|
| háború = [[Közel-Kelet]]i konfliktusok , [[Szovjetunió afganisztáni háborúja]]
| űrméret = 5,45 mm
| lőszer = [[5,45 × 3945×39 mm]]
| tárkapacitás = 30
| működési elv = gázelvezetéses, forgózárfejes reteszelésű
| tömeg = 3 kg tár nélkül
| hossz = 943 mm
| csőhossz = 415 mm
| elméleti tűzgyorsaság = 650
| gyakorlati tűzgyorsaság = 150
| hatékony lőtávolság = 500
| maximum lőtávolság = 1000
| irányzék = nyílt, optikai( AK-74M(AK–74M)
}}
Az '''AK–74''' (Avtomat Kalasnyikova obrazca 1974 goda; oroszul: Автомат Калашникова образца 1974 года; [[GRAU-kód]]ja: ''6P20'') – eredetileg szovjet gyártású – gépkarabélytípus, a Kalasnyikov-fegyvercsaládba tartozik.
== Története ==
Az [[1970-es évek]] elején a [[Szovjet Hadsereg]] átállt a régebbi, [[7,62 x 3962×39 mm]]-es (43M) lőszerről az új [[5,45 x 3945×39 mm]]-es (74M) típusú [[köztes lőszer]] használatára. A fegyvert a Szovjet Hadseregnél az 1970-es évek végére rendszeresítették.
== Műszaki jellemzők ==
Az AK–74 gépkarabély forgózárfejes reteszelésű szerkezete megegyezik az [[AKM]] gépkarabéllyal. Az amerikaiak [[5,56×45 mm NATO|5,56×45 mm]]-es lövészlőszerre való áttérését követően a szovjetek is kifejlesztették a maguk változatát, ez lett az 5,45×39 mm-es AK-74AK–74. Az új, kiskaliberű lőszerre való áttérést Mihail Tyimofejevics Kalasnyikov, a fegyver tervezője ellenezte. Az AK-74AK–74 szerkezetileg azonos a korábbi 7,62×39 mm-es AKM-mel, csak külsőleg különbözőnek egymástól például: kevésbé ívelt műanyag tár és egy nagyméretű csőszájfékben térnek el egymástól. Az új, 5,45×39 mm-es lőszer mivel üreges, becsapódáskor az emberi testben bukdácsolni kezd és ezzel nagyon súlyos sérülést okoz. Ezenkívül nagyobb (egészen 1000 m/s-ig terjedő) sebességre is képesek, és emiatt a lövedék röppályája jobban közelít a vízszinteshez. Az áthatoló képesség nincs akkora, mint a 7,62-es lőszernél, de a hatás legalább olyannyira pusztító. A vietnami háborút követő években a szovjet haderő elemzői ráébredtek a kisebb méretű lövedékek előnyeire. Vietnamban az amerikai hadsereg a nehéz, 7,62 mm-es M14-es használatáról átállt a könnyebb 5,56 mm-es M16A1-es gépkarabély használatára. Néhány ilyen fegyver szovjet kézbe kerülése után megkezdődtek a vizsgálatok. Az elemzések eredménye enyhénszólva is meggyőző volt. A legfontosabb érv a fegyver mellett az, hogy a kisebb méretű lövedék kisebb visszaható erőt okozott, ami magával vonta a katonák kiképzési idejének megrövidülését is. Ez a szűkös katonai költségvetés miatt nagyon is fontossá vált, mivel hosszú kiképzésre nem volt lehetőség. A kisebb lőszerek jobb kezelhetősége nagyobb pontosságot eredményezett, ami növelte az első lövés találatának valószínűségét. További előnye, hogy a katonák majdhogynem kétszer annyi lőszert magukkal vihettek, mivel az új, kisebb lőszer tömege alig fele a régebbi nagyobb, nehezebb típusnak. Az [[1990-es évek]] végétől a fegyver továbbfejlesztett változatait, az AK 100AK–100-as szériát gyártják. A fegyverre felszerelhető akár egy GP-25[[GP–25]]-ös szovjet gránátvető is.
==Típusváltozatok==
|
