„Paul Lauterbur” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Albert Lasker-díjasok kategória hozzáadva (a HotCattel)
Nincs szerkesztési összefoglaló
Címke: HTML-sortörés
1. sor:
{{személyÉletrajz infobox}}
|név = Paul Lauterbur
[[Fájl:Bush6NobelLaureates.jpg|thumb|right|Paul Christian Lauterbur a jobb szélen áll]]
|kép = Paul Lauterbur 2003 cropped.jpg
'''Paul Christian Lauterbur''' ([[1929]]. [[május 6.]] – [[2007]]. [[március 27.]]) amerikai [[kémikus]]. [[Peter Mansfield]]del megosztva kapta [[2003]]. évi [[fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj]]at az [[MRI]] (mágneses magrezonanciás képalkotás) terén tett felfedezéseiért.
|képméret =
|képaláírás =
|születési név =
|születés helye = [[Sidney (Ohio)|Sidney]]
|születés dátuma = [[1929]]. [[május 6.]]
|halál helye = [[Urbana (Illinois)|Urbana]]
|halál dátuma = [[2007]]. [[március 27.]]<br>(77 évesen)
|ország = [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]]
|állampolgárság = -
|házastárs =
|élettárs =
|szakma = vegyész
|aktív évek =
|iskolái = [[Case Western Reserve University]]
[[Pittsburghi Egyetem]]
|művésznév =
|becenév =
|szerepei =
|munkái =
|díjak = [[Nemzeti Tudományos Érem]] (1987)<br>[[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|Orvostudományi Nobel-díj]] (2003)
|kitüntetés =
|aláírás =
|weboldala = <!--http:// nélkül! -->
|blogja =
|MySpace =
|IMDb =
|PORT.hu =
}}
'''Paul Christian Lauterbur''' ([[Sidney (Ohio)|Sidney]], [[1929]]. [[május 6.]] - [[Urbana (Illinois)|Urbana]], [[2007]]. [[március 27.]]) amerikai [[kémikus]]. 2003-ban [[Peter Mansfield]]del megosztva kaptaközösen [[2003]]. évi [[fiziológiaiFiziológiai és orvostudományi Nobel-díj|orvostudományi Nobel-díjban]]at azrészesült a [[MRI]]Mágneses (magrezonancia|mágneses magrezonanciásmagrezonancián]] alapuló [[Mágnesesrezonancia-képalkotás|képalkotás]] (MRI) terénkifejlesztéséért. tett felfedezéseiért.
 
