„Kiss (együttes)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→‎Love Gun, négy szólólemez (1977–1978): Belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása
58. sor:
 
=== ''Love Gun'', négy szólólemez (1977–1978) ===
Hatodik albumuk felvételei [[1977]] májusában kezdődtek a New York-i [[Record Plant StudiosbanStudios]]ban [[Eddie Kramer]] és a zenekar produceri felügyeletével. A lemez ''[[Love Gun]]'' címmel jelent meg 1977. június 17-én.<ref name="kiss faq">{{cite web |url=http://www.kissfaq.com/KissFAQ-wiki/index.php?title=Kiss_Album_Focus_-_Love_Gun |title=Kiss A;bum Focus - Love Gun |author= |date= |work= |publisher=KISS FAQ |accessdate=June 11, 2011}}</ref> Ez volt az első olyan albumuk, amelyen mind a négy tag énekelt. Peter Criss a ''Hooligan''t, míg Frehley az együttes történetében elsőként a ''[[Shock Me]]''t énekelte lemezre. Az utóbbi dal megszületését a gitárost ért áramütés inspirálta.<ref name="KISS életmű II." /> A 10 dal közül egybe külsős dalszerző is besegített, mivel a ''Hooligan''t Criss mellett Stan Penridge is jegyzi. Ezenkívül az albumon utolsóként szereplő ''[[Then He Kissed Me]]'' egy feldolgozás, amely eredetileg a [[The Crystals]] 1963-ban kiadott dala.<ref>{{cite web|url=http://www.rollingstone.com/artists/kiss/albums/album/322352/review/5941238/love_gun|title=''Rolling Stone'' review ''Love Gun'' 1977|accessdate=2009-01-26|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070602073436/http://www.rollingstone.com/artists/kiss/albums/album/322352/review/5941238/love_gun|archivedate=2007-06-02}}</ref> Az album legismertebb szerzeményei a címadó ''[[Love Gun (dal)|Love Gun]]'', a ''Shock Me'', az ''I Stole Your Love'', a ''[[Christine Sixteen]]'' és a ''Plaster Caster'' lettek.<ref name="KISS életmű II." /> Ezek közül a ''Love Gun'' és a ''Christine Sixteen'' kislemezen is megjelent, de különösebb sikert egyik sem aratott. Érdekesség, hogy a ''Love Gun''ban a basszusgitárt is Stanley játszotta fel, míg a ''Then She Kissed Me''ben az összes gitárt ő rögzítette.<ref name=" 1977: az Alive II és a szerelem fegyverének története">{{cite web |url=http://passzio.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=4580 |title= A KISS története - 1977: az Alive II és a szerelem fegyverének története |accessdate= 2012-03-13|publisher = passzio.hu |language=magyar}}</ref> Az ''Almost Human''ban és a ''Plaster Caster''ben pedig Simmons ritmusgitározik.<ref name=" 1977: az Alive II és a szerelem fegyverének története" /> A ''Christine Sixteen'' dalnak készült egy olyan változata is, amelyet Simmons [[Eddie Van Halen]]nel és [[Alex Van Halen]]nel vett fel, de az albumra végül nem ez a verzió került fel.<ref name=" 1977: az Alive II és a szerelem fegyverének története" /> Simmons ekkortájt más zenészekkel is gyakran összejött, és kutatta az együttes lehetséges jövőbeli tagjait, mivel észrevette, hogy Criss és Frehley [[alkoholos ital|alkohol]]- és [[pszichoaktív szer|kábítószer-problémái]] egyre súlyosabbak.<ref name=" 1977: az Alive II és a szerelem fegyverének története" /> A Van Halen testvérekkel közösen írta meg a ''House of Pain'' és a '' Runnin' With The Devil'' című [[Van Halen]]-szerzeményeket.