„B. Nagy Margit” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Infoboxcsere, belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása
Nincs szerkesztési összefoglaló
1. sor:
{{egyért2|a művészettörténészről|Nagy Margit (egyértelműsítő lap)}}
 
{{Tudós infobox
}}
11 ⟶ 10 sor:
== Munkássága ==
 
Első cikkét [[vajdahunyadi vár|Vajdahunyad váráról]] az [[Utunk]] (1956/33) közölte. A Kelemen-emlékkönyvben (1957) a [[betlenszentmiklós]]i kastély építéstörténetéről írt tanulmányával szerepelt. Műtörténeti elemzéseiben a levéltári források feldolgozását kötötte össze helyszíni tanulmányozással. Így elevenítette fel a [[kolozsvár]]i Bánffy-palota és a [[Hadad (település)|hadadi]] Wesselényi-kastély [[barokk]] építkezéseit (''Studii și Cercetări de Istoria Artei'' 1966/1 és 1967/2), mutatattamutatta be Kolozsvár [[19. század]] eleji városrendezését (Korunk 1967/1), ismertette a [[klasszicizmus]] és a [[romantika]] kolozsvári építészmestereit (Korunk Évkönyv 1973).
 
A [[székelykapu]] eredetéről és múltjáról írt összefoglaló tanulmányt (Hargita Kalendárium 1972). Részt vett Erdély műemlék-topográfiájának elkészítésében. Célratörő rendszerességét méltatva, [[Jakó Zsigmond Pál|Jakó Zsigmond]] így jellemezte művészettörténeti munkásságának jelentőségét: "...új témákat szólaltatott meg kutatásunkban. A műalkotások és mestereik történetének hagyományosan művelt témái mellett nála jelentkezik először szakirodalmunkban kutatási tárgyként, egyebektől eltekintve, a munkaszervezet, a művészet és az alkotó ember kapcsolata a társadalommal, a megrendelő, a tervező és a kivitelező bonyolult viszonya, a városrendezés vagy a helyi művészeti központok kérdéscsoportja."
 
== Művei ==
 
*Reneszánsz és barokk Erdélyben (Művészettörténeti tanulmányok, 1970);