„Szorobán” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
a →‎Mai használata: File: → Fájl:
Nincs szerkesztési összefoglaló
7. sor:
A szorobán páratlan számú oszlopból vagy rúdból áll, mindegyiken gyöngyökkel: egy, a többitől elválasztott gyöngy (égi gyöngy) ötöt, a többi négy gyöngy (földi gyöngy) egyet ér. Ez a szerkezet a kevesebb gyöngy ellenére a suanpannal megegyező kifejezőerőt ad.
 
A szorobán rúdjainak száma mindig páratlan, és nagyobb, mint kilenc. Többnyire 13 rudas, de gyakoriak a 21, 23, 27 vagy akár 31 rudas szorobánok. Ez lehetővé teszi a pontosabb számolást, vagy több szám kijelzését is. Minden oszlop egy jegyet reprezentál, ezért több rúdon több jegy hozható létre.
 
A szorobánt különféle anyagból építik. Vannak [[fa (anyag)|fából]], [[fém]]ből, rattanból vagy [[bambusz]]ból készült példányai. A gyöngyök két végükön kicsúcsosodnak. Rendszerint fából vannak, de lehetnek [[kő]]ből, [[márvány]]ból vagy [[műanyag]]ból is, különösen a Japánon kívül készült példányok.
 
Kínai rokonától eltérően minden harmadik oszlop meg van jelölve. Ezek az egységoszlopok. Ezek közül az egyik lesz az egészrész vége a számításokban. Ettől jobbra vannak a tizedesjegyek, kivéve, ha szorzásról vagy osztásról van szó. A jelölések lehetővé teszik a nagyobb számok jegyeinek ezres csoportosítását, ami a kínai rokonon nem található meg.
 
==Használata==
Az [[összeadás]]t és a [[kivonás]]t a suanpanhoz hasonlóan végzik. Az összeadás átvitelét és a kivonást a tízes komplementer hozzáadásával vagy kivonásával végzik, a következő tízes egységet hozzáadva, vagy levonva.
 
A [[szorzás]]ra és az [[osztás]]ra több módszert is kifejlesztettek. A Japán Abakusz Bizottság a standard módszereket ajánlja, amelyek csak a szorzótábla ismeretét igénylik. Gyorsaságuk és hatásosságuk miatt választották őket. Ezek a módszerek suanpanon és régebbi, több gyöngyös szorobánon is használhatók.
 
==Mai használata==
[[Fájl:Sharp-abacus-japan.jpg|thumb|SHARP ELSI MATE EL-8048 típusú egybeépített szorobán és elektronikus zsebszámológép. 1979 óta gyártják, és ma is használják Japánban]]
A számológépek elterjedése ellenére a szorobán még mindig népszerű. A Japán Kereskedelmi és Ipari Kamara vizsgáztatja a szorobán felhasználóit.<ref>{{cite book | last = Kojima | first = Takashi | year = 1954 | title = The Japanese Abacus: its Use and Theory | publisher = Charles E. Tuttle | location = Tokyo | isbn=0-8048-0278-5}}</ref> A mestereknek hat szintjük van, az erős haladótól (hatos) azokig, akik már tényleg mindent ki tudnak számolni szorobánon, amit csak lehet. Akik legalább hármas szintet elértek, azok dolgozhatnak az állami szervezetekben.
 
Az eszközt az általános iskolai matematikatanításban is használják, mivel kiválóan alkalmas a [[tízes számrendszer]] bemutatására. A tanárok az órákon énekelve adják az utasításokat. Az általános iskolások gyakran két szorobánt is visznek magukkal, egy újabb és egy régibb, öt földi és egy égi gyöngyös típust.
 
A tapasztalt szorobánosok a fejszámolásban (japánul: anzan) is jobbak a legtöbb embernél. Ugyanis a szorobán tanítása közben többször is előzőleg fejben kell végigjátszani a számításokat, mielőtt a valódi szorobánon ellenőriznék az eredményt. Sok szülő ezért küldi szorobániskolába a gyerekét.
 
A szorobán a [[vakság|vakoknak]] készített abakuszok mintájául is szolgált. Az egyiken a felhasználók korongokat forgatnak gyöngyök helyett. A másik a Cranmer-abakusz, gömbölyű gyöngyökkel, hosszabb rudakkal és bőr háttérrel, hogy a gyöngyök ne mozduljanak el használat közben.
 
==Története==
A szorobán kinézetében is emlékeztet elődjére, a kínai suanpanra. A gyöngyök száma ellenben a római [[abakusz]]ra hasonlít: egy fent, és négy lent.
 
