„Érzelem” változatai közötti eltérés

Az érzelmekről már az ókori görögök is alkottak elképzeléseket. [[Arisztotelész]] a [[RetorikáRetorika|Retorikában]]ban és [[PoétikáPoétika|Poétikában]]ban beszél az érzelmekről. A gondolkodás által megérthetőnek gondolja az érzelmeket, leírásokat is adott az érzelmekre. Arisztotelész szerint az érzelmek központi szerepet játszanak a művészet és a drámák megértésében, a [[katharszisz]] esztétikai koncepciója is az érzelmek pontosabb megértésére és ezáltal azok tisztázására helyezi a hangsúlyt.

[[René Descartes|Descartes]] A lélek szenvedélyei című munkájában foglalkozott az érzelmekkel. Descartes leírta az alapérzelemeketalapérzelmeket (csodálkozás, szeretet, gyűlölet, vágy, öröm, bánat), úgy vélte, a komplexebb érzelmek (pl. féltékenység) ezek kombinációjából állnak. A szervezet gondolkodó részéhez kötötte az érzelmeket, és feltételezte, hogy sok esetben hasznosak az érzelmek az ember életében, főként, abban, hogy irányítják a gondolkodásunkat.

[[:en:Nico_FrijdaNico Frijda|Nico Frijda]] munkássága bemutatta, hogy az érzelem egy időben is elhúzódó folyamat, amit információ-feldolgozási fogalmakkal irt le. Az inger után hét lépést irt le: '''Elemzés''' (besoroljuk az eseményt egy már általunk ismert esemény kategóriába), '''Összehasonlítás''' (Felmérjük hogy releváns vagy irreleváns az érzelem), '''Diagnózis''' (Felmérjük, hogy mit tudunk tenni a helyzettel kapcsolatban.), '''Értékelés''' (Eldöntjük menyiremennyire sürgős a probléma.), '''Cselekvéskészség''' (Cselekvési tervet alakítunk ki.), '''Fiziológiai változás''' (Élettani változás), '''Akció''' (Válasz).

Az érzelem szinonimájaként míg a régebirégebbi szakirodalomban megjelenhet az emóció is., Amiamit eredetileg a cselekvéstcselekvés elindítójaként jelöltékjelöltek. Az összemosódást Fridja N. H. 2008-as cikke után lett elterjedt mivel mindkét szó egy olyan folyamatot jelöl ahol viselkedésünk feletti gondolatokon a kontroll átveszik más folyamatok.