„Robert William Seton-Watson” változatai közötti eltérés

|kép= Robert William Seton-Watson.jpg

|képméret =

|születési dátum= <!-- Wikidata: p569 -->

|születési hely= <!-- Wikidata: p19 -->

 

=== Első világháború alatti tevékenysége ===

1914 közepén Seton-Watson elképzelései gyökeres változáson mentek keresztül. A [[szarajevói merénylet]] következtében életét vesztette [[Habsburg–Lotaringiai Ferenc Ferdinánd főherceg|Ferenc Ferdinánd főherceg]], az egyetlen olyan személy, aki véleménye szerint még megmenthette volna az Osztrák–Magyar Monarchiát a pusztulástól. 1926-ban könyvet írt abból a célból, hogy megcáfolja a hivatalos szerb vezetés közvetlen felelősségét a merényletet illetően. A háború kitörésekor, amelyet a ''„végét járó Ausztria–Magyarország agressziójának”'' tulajdonított, hirtelen brit hazafias kötelességének érezte a Monarchia felbomlásának támogatását. Ennek érdekében azonnal együttműködést kezdeményezett az akkor száműzetésben élő Masarykkal. Az 1943-ban kiadott rövid, ''„Masaryk in England”'' (Masaryk Angliában) című műve, túlságosan is szerényen számol be a Masarykkal folytatott korábbi kapcsolatáról. A valóságban hathatós segítséget nyújtott neki egy előadói állás megszerzésében az újonnan létrehozott Szláv Tudományok Iskolájában, ami a Londoni King's College részeként működött és Seton-Watson hathatós támogatásával jött létre. Az [[első világháború]] alatt sokrétű tevékenységet folytatott. 1914 és 1921 között ő töltötte be a Szerb Segélyalap tiszteletbeli elnöki tisztségét, számos cikket és tanulmányt jelentetett meg, amelyek közül az egyik legjelentősebb a ''„The Rise of Nationality in the Balkans”'' (A nemzetiségek felemelkedése a Balkánon) volt.<ref name="Oxford Dictionary of National Biography online" /> 1914. október 24–25-én találkozott Masarykkal, aki felvázolta neki a cseheket illető követeléseit. 1915 május 3-ai memorandumában pedig egy nagy, délszláv állam létrehozását is javasolta és a két államot egy, a maradék Magyarországon áthaladó korridorral ''(folyosóval)'' kötötte volna össze.<ref name="Romsics 2">{{cite book|last=Romsics|first=Ignác|title=A trianoni békeszerződés|publisher=Osiris Kiadó, Budapest|year=2007|pages=36|id=ISBN 9789639705623}}</ref>

 

 

== Emlékezete ==

Az [[Oxfordi Egyetem]] professzora a prágai (1919), a zágrábi (1920), a pozsonyi (1928), a belgrádi (1928) és a kolozsvári (1930) egyetemeken kapott díszdoktori címeket és két város, [[Kolozsvár]] és [[Turócszentmárton]] díszpolgárává választotta.<ref name="Oxford Dictionary of National Biography online" /><ref>{{cite web |url=http://www.hrsvijet.net/index.php?option=com_content&view=article&id=31376:tko-je-robert-william-seton-watson-1879-1951-pravi-otac-jugoslavije&catid=74:knjigozori&Itemid=348 |title=Tko je Robert William Seton-Watson (1879-1951) - pravi otac Jugoslavije? |accessdate=2015-07-01 |date=2014-02-20 |publisher=hrsvijet.net |language=horvát}}</ref> A [[Comenius Egyetem]] munkásságát elismerve 1928-ban emlékérmet és oklevelet adományozott neki. A szlovákok 1937-ben [[Rózsahegy]]en tiszteletük és hálájuk jeleként mellszobrot emeltek neki a városháza előtt.<ref>{{cite web |url=http://skolskyservis.teraz.sk/zaujimavosti/robert-william-seton-watson-slovaci/12474-clanok.html |title=Robert William Seton-Watson bojoval za práva slovenského národa |accessdate=2015-08-15 | publisher=skolskyservis.teraz.sk | date=2014-08-20 | language=szlovák}}</ref> 1946-49 között ő volt a Royal Historical Society ''(Királyi Történeti Társaság)'' elnöke.<ref>{{cite web |url=http://royalhistsoc.org/wp-content/uploads/2014/09/rhspresidents.pdf |title=Presidents of the Royal Historical Society |accessdate=2015-08-15 | publisher=royalhistsoc.org | language=angol | format=pdf}}</ref>