== Élete Tanulmányai==
Paul Lauterbur 1929. május 6-án született az [[Ohio]] állambeli Sidneyben Edward Joseph Lauterbur és Gertrude Wagner négy gyermeke közül a másodikként. Ősei apai ágon [[Luxemburg]]ból, anyai ágon pedig [[Baden-Baden]]ből vándoroltak ki Amerikába a 19. század közepén. Apja egy péküzemi berendezéseket gyártó cég mérnöke és résztulajdonosa volt. A helyi egyházközségi iskolában, majd a városi középiskolában tanult. Gyerekkorában sokat kószált a természetben, városon kívüli farmjukon állatokat gyűjtött, kémiai kísérleteket végzett és nagy hatással volt rá középiskolai kémia-biológia tanára. A középiskola után apja tanácsára a [[cleveland]]i műszaki főiskola (ma a [[Case Western Reserve University]] része) vegyészmérnöki szakára iratkozott be. Végül mégis vegyészi képesítéssel végzett 1951-ben és a Dow Corning cégél talált munkát, amely a szilíciumkémiai kutatásairól volt ismert. Lauterbur a cég [[pittsburgh]]i laboratóriumaiban dolgozott és mivel a Dow Corning alkalmazottai ingyen tanulhattak a [[Pittsburghi Egyetem]]en, elkezdte annak mesterképző kurzusát. 1953-ban meghallgatta Herbert Gutowskynak egy előadását a [[mágneses magrezonancia]] (NMR) kémiabeli alkalmazásáról és javasolt neki egy együttműködést a szilíciumvegyületek esetében, de erre nem került sort, mert Lauterburt behívták katonai szolgálatra. Mint vegyészt a hadsereg [[maryland]]i kémiai kutatóközpontjába irányították és vegyi fegyverek fejlesztésén dolgozott, míg egy másik részleg nem kapott egy NMR-készüléket. Lauterbur odakérte magát és a következő három évben ő volt a központ NMR-szakértője; kollégáival együtt négy tudományos cikket is publikált ebben a témában. Miután 1956-ban leszerelt, visszatért a Dow Corninghoz, amely hajlandó volt beszerezni számára egy NMR-készüléket. Lauterburnak sikerült megmérnie vele a szilícium spektrumát (amit sokan lehetetlennek tartottak), majd későbbi kísérleteiben áttért a szén <sup>13</sup>C-as izotópjára. Ezáltal lehetővé vált a módszert szerves vegyületek analitikájában is felhasználni. Számos vegyület szerkezetét vizsgálta meg és végül ezekből az eredményeiből írta meg doktori disszertációját is 1962-ben.
A Case Institue of Technology-n szerzett BSc fokozatot kémiából, majd a Dow Corning támogatásával a Mellon Intézetben vállalt munkát: szerves szilíciumvegyületekkel foglalkozott, amihez abból a kérdésből merítette az inspirációt, hogy vajon létezhet-e élet szilíciumalapon vagy legalább a szilícium részvételével. Már ezalatt számos alkalommal találkozott a mágneses rezonancia (elektronspinrezonancia, ESR és mágneses magrezonancia, NMR) jelenségével.
==Tudományos munkássága==
PhD-jának megszerzése után a szakmai körökben már ismertséget szerzett Lauderbur elfogadta a New York-i Állami Egyetem ajánlatát (ma [[Stony Brook-i Egyetem]]) és docensként kezdett el oktatni és kutatni. 1969-70-ben egy éves kutatói szabadságot vett ki és a [[Stanford Egyetem]] NMR-laboratóriumában dolgozott. Eközben elsőként sikerült egy fehérje (a [[lizozim]]) használható NMR-spektrumát elkészítenie. Miután visszatért, egészen 1985-ig Stony Brook-ban maradt.
===Az MRI kifejlesztése===
Lauterbur 1971-ben részt vett egy előadáson, ahol a rákos szövetek eltérő NMR-es viselkedését próbálták bizonyítani. Lauterbur ezután rájött, hogy ha nem egyenletes erősségű mágneses teret alkalmaznak, hanem egy grádiens alapján dolgoznak, meg lehet határozni egy komplex objektumon belül az eltérő rész térbeli helyzetét. Első, 1973-as cikkében két, [[nehézvíz]]be mártott, közönséges vízzel töltött cső helyzetét határozta meg az általa zeugmatográfiának (a gerjesztés görög megfelelője alapján) nevezett módszerrel. Az első biológiai minta, amivel kipróbálta a technikát, egy petrezselyemlevél szára volt. A következő években fokozatosan továbbfejlesztette a képalkotási módszert, hogy orvosi diagnosztikára is alkalmas legyen. Egy 1976-os bemutatóján már a szívet és tüdőt is letapogatott, sőt kimutatta egy zöldpaprika belsejében a szövetburjánzást. Az első mágneses rezonancia alapján működő képalkotó berendezések (MRI) a 80-as évek elején kerültek a kórházakba, miután az angol [[Peter Mansfield]] újításaival jelentősen felgyorsította a folyamat sebességét.
 
1985-től az [[Illinois-i Egyetem]]en folytatta pályafutását, de munkáját megkeserítette, hogy a neki szánt, egész testet feltérképezni képes MRI-készüléket egy kórház birtokolta és hosszas jogi huzavona után sem sikerült használatba vennie.
A koreai háború alatt besorozták, katonai szolgálatát a Hadsereg Vegyi Központjában töltötte, ahol a vegyi fegyverek kutatásához frissen vásárolt NMR-készülék beüzemelésén dolgozott, itt ismerte meg az NMR-spektroszkópia gyakorlati alapjait, és első NMR-témájú közleményeit is itt írta.
 
