„II. Kelemen pápa” változatai közötti eltérés

A vallásos emberek tucatjai felháborodva figyelték a [[Szent Péter]] trónján marakodó pénzéhes pápákat, és olyan csalódottság lett úrrá rajtuk, amely már Henrik birodalmát is fenyegette. Ezért az uralkodó hatalmas sereggel átlépte az [[Alpok]] vonulatait [[1046]] őszén. Ebben az időben az örök várost három pápa uralta. A [[Szent Péter-bazilika|Szent Péter-bazilikában]] Benedek hívei gyűltek össze, a [[Laterán]] Gergely kezében volt, míg Szilveszter a Miasszonyunk-templomban rendezte be főhadiszállását. A hivatalos egyházi krónikák szerint Henrik Gergelyt ismerte el legitim uralkodónak. Így [[Piacenza]] városánál vele találkozott először, és rábeszélte, hogy hívjon össze egy zsinatot [[Sutri]]ban, ahol tisztázni fogják a három főpásztor helyzetét. A gyűlésen aztán Benedek meg sem jelent, Szilveszter jogát pedig semmissé nyilvánították. Gergely uralma ugyan hivatalosnak tűnt, de amikor fény derült rá, hogy pénzért vásárolta meg hivatalát, [[szimónia]] vádjával megfosztották hatalmától. Miután Benedek nem méltatta a zsinatot arra sem, hogy megjelenjen, kiátkozták, és megfosztották jogaitól. Így Henrik üresnek nyilvánította a pápai trónt, és még ugyanazon év [[karácsony]]ára Rómában hirdetett meg egy zsinatot, amelyen megválasztják Gergely utódját.

 

 

''Kelemen''t az egyháztörténészek gyakran az első reformpápának tekintik, hiszen szigorával, és kiegyensúlyozott modorával igen erőteljes lépéseket tett az egyház fegyelmezése érdekében. Tettei azonban rövid pontifikátusa miatt nem foganhattak meg igazán az egyház gyakorlati életében. [[1047]] januárjában Rómában összehívott egy nagy zsinatot, amelyen több szigorú egyházfegyelmi határozatot hozott meg. Leginkább a szimóniát büntette: minden lelki hivatal vagy dolog pénzért való árusítása [[kiközösítés#vallási kiközösítés|kiközösítés]] vádjával sújtandó. Az, aki tudatosan szimóniával veszi birtokba ezen egyházi hivatalokat vagy dolgokat, szintén büntetést érdemel. Negyven napos elzárást és kínzást ítéltek ezeknek az embereknek. ''Kelemen'' simította el a [[milánó]]i, [[ravenna]]i és [[aquileia]]i egyházmegyék rivalizálását is. A jogelsőbbséget a császár közbenjárására Ravennának ítélte, döntése ellen nem lehetett fellebbezni. Később Henrik seregeihez csatlakozva részt vett a császár diadalmas dél-itáliai hadjáratában. Több pogány [[szaracénok|szaracén]] birtokot is felszámoltak. ''Kelemen'' kiközösítette [[Benevento]] városát, amiért az nem volt hajlandó megnyitni kapuit a sereg előtt. A hadjárat után ''Kelemen'' Németországba utazott, hogy szentté avasson egy apácát, akit a [[hunok]] öltek meg. Amikor Rómába utazott vissza, [[1047]]. [[október 9.|október 9-én]] [[Aposella]] környékén váratlanul meghalt.<br />

 

==Művei==