A legtöbb történész egyetért abban, hogy a suanpan koreai közvetítéssel került Japánba a 15. században. A korai szorobánok gyöngyeit egy kicsit módosították, hogy könnyebben lehessen őket kezelni. Két gyöngy volt fent, és öt lent minden oszlopban. Bár a kereskedők megjelenése óta használták, a 17. századig nem terjedt el. Számolóművészek népszerűsítették akkoriban, mint Mōri Shigeyoshi és Yoshida Mitsuyoshi. Az Edo-korszakban sokat vizsgálták a japán matematikusok, köztük Seki Kowa. Az eredmények ismeretében alakítottak a szorobánon és a rajta végzett számítási algoritmusokon is.
 
Abban az időben, amikor a japán pénzrendszert [[tizenhatos számrendszer|tizenhatosról]] tízes számrendszerűvé alakították, a gyöngyök számát is csökkentették. 1850 körül a két égi gyöngy közül eltávolították az egyiket. Az új szerkezetet a [[Meidzsi-kor]]ig a suanpannal párhuzamosan használták, amikor is a japánok végleg elhagyták a suanpant. 1891-ben Irie Garyū alakította ki a ma ismert szorobánt, ami egy égi, és négy földi gyöngyöt tartalmaz.<ref>{{Cite book | last1 = Frédéric | first1 = Louis | title = Japan encyclopedia| others = translated by Käthe Roth | publisher = Harvard University Press | year = 2005 |page=303, 903. | postscript = <!--None-->}}</ref> 1930-tól rendszeresítették, és az 1940-es évektől terjedt el.
 
A suanpan használata a szorzótábla mellett az osztótábla ismeretét is igényelte. A tábla használatán alapuló módszert a japánok kyūkihō, az osztótáblát hassan néven emlegették. Habár Momokawa Chubei 1645-ben már használta a később standard módszer néven ismert osztótábla nélküli algoritmust,<ref>{{Cite book | last1 = Smith | first1 = David Eugene | last2 = Mikami | first2 = Yoshio | title = A History of Japanese Mathematics | publisher = The Open Court Publishing | year = 1914 |chapter=Chapter III: The Development of the Soroban. |pages=43–44. | postscript = <!--None-->}} [http://www.questia.com/PM.qst?a=o&d=93950015 Free digital copy] available at [[Questia Online Library|Questia]].</ref> az [[osztótábla]] a tizenhatos számrendszer használata miatt sokáig nem ment ki a használatból. 1935 óta a standard módszert tanítják, mivel a korábbi módszerhez a bonyolult szerkezetű osztótáblát a szorzótáblához hasonlóan kellett tudni.
 
==Versenyben az elektronikus számológéppel==
41 ⟶ 43 sor:
*Öt összeadás minden futamban, egyenként ötven, három-hat jegyű taggal. A szorobán két egymást követő futamban nyert.
*Öt kivonás minden futamban, hat-nyolc jegyű kisebbítendővel és kivonandóval. A szorobán az első és a harmadik futamban nyert; a második futam döntetlenre végződött.
*Öt szorzás minden futamban, öt-tizenkét jegyű tényezőkkel. A számológép nyert az első és a harmadik futamban, és a szorobán a másodikban.
*Öt osztás minden futamban, öt-tizenkét jegyű osztandóval és osztóval. A szorobán nyert az első és a harmadik futamban, és a számológép a másodikban.
 
64 ⟶ 66 sor:
| location = Tokyo
}}
* {{cite book | last=Bernazzani | first=David | date=March 2, 2005 | title=Soroban Abacus Handbook | edition=Rev 1.05 | url=http://webhome.idirect.com/~totton/soroban/THE%20ABACUS%20HANDBOOK.pdf |format=PDF }}
* {{cite book | last=Heffelfinger | first=Totton |coauthors=Flom, Gary | year=2004 | title=Abacus: Mystery of the Bead | url=http://webhome.idirect.com/~totton/abacus }}
* {{Cite journal
| last = Knott
| first = Cargill Gilston
| author-link = Cargill Gilston Knott
| title = The Abacus, in Its Historic and Scientific Aspects
| journal = The Transactions of the Asiatic Society of Japan
| volume = xiv
| pages =18–72
| date = December 16, 1885
| year = 1886
| url = http://webhome.idirect.com/~totton/soroban/Knott1885-Retyped.pdf
| format=PDF
| postscript = <!--None-->}}
* [http://www.sorobanbrasil.com.br/ Book and Software Sorocalc]
* Elmar Böhlen: Soroban. Rechnen mit dem japanischen Abakus. MEC Service, Überlingen 2011, ISBN 978-3-00-034337-7
# Yoshida Mitsuyoshi: Jinkōki. Wasan Institute, Tokyo 2000, S. 28–40 (englische Ausgabe mit Faksimile des japanischen Originals).
# David Eugene Smith, Yoshio Mikami: A History of Japanese Mathematics. Open Court Publishing, Chicago 1914 (az archive.orgon elérhető: http://www.archive.org/details/historyofjapanes00smitiala )
 
== Kapcsolódó szócikkek ==
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Szorobán