<ref name=" 1977: az Alive II és a szerelem fegyverének története" /> A ''Love Gun'' látványos borítóját, csakúgy, mint az előző két albumét, ezúttal is Ken Kelly készítette. A lemezt az együttes egyik legerősebb kiadványaként szokás emlegetni, amely megjelenésekor is pozitív fogadtatásban részesült. A ''Rolling Stone'' ugyan 3 és fél pontot adott rá,<ref name="Rolling Stone kritikák" /> de a későbbiekben a ''Blender'' már négy és felet, míg a ''Metal Nightfall'' maximálisra értékelte.<ref name="metalnightfall-LG">{{cite web |url=http://metal.nightfall.fr/index_444_-love-gun.html |title= Love Gun album kritikája a metalnightfall.fr oldalon. |accessdate= 2012-03-13|publisher = metal.nightfall.fr |language=francia}}</ref> A ''Vista Records'' szintén négy és fél pontot adott rá, és az együttes egyik legjobb albumának nevezte.<ref name="vistarecords-LG">{{cite web |url=http://www.vistarecords.proboards.com/index.cgi?board=albumreviewsanddiscussion&action=display&thread=78 |title=Love Gun kritika a vistarecords.com oldalon. |accessdate= 2012-03-13|publisher = vistarecords.proboards.com |language=angol}}</ref> Az ''[[Allmusic]]'' négy és fél pontot adott rá, és megjegyezte, hogy hasonlóan jó album született, mint a ''Rock and Roll Over''.<ref name=allmusic3>{{Allmusic|class=album|id=r11060}}</ref> A lemez kereskedelmileg is az együttes egyik legsikeresebb produkciója lett.<ref name="1977: az Alive II és a szerelem fegyverének története" /> A [[Billboard 200]] albumlista 4. helyére került,<ref name=" 1977: az Alive II és a szerelem fegyverének története" /> és pár nap alatt platinalemez minősítést szerzett. Ebben az időben az együttes egy új design elkészítésével megváltoztatta a megjelenését. A még feltűnőbb díszletek a [[Marvel Comics]] képregénykiadónak is megtetszettek, és az együttes tagjaiból szuperhősöket faragott.<ref name=" 1977: az Alive II és a szerelem fegyverének története" /> Először csak hallucinációként jelentek meg a ''Howard The Duck''ban, majd „Dr Doom” ellen indultak csatába.<ref name=" 1977: az Alive II és a szerelem fegyverének története" /> A projekt irányításával Steve Gerbert bízta meg a zenekar. Ez volt az első eset, hogy egy zenész képregényfőhőssé vált.<ref name=" 1977: az Alive II és a szerelem fegyverének története" /> A képregény ugyanaznap jelent meg, mint a ''Love Gun'' album, és több mint {{szám|800000}} példányban kelt el.
 
A lemez turnéja ''[[Love Gun Tour]]'' néven vette kezdetét 1977. július 8-án. A körút 1977. szeptember 5-ig tartott, és a 32 előadás kizárólag az Egyesült Államokat és Kanadát érintette. A turnén a [[Styx (együttes)|Styx]], a [[Cheap Trick]] az [[AC/DC]] és a [[The Godz]] voltak az előzenekarok.<ref>{{cite web |url=http://passzio.hu/modules.php?name=News&file=article&sid=25993 |title= The Godz - Last Of The Outlaws (2012) lemezkritika |accessdate= 2012-05-16|publisher = passzio.hu |language=magyar}}</ref> [[Los Angeles]]ben {{szám|72000}} nézőt vonzottak, miután négyszer töltötték meg a Forumot.<ref name=" 1977: az Alive II és a szerelem fegyverének története" /> Három koncertet rögzítettek, melyeknek a felvétele 1977. október 14-én jelent meg az ''[[Alive II]]'' koncertlemezen. A felvételek nem sikerültek tökéletesre, ezért stúdiós utómunkálatokon is átesett az anyag.