„Szabó Lőrinc” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: Srozsa91 (vita) szerkesztéséről Steinbrück Ottó szerkesztésére |
|||
41. sor:
Első, még parnasszista hangvételű verseivel a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]'' szerkesztőjénél, [[Babits Mihály]]nál személyesen jelentkezett, aki verseit csak később közölte ugyan, de bevezette az írók akkori kedvelt találkozóhelyére, a [[Centrál kávéház]]ba, rövid egyetemi tanársága idején demonstrátorává fogadta, majd utóbb lakását is megosztotta az albérletekben nyomorgó egyetemi hallgatóval.
Szabó ifjú diákként már [[latin nyelv|latinból]], [[Ógörög nyelv|görögből]] (mindjárt a legnehezebbet, [[Pindarosz]]t!), [[német nyelv|németből]] és [[francia nyelv|franciából]] fordított, jegyzeteit [[gyorsírás]]sal készítette, és Babits közvetlen tanítványaként angolból magyarította kiadók számára a [[Edward Fitzgerald|Fitzgerald]]-féle [[Omar Hajjám|Omar Khajjám]]-verseket, majd [[William Shakespeare|Shakespeare]] összes [[szonett]]jét, és [[Samuel Taylor Coleridge]] ''Ének a vén tengerészről'' című [[ballada|balladás]] remeklését. A [[Charles Baudelaire|Baudelaire]]-centenáriumra készülve pedig két nagynevű költő és műfordító, [[Babits Mihály]] és [[Tóth Árpád (költő)|Tóth Árpád]] választotta társául, hogy hárman fordítsák le a múlt századi költő gyűjteményes verskötetét, a ''Fleurs du Mal''-t. Ez a fordítás nemcsak Baudelaire bemutatása, hanem a századelő magyar versnyelvének a szecessziónak is összefoglaló emlékműve lett.
Első versei a ''[[Nyugat (folyóirat)|Nyugat]]'' [[1920]]. júniusi számában jelentek meg. Ekkorra már járatos volt a legújabb európai költészetben, Babits mellett – és talán ellenében is – [[Stefan George]] költészetét tartotta példaképének és vitatkozva-tájékozott volt a századelőtől kifejlődő [[avantgárd]] mozgalmakban. Első kötete, az [[1922]]-ben megjelent ''Föld, Erdő, Isten'' ritka elismerést váltott ki. Még külalakját is külön méltatta a ''Nyugat'': hiszen a híres [[Kner
[[Kép:Rippl-szabo.jpg|bélyegkép|270px|<center>''Szabó Lőrinc'' ([[Rippl-Rónai József]] pasztellrajza, 1923)]]
A kötet még Babits baráti védettségében, ifjonti szerelmek és egyetemi társasági élet sikerei idején keletkezett. Megjelenése pillanatában ez a védettség már a múlté volt. A fiatalember fokozatosan elveszítette mestere barátságát. Menyasszonyát, [[Tanner Ilona|Tanner Ilonkát]], a később felvett nevén Török Sophie-ként ismert költőnőt Babits vette feleségül, és ez a kezdetben baráti hármasság egy életre szóló személyes ellentét forrásává vált. Egyetemi tanulmányait abbahagyva a fiatalember megnősült, ''[[Az Est Lapok|Az Est]]''-lapok irodalmi szerkesztőjének, Dr. [[Mikes Lajos]] és Prandtner Ilona – a költővel azonos napon (március 31.), de 1895-ben született, akkoriban megözvegyült – leányát, Mikes Klárát<ref>Teljes nevén: Mikes Klára Hermina Terézia</ref> vette feleségül [[1921]]. [[december 31.|december 31-én]] Budapesten, a Józsefvárosban.<ref>A házasságkötés bejegyezve a Budapest VIII. ker. állami házassági akv. 1865/1921. folyószáma alatt.</ref> Ő lett a családfenntartó, akire rászakadt az értelmiségi nyomor. Állást vállalt ''Az Est''-lapoknál, előbb hírek gyorsírásos lejegyzője, majd stílusszerkesztő. ''Az Est''-lapok konszernje az [[első világháború]] után szerveződött: egy [[Bulvársajtó|bulvárlap]], ''Az Est'' újgazdag tulajdonos-szerkesztője, [[Miklós Andor]] megvásárolta az ország két nagy múltú [[liberális]] lapját, a ''[[Pesti Napló]]t'' és a ''[[Magyarország (újság)|Magyarországot]]'', majd az [[Athenaeum Irodalmi és Nyomdai Rt.|Athenaeum könyvkiadót]] és nyomdát. Ezzel létrejött a főváros legjelentősebb sajtóhatalma. Szabó Lőrinc előbb ''Az Est''nél dolgozott, majd 1926–27-es, másfél éves megszakítás után a ''Pesti Napló''hoz hívták vissza, végül [[1928]] őszétől [[1944]] végéig a ''Magyarország''nál lett olvasószerkesztő. [[Mikes Lajos]] [[1922]]. május 6-ától megindította Az Est-konszern három lapjára kiterjedő irodalmi rovatot. A költő számára így hosszú ideig ''Az Est''-lapok nemcsak munkahelyet, de publikációs lehetőséget is jelentettek. Bárha a lap szellemével nem egyszer vitában, egyes vezetőivel személyes feszültségben is élt (lásd ''Öreg barátaimhoz címzett vitatkozó vers''ét 1932-ből), a tulajdonos Miklós Andor, majd özvegye, Gombaszögi Frida, valamint – míg élt – az irodalmi rovatot vezető [[Mikes Lajos]] támogatását a lapkonszern fennállása idején, 1939-ig mindig élvezhette. Verseit, fordításait, tárcáit, riportjait ez a zsidó tulajdonban lévő, liberális lapkonszern jelentette meg. Mindazon írásai, amelyek a háború utáni igazolása idején megítélés tárgyát képezték, mind ebben a három napilapban (illetőleg a szintén humanista értékeket képviselő ''Nyugat'' folyóiratban) jelentek meg, az igazolási tárgyaláson pedig a valahai tulajdonos egyértelműen kiállt a költő személye mellett.
| |||