„Jemeljan Ivanovics Pugacsov” változatai közötti eltérés

a
clean up, replaced: mohamedán → muszlim AWB
a (leganda javítva legenda-ra)
a (clean up, replaced: mohamedán → muszlim AWB)
II. Katalin idején a nemesek jogait jelentősen kibővítették, ami önkényeskedésre adott lehetőséget. Ez különösen a jobbágyságot érintette súlyosan: a nemesek a jobbágyaikat eladhatták, mint egy rabszolgát, önkényesen deportálhatták vagy a családjuktól elszakítva, elzálogosíthatták, elárverezhették őket. Egy fiatal jobbágy lányért 10 [[Orosz rubel|rubelt]] adtak, miközben egy [[agár]]ért több száz rubel is fizettek. Az újságokban a jobbágyokat a lovak, disznók és birkák mellett kínálták eladásra. Nem véletlen, hogy a 18. század második felében gyakoriak voltak a parasztlázadások [[Oroszország]]ban.
 
Az urak egyre igényesebbek lettek és ezzel nőtt a jobbágyok iránti kereslet is. A nemesek egyre több területet foglaltak el a földeken és a [[Volga]] mentén önkényesen, saját rendeletek alapján, ahol még viszonylag szabadon, törzsi körülmények között éltek különböző népcsoportok, aki az orosz uralom után már feudális iga alá is jutottak. Ezenfelül a cári kormányzás az urali kozákokat is célba vette. A kozákság független, önállóan gazdálkodó katonai közösség volt, mely körül szabad paraszti elemek is éltek, s a munkaerő, illetve a földek megszerzése akarták jobbágyaikká tenni és igába hajtani őket az orosz földesurak, aminek érdekében [[népszámlálás]]t tartottak, fölméréseket végeztek és kényszertoborzást hajtottak végre a cári hadsereg részére. Az itt toborzott katonákat aztán nyugatra, vagy délre küldték a lengyelek, svédek, törökök és poroszok elleni háborúkba. Ezeken a területeken még az őslakosokat is kegyetlenül elnyomták, üldözték őket származásuk miatt. A természeti vallásokat követő népeket, vagy a mohamedánmuszlim hitűeket is gyakran erőszakkal próbáltak ortodox hitre bírni.
 
Ebben a feszült légkörben a hiszékeny parasztok körében egy nagyon hamis kép alakult ki Péterről. Péter cár valójában gyengejellemű és szellemileg retardált ember volt, míg a róla elterjedt legenda egy bátor, erős, bölcs férfit festett le, aki a nagy orosz nép érdekeit a szívén viselte. Pugacsov magát Péternek adta ki ugyan, de külsőleg cseppet sem hasonlított a cárra. Péter azonkívül, hogy értelmi fogyatékossággal is bírt, fizikailag is nagyon gyenge felépítésű volt és gyakran betegeskedett, ami állítólag halálát is okozta. Péterről sokan nem is tudták, hogy nem orosz, hanem német származású volt. Ezzel szemben Pugacsov életerős, keménykötésű férfiú volt, de a hamis legenda által megrajzolt Péter-képnek pontosan megfelelt, ezért csatlakoztak hozzá olyan sokan.
[[Fájl:USSR stamp E.Pugachev 1973 4k.jpg|thumb|right|230px|Pugacsov egy 4 kopejkás postai bélyegen, 1973]]
* Pugacsov történetét [[Alekszandr Szergejevics Puskin|Puskin]] '''A kapitány lánya''' (''Капитанская дочка'', 1836) című történelmi regényében dolgozta fel, amelyben a [[romantika]] és [[Realizmus (művészet)|realizmus]] elemei keverednek; a regényből '''Az orosz lázadás''' (2000) címmel orosz-francia együttműködéssel, ''Alekszandr Proskin'' rendezésében film készült.<ref>[http://www.port.hu/pls/fi/films.film_page?i_where=2&i_film_id=79932&i_city_id=3372&i_county_id=-1 A kapitány lánya című film leírása]</ref>
 
* Puskin a '''Pugacsov felkelés története''' (''История Пугачева'', 1834) című értekezésében a lázadás előzményeit és gazdasági, szociális és politikai hátterét elemzi;
 
* Szintén a parasztfelkelés történetéről szól a '''Pugacsov''' című orosz film (1978) ''Alekszej Szaltikov'' rendezésében<ref>[http://www.FILMVILAG.HU/XISTA_FRAME.PHP?CIKK_ID=7561 A Pugacsov című film elemzése]</ref>
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
{{portál|Oroszország|-}}
 
{{DEFAULTSORT:Pugacsov Jemeljan Ivanovics}}
[[Kategória:Orosz katonák]]