2003-ban Paul Lauterbur és Peter Mansfield kapta az orvostudományi Nobel-díjat. A döntést nagy nyilvánosság előtt vitatta az a [[Raymond Damadian]], aki 1969-ben először tudott különbséget tenni egészséges és rákos szövetek között NMR segítségével.
PhD fokozatát a [[Pittsburgh Egyetem]]en szerezte (saját bevallása szerint azért ott, mert ott nem kellett tandíjat fizetni), továbbra is a Mellon Intézet alkalmazottjaként, de miután a lehetőségek szűkké váltak a számára (például az intézet vonakodott megvásárolni egy NMR-spektrométert), elfogadta a New York Állami Egyetem állásajánlatát Stony Brook-ban.
==Elismerései==
 
*[[Albert Lasker-díj]] a klinikai orvosi kutatásért (1984)
1969–70-ben sabbatical évét a Stanford Egyetemen töltötte, ahol egyidejűleg dolgozott egy kémikus csoporttal, az Orvosi Központ egyik laboratóriumával és egy magáncéggel fehérjék izotópjelölési problémáin. Ezalatt elkészítették az első fehérjéről készült <sup>13</sup>C NMR spektrumot, lefektették az alapjait a Nemzeti Egészségügyi Intézet (NIH) Stony Brook-ba telepítendő egyik kutatólaboratóriuma kutatási profiljának és Lauterbur voltaképpen ekkor fertőződött meg végleg a biológiai problémák iránti vonzalommal.
*a General Motors rákkutató alapítványának Kettering-díja (1985)
 
*a Gairdner Alapítvány díja (1985)
==Jegyzetek==
*Harvey-díj (1986)
{{jegyzetek}}
*[[Nemzeti Tudományos Érem]] (1987)
*Nemzeti Műszaki Érem (1988)
*a philadelphiai Franklin Intézet Bower-díja (1990, elsőként)
*Carnegie Mellon Dickson-díj (1993)
*[[Kiotó-díj]] (1994)
*A Nemzeti Tudományos Akadémia kémiai díja (2001)
*[[Fiziológiai és orvostudományi Nobel-díj]] (2003)
== Családja ==
Lauterbur 1962-ben feleségül vette Rosemary Caputót, akitől két gyereke született: Daniel és Sharyn. Miután elváltak, 1984-ben ismét megházasodott; Joan Dawsontól egy Mary Elise nevű lány született.
 
Paul Lauterbur 2007. március 27-én halt meg az [[illinois]]-i Urbanában, vesebetegsége következtében.
== Források ==
* [httphttps://www.nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/2003/lauterbur-autobiobio.html ÖnéletrajzaPaul (angolul)C. Lauterbur - Biographical] ''NobelPrize.org''
* P. C. Lauterbur: One Path Out of Many – How MRI Actually Began, in Encyclopedia of Nuclear Magnetic Resonance, Wiley, 2002:Vol.1:p.445
*[http://www.nndb.com/people/326/000129936/ Paul C. Lauterbur] ''Notable Names Database''
* [http://nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/2003/lauterbur-autobio.html Önéletrajza (angolul)]
* [http://nobelprizewww.nasonline.org/nobel_prizespublications/medicinebiographical-memoirs/laureates/2003memoir-pdfs/lauterbur-cvpaul.htmlpdf ÉletrajzaPaul Lauterbur (angolul1929-2007)] ''National Academy of Sciences''
*[http://www.latimes.com/science/la-me-lauterbur28mar28-story.html Paul Lauterbur, 77; 'the father of MRI'] ''Los Angeles Times'' 2007. március 28.
* [http://nobelprize.org/nobel_prizes/medicine/laureates/2003/lauterbur-lecture.pdf Előadása (angolul) a Nobel-díj átadásakor]
* [http://www.life.uiuc.edu/biophysics/CBCBWebPages/CBCB%20Faculty/Lauterbur.html Honlapja az egyik munkahelyén]
* [http://www.scs.uiuc.edu/chem/lauterb.htm Honlapja a másik munkahelyén]
 
{{OrvosiNobelDíj}}
{{A 20032002. évi Nobel-díj kitüntetettjei}}
{{OrvosiNobelDíj2001-2025}}
{{csonk-dátum|csonk-USA életrajz|2006 szeptemberéből}}
{{Nemzetközi katalógusok}}
 
{{DEFAULTSORT:Lauterbur Paul}}