<ref name="KISS életmű II." /> Az albumon öt új stúdiófelvétel is helyet kapott. Később kiderült, hogy ezekben a dalokban nem Ace Frehley hallható (kivéve a ''Rocket Ride''ot), hanem Rick Derringer és Bob Kulick.<ref name=" 1977: az Alive II és a szerelem fegyverének története" /> Az ''[[Anyway You Want It]]'' egy feldolgozás, amely eredetileg [[Dave Clark]] dala volt.<ref name=" 1977: az Alive II és a szerelem fegyverének története" /> A ''[[Rocket Ride]]'' kislemezen is megjelent, mely a [[Billboard Hot 100]] kislemezlistán a 39. helyre került.<ref name="factmanbio1" /> A koncertkiadvány kiváló kritikákban részesült,<ref name=allmusic4>{{Allmusic|class=album|id=r11059|first=Greg|last=Prato|accessdate=2011-01-03}}</ref><ref>[http://metal.nightfall.fr/index_443_-alive-1977.html ''Metal Nightfall'' review]</ref><ref>{{cite web|url=http://www.vistarecords.proboards.com/index.cgi?board=albumreviewsanddiscussion&action=display&thread=87 |title=VISTA RECORDS - KISS - ALIVE II (1977) |publisher=Vistarecords.proboards.com |date=2009-09-28 |accessdate=2011-08-05}}</ref> és a rajongók is klasszikusként tekintenek az anyagra.<ref name="KISS életmű II." /> Az ''Alive II'' a Billboard lista 7. helyére került, és tripla platinalemez lett.<ref name="factmanbio1" /><ref name=" 1977: az Alive II és a szerelem fegyverének története" />
67. sor:
[[Ace Frehley]] [[Ace Frehley (album)|albuma]] a New York-i Plaza Sound stúdióban és a sharoni The Mansionban került rögzítésre.<ref name="1978: a csúcson, és a diszkó előtt" /> A producere Frehley mellett Eddie Kramer volt. Zeneileg a [[glam rock]] hatásait is magán viselő, gitárközpontú albumot készített, melyen az olyan példaképei is kihallatszódnak, mint a [[Cream]], [[Jimi Hendrix]], [[Jeff Beck]] és a [[The Who]].<ref name="1978: a csúcson, és a diszkó előtt" /> Az albumon az az [[Anton Fig]] dobolt, aki a későbbiekben dolgozott a KISS számára is. A lemez legismertebb szerzeménye a kislemezen is kiadott ''[[New York Groove]]'' lett, amely a 13. helyre került az amerikai listán.<ref>{{cite web|url={{Allmusic|class=album|id=r312867|pure_url=yes}}|title=AllMusic-Billboard|accessdate=2009-01-15}}</ref> A dalt eredetileg [[Russ Ballard]] írta a [[Hello]] együttes 1975-ben megjelent ''[[Keeps Us Off The Streets]]'' című albumára.<ref>Lendt, ''Kiss and Sell'', p. 95.</ref> A ''Rolling Stone'' lehúzta az anyagot és mindössze 2 pontra értékelte.<ref name="Rolling Stone kritikák" /> Az ''Allmusic'' 4 pontot adott rá, és a négy tag közül Frehley albumát nevezte a legjobb alkotásnak. Továbbá hozzátette, hogy az albummal bebizonyította a gitáros, hogy nem csak egy „tartalékzenész” Stanley és Simmons mellett.<ref name="Allmusic14">{{cite web|url={{Allmusic|class=album|id=r312867|pure_url=yes}}|title=Review ''Ace Frehley''|last=Prato|first=Greg|publisher=[[Allmusic]]|accessdate=2009-08-07}}</ref> Az album Simmons lemeze után a második legsikeresebb lett, miután a Billboard albumlistán a 26. helyre került.<ref>{{cite web|url={{Allmusic|class=album|id=r312867|pure_url=yes}}|title=AllMusic-Billboard|accessdate=2009-01-14}}</ref> Frehley lemeze 14 nappal a megjelenése után lett platinalemez.<ref>{{cite web|url=http://www.riaa.com/goldandplatinumdata.php?resultpage=1&table=SEARCH_RESULTS&action=&title=Ace_Frehley&artist=&format=&debutLP=&category=&sex=&releaseDate=&requestNo=&type=&level=&label=&company=&certificationDate=&awardDescription=&catalogNo=&aSex=&rec_id=&charField=&gold=&platinum=&multiPlat=&level2=&certDate=&album=&id=&after=&before=&startMonth=1&endMonth=1&startYear=1958&endYear=2009&sort=Artist&perPage=25|title=RIAA-Gold and Platinum|accessdate=2009-01-14}}</ref>
 
