„Augustus (cím)” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a dupla a megszüntetése AWB
a kékít
1. sor:
{{nincs forrás}}
{{Római kormányzat}}
[[Fájl:Statue-Augustus.jpg|bélyegkép|balra|200px|A primaportai Augustus-szobor, amely hadvezérként ábrázolja [[Augustus római császár|Caius Octavianus Caesar Augustus]] császárt]]
[[Fájl:Dio coin3.jpg|200px|bélyegkép|balra|Római pénzérme [[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]] császár képével és feliratával, jobbra az ''Augustus'' felirattal]]
'''''Augustus''''' ([[Latin nyelv|latin]] „fenséges”, „tiszteletreméltó”, többes száma ''augusti'', nőnemben ''Augusta'') a [[Római Birodalom]] császárainak egyik címe volt. A címet először [[CaiusAugustus Octavianusrómai Caesar Augustuscsászár|Octavianus]] viselte, akivel annyira összeforrt, hogy Augustus néven emlékeznek rá a történelemkönyvek.
 
Octavianus után az Augustus [[Római névadási szokások|cognoment]] a császár viselte, de nem volt egy a császári hivatallal, ami valójában nem is hivatal volt, hanem a hatalom korábban nem alkalmazott koncentrációja egy ember kezében. E hatalomkör birtoklóját az Augustus név egyértelműen azonosította. Valódi hivatallá az augustusi címet a [[3. század]]ban [[Caius Aurelius Valerius Diocletianus római császár|Diocletianus]] tette, aki megosztotta az uralkodói hatalmat, és külön jogköröket határozott meg a birodalom két augustusának és két [[Caesar (cím)|caesarjának]].
 
Görög megfelelői a ''[[szebasztosz]]'', illetve a hellenizált ''augusztosz''.
12. sor:
 
== Caesar Augustus ==
[[Fájl:Probus sol.jpg|200px|thumb|left|A késő [[3. század]]i császár [[Marcus Aurelius Probus római császár|Probus]] érméje, az ''Invictus'' („legyőzhetetlen”) és ''Pius Felix'' („szent és áldott”) címekkel.)]]
Octavianus [[i. e. 27]]. [[január 16.|január 16]]-án kapta az Augustus nevet a [[Római Szenátus]]tól. A következő négy évtizedben ő lett az, aki saját kezébe összpontosítva a későbbi császárok által is birtokolt hivatalokat és hatalmi jogköröket megalapozta a császári hatalmat, amely így nevével is eggyéforrt, bár az Augustus névnek önmagában nem volt alkotmányos jelentése.
 
19. sor:
''Ez a hatalomösszevonás lett a minta a későbbi császárok számára, amely alapján kormányozták Rómat, kezdetben tényleges alapként, majd a [[3. század|3.]] és még inkább a [[4. század]]tól már csak elméletileg, hiszen ekkortól a császári hatalom már jobban hasonlított a keleti despotákéhoz, mint az eredeti „első az egyenlők közt” elv gyakorlásához.''
 
Octavianus „Caesar Augustus” nem csak ebben teremtett mintát, hanem abban is, ahogy a későbbi császárok nevezték magukat. "[[Imperator]] [[Caesar (cím)|Caesar]] Augustusnak"Augustusnak” nevezte magát és mindhárom nevet használta a császárok többsége. E három névből azonban csak az ''augustus'' jelölhette kizárólag a császárt: az ''imperator'' címet mások is viselték, a ''Caesar'' név pedig a Iuliusok egyik ágának családi neve volt. (Ugyanakkor a császár anyja, vagy felesége viselhette az ''Augusta'' nevet.)
 
A teljes uralkodói jogkör birtokosának neveként az ''augustus'' nagyjából megfelel a „császár” szó jelentésének, de nem szabad kritika nélkül visszavetíteni rá a későbbi monarchiákhoz kötődő képzeteket. Az uralkodói ranghoz a Római Birodalomban nem kötődött alkotmányos hivatal: az uralkodó személyes tekintélye ''(dignitas)'' és befolyása ''([[auctoritas]])'' a ''princeps senatus'' pozícióból eredt, jogi tekintélye a ''consulari imperium'' és a ''tribunicia potestas'' jogokból; a római alkotmányelméletben az ''Augustus'' a "''princeps„princeps senatus et pontifex maximus consulari imperio et tribuniciae potestatepotestate”''" „rövidítése” lehetett. Az Augustus név önmagában jelölte, hogy viselője számára mindezen pozíciók betöltéséhez rendelkezésre áll a ''dignitas'' és az ''autoritas''.
 
Sok tekintetben az ''augustus'' a brit ''[[herceg]]''hez ''(prince)'' hasonlítható, amely személyes cím és tekintély, nem egyfajta nemesi cím, mint aaz [[uralkodó herceg ''(duke]])'' vagy a király. A köznyelvben a császárra kezdetben általában a ''princeps'' szóval utaltak, később az ''imperator'' vagy a ''Caesar'' lett általánosabb.
 
{{Fordítás|en|Augustus (honorific)}}