„B. Nagy Margit” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Infoboxcsere, belső hivatkozások hozzáadása/eltávolítása |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
1. sor:
{{egyért2|a művészettörténészről|Nagy Margit (egyértelműsítő lap)}}
{{Tudós infobox
}}
11 ⟶ 10 sor:
== Munkássága ==
Első cikkét [[vajdahunyadi vár|Vajdahunyad váráról]] az [[Utunk]] (1956/33) közölte. A Kelemen-emlékkönyvben (1957) a [[betlenszentmiklós]]i kastély építéstörténetéről írt tanulmányával szerepelt. Műtörténeti elemzéseiben a levéltári források feldolgozását kötötte össze helyszíni tanulmányozással. Így elevenítette fel a [[kolozsvár]]i Bánffy-palota és a [[Hadad (település)|hadadi]] Wesselényi-kastély [[barokk]] építkezéseit (''Studii și Cercetări de Istoria Artei'' 1966/1 és 1967/2),
A [[székelykapu]] eredetéről és múltjáról írt összefoglaló tanulmányt (Hargita Kalendárium 1972). Részt vett Erdély műemlék-topográfiájának elkészítésében. Célratörő rendszerességét méltatva, [[Jakó Zsigmond Pál|Jakó Zsigmond]] így jellemezte művészettörténeti munkásságának jelentőségét: "...új témákat szólaltatott meg kutatásunkban. A műalkotások és mestereik történetének hagyományosan művelt témái mellett nála jelentkezik először szakirodalmunkban kutatási tárgyként, egyebektől eltekintve, a munkaszervezet, a művészet és az alkotó ember kapcsolata a társadalommal, a megrendelő, a tervező és a kivitelező bonyolult viszonya, a városrendezés vagy a helyi művészeti központok kérdéscsoportja."
== Művei ==
*Reneszánsz és barokk Erdélyben (Művészettörténeti tanulmányok, 1970);
|