[[Peter Criss]] [[Peter Criss (album)|albumának]] [[Vini Poncia]] volt a producere, a felvételei pedig az Electric Lady Studiosban (New York City), a Burbank Studióban ([[Burbank (Kalifornia)|Burbank]]) és a Sunset Sound Studiosban ([[Hollywood]]) készültek. Criss albumára [[pop]]os beütésű, szelíd számok kerültek fel<ref name="KISS életmű II." /> R&B jellegű diszkódalokkal kiegészítve.<ref name="1978: a csúcson, és a diszkó előtt" /> A dobos a ''Beth'' révén a zenekar csendes, romantikus hősének számított, ezért a rajongók számára nem volt meglepő a dalainak az irányvonala.<ref name="KISS életmű II." /> Ezt erősítette az a tény is, hogy Criss kedvenc énekese [[Frank Sinatra]], és kedvenc zenei stílusa pedig a [[Szving (zene)|swing]].<ref name="1978: a csúcson, és a diszkó előtt" /> A KISS-rajongók általában Criss albumát tartják a legrosszabbnak,<ref name="1978: a csúcson, és a diszkó előtt" /> de a kritikák is negatívan ítélik meg a lemezt. A ''Rolling Stone'' egy pontot adott rá,<ref name="Rolling Stone kritikák" /> de az ''Allmusic'' írója [[Stephen Thomas Erlewine]] is csak kettőt, aki szörnyűnek nevezte az anyagot.<ref>{{cite web|url={{Allmusic|class=album|id=r312868|pure_url=yes}}|title=AllMusic Overview|accessdate=2009-01-16}}</ref> Ezen az albumon is számos vendégzenész működött közre, a ''That's The Kind of Sugar Papa Likes'' és a ''Hooked on Rock and Roll'' dalokban például [[Steve Lukather]] szólózott. Criss lemeze a 43. helyig jutott az albumlistán,<ref name="factmanbio1" /> és platinalemez lett.
[[Paul Stanley]] [[Paul Stanley (album)|albuma]] az Electric Lady Studiosban (New York City), a The Record Plant Studiosban (New York City) és a The Village Recorderben (Los Angeles) került rögzítésre. A produceri feladatokat egymaga látta el, és többek között olyan vendégzenészeket hívott meg rá, mint a későbbi KISS-stúdiógitáros [[Bob Kulick]] vagy [[Carmine Appice]]. A négy alkotás közül ez a produkció hasonlított legjobban az anyazenekarra, mivel Stanley albumán is a klasszikus hard rock vonások dominálnak a leginkább.<ref name="KISS életmű II." /> A ''Rolling Stone'' egy pontot adott rá,<ref name="Rolling Stone kritikák" /> míg a ''[[Sputnikmusic]]'' négyet, és megállapította, hogy egy remek hard rock album született.<ref>{{cite web|url=http://www.sputnikmusic.com/review/34054/KISS-Paul-Stanley/ |title=KISS - Paul Stanley (album review) |publisher=Sputnikmusic |date=2009-12-20 |accessdate=2012-03-05}}</ref> Az ''Allmusic'' három pontosra értékelte, és azt írta, hogy a KISS következő albuma is hasonló lett volna, ha 1978-ban jelenik meg.<ref>{{Allmusic|class=album|id=r312869}}</ref> Stanley albuma a 40. lett a Billboard 200-on és ez is platina minősítést szerzett.<ref name="factmanbio1" />