kánnál Ivan Korotopol [[Rjazany|rjazanyirjazany]]i fejedelmet, hogy meggyilkolta és kirabolta az apját, [[Pronszk]] előző fejedelmét. Dzsanibég egy tatár sereget küldött Rjazanyba, amely megostromolta a fővárost és kifosztotta a fejedelemséget. Ivan Korotopolt kivégezték.

Az Arany Horda befolyása a nyugati határain ekkorra meggyengült. Előbb [[III. Kázmér lengyel király]] szerezte meg a korábban tatár vazallus Halics-Volhíniát, majd 1345-ben [[I. Lajos magyar király|Nagy Lajos magyar király]], megelégelve a határmenti fosztogatásokat, egy nagy sereggel átküldte Lackfi András későbbi erdélyi vajdát a Kárpátokon. A betörő magyar sereget Dzsanibég sógora, Athlamos próbálta feltartóztatni, ám háromnapos csatában vereséget szenvedett és maga is fogságba esett. A felajánlott váltságdíj ellenére Lackfi lefejeztette a tatár vezért és nagy zsákmánnyal hazatért. A székely határőrök a következő évben is átcsaptak Moldvába és zsákmánnyal tértek vissza. A tatárok képtelenek voltak a határt megvédeni és visszahúzódtak a [[Dnyeszter]] mögé. Nagy Lajos az akkor Kunországnak nevezett területen visszaállította a katolikus missziót, Erdélyből oláh telepeseket küldött és megalapította a vazallus [[Moldva|Moldvai Fejedelemséget]].

1356-ban Dzsanibég, kihasználva a perzsiai [[Ilhánok|Ilhán Birodalom]] válságát, hatalmas sereggel ellenük indult és elfoglalta [[Tebriz|Tebrizt]]t. Fiát, [[Berdibég kán|Berdibéget]] kormányzóként otthagyva visszaindult Szarajba. Az úton megbetegedett ezért fiáért küldetett, hogy felkészítse az utódlásra. Mikor azonban javulni kezdett az állapota, a saját fia, Berdibég meggyilkoltatta. Halála után az Arany Hordában összeomlott a központi hatalom, húsz év alatt huszonhárom hatalomváltás történt.

*Howorth, Henry Hoyle. [http://www.archive.org/stream/historymongolss00howogoog#page/n6/mode/2up History of the Mongols, from the 9th to the 19th Century.] Part II, division I. The so-called tartars of Russia and Central Asia. Londres: Longmans, Green and Co, 1880.