Wikipédia

„Hévízi-tó” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
TurkászBot (vitalap | szerkesztései)
botok
653 560 szerkesztés
a CheckWiki error (64) javítása
54. sor:
A tó felszíne ovális alakú. Északról két vízfolyás torkollik a tóba, délen a 10-12 méter széles [[Hévízi-csatorna]] vezeti le a tó vizét a [[Zala (folyó)|Zala folyó]]ba és onnan a [[Balaton]]ba. A tó keresztmetszete a dél felé elhajló tölcsér képét mutatja, amely a forrásánál a legmélyebb.
 
Az Amphora Búvár Klub szakemberei szerint a Hévízi-tó [[hőmérséklet]]e a föld mélyéből előtörő hideg és meleg forrásvizek keveredésének eredménye. A víz az 1975-ben feltárt és Amphora-teremnek elnevezett üreg két oldaláról tör elő, hideg és meleg forrásokból, amelyek a tavat táplálják. A meleg források vizéhez keveredett hidegvíz mennyisége a teljes vizhozamnak csak 3%-a körül van.<ref>{{Cite web|url=http://www.barlang.hu/pages/barlangterkepek/bakony/hevizmap.jpg|title=A Hévizi-tó forrásbarlangjának térképe|accessdate=2017-02-06|work=barlang.hu}}</ref><ref>{{Cite web|url=http://www.amphora.hu/barlangkutatas/heviz_forrasbarlang|title=Amphora Búvár Klub|accessdate=2017-02-06|work=www.amphora.hu}}</ref> [[Kép:Thermal Lake at Hévíz.jpg|bélyegkép|balra|A gyógyvizű tó fürdőzőkkel és mögöttük a fürdőépület]] Nyáron a víz hőfoka 33-35 &nbsp;°C, de nagyon meleg napokon elérheti a 36-38 &nbsp;°C-ot is. Ősszel és télen a hőmérséklet alacsonyabb, mintegy 24-26 &nbsp;°C körül mozog. A víz hőfoka a fürdőzőkre, betegekre nyugtatólag, pihentetőleg hat, mert ez a hőmérsékleti érték az [[ember]] [[Hőszabályozás|hőháztartás]]a szempontjából közömbösnek számít.
A tóban általában mindenhol közel azonos hőmérséklet uralkodik, mert a tó felett elhelyezkedő, 1,5-2 méter széles páraréteg megakadályozza a víz lehűlését, a többirányú vízáramlás és az 50 ha véderdő pedig elősegíti a hőmérséklet egyenletességét.
 
Ha a Hévízi-tó felszínét megfigyeljük, megállapíthatjuk, hogy a tó nincs nyugalomban. Egyrészt: a tavat tápláló forrás a tó vizét állandóan mozgásban tartja, a mélyből feltörő víz lassú körforgással gyűrűzik a partok felé. Másrészt: a [[víz]] és a [[levegő]] közötti hőmérsékletkülönbség következtében a víz a felszínen kissé lehűl és így nagyobb fajsúlyánál fogva ismét lefelé áramlik. Eközben a tó egész víztömege hengeres mozgással lassan jobbra forog. E kettős vízmozgásnak fontos szerepe van a tó hőmérsékletének szabályozásában, valamint a hatóanyagok egyenletes eloszlásában. Az egyenletes és állandó vízáramlás jótékonyan hat a szervezetre is, mert a fürdőzőket állandó, enyhe masszázsban részesíti.
[[Fájl:Hévízi-csatorna kanyarulata a 75-ös út alatt - panoramio.jpg|bélyegkép|A megelvízű Hévízi-csatorna]]
Először 1908-ban folytak búvárok segítségével vizsgálatok, hogy megállapíthassák a tó pontos mélységét. Ez először 1953-ban sikerült. Tudományos búvárkutatások 1972-től zajlanak, és a vizsgálatok során megállapították, hogy a forrás egy 38,5 méter mélységű, függőleges homokkőfal aljában van.
 
A ''Búvárinfó'' című búvárújság szerint a forrásbarlang jobb oldali része a melegoldali rész, ahol a fal tövénél 10 különböző hasadékból különböző hőmérsékletű vizek fakadnak. Jelenleg a leghidegebb 23,4 Celsius, a legmelegebb 41,8 Celsius. Innen a kevert víznek a hőmérséklete, mely kilép a forrásbarlangból, és a tavat táplálja 38,5 Celsius, mennyisége 410 l/sec.
A [[Hévízi-forrásbarlang]] bejáratának szélessége 2-3 méter, magassága 60–80&nbsp;cm, ezen percenként 30-40 ezer liter 39,5 &nbsp;°C-os víz áramlik át (Ezzel a vízhozamával, a Hévízi-tó forrás volt Magyarország legnagyobb átlag vízhozamát produkáló forrása).<ref>{{Cite web|url=http://www.buvarinfo.hu/zartterimerulesek/1999/199910_a_csoda_to_heviz.htm|title=A csoda tó - Hévíz|accessdate=2017-02-06|work=Búvárinfó {{!}} www.buvarinfo.hu}}</ref>
 
Egy másik forrás szerint a szűk bejárat után egy 14-17 méter széles üreg, az Amphora-terem található. A termet egy iszapréteg osztja ketté. Itt ered a termálvíz: a keleti oldalon 26,3 &nbsp;°C-os, míg a nyugati oldalon 41 &nbsp;°C-os víz tör fel. Tehát a kráterbe megközelítőleg 10%-ban hideg, 90%-ban meleg források ömlenek.<ref>{{Cite web|url=http://www.budapest.com/magyarorszag/varosok/heviz/tortenelem.hu.html|title=Hévíz Történet – Hévíz Történelem – Általános Információk Hévízről|accessdate=2017-02-06|work=www.budapest.com}}</ref>
 
A vízben található [[radioaktív izotóp|radioaktív szénizotópok]] mennyiségéből megállapították, hogy a forrás hideg erének kora – a beszivárgástól a feltörésig – 5-7 ezer évre, míg a meleg vizű forrásé 10-12 ezer évre tehető. A felszínről a mélybe kerülő vizek meglehetősen nagy területről, a [[Bakony]]ból, a [[Keszthelyi-fennsík]]ról és a [[Zalai-dombság]]ról gyűlnek össze. Ennek egy része csupán kis mélységbe ([[pannon réteg]]) hatol – ez a [[karsztvíz]] zóna – és innen jut a hideg érben a Hévízi-tó „keverőbarlangjába”. A vizek zöme azonban jóval mélyebbre jut le, a [[triász]] kori [[dolomit]] rétegekbe, ahol erősen felmelegszik. Útja során különféle fémeket, kőzeteket old fel, majd innen újra a felszín felé áramlik, s jut el a forrásterembe.
96. sor:
A fürdőhely kiépítésében a [[19. század]] elején nagy szerepe volt [[Festetics György (mezőgazdász)|Festetics Györgynek]], aki 1795-től kezdte el a fürdőfejlesztést a tó vizén elhelyezett tutajokon. Később, amikor az 1860-as években a Festeticsek építésre alkalmas területhez jutottak, felépült az Új-telep, 1871-ig a tó körül hét ház épült meg, melyek közül az 1870-71-ben épült úgynevezett Hetes ház ma is áll. Az építkezéseknek köszönhetően a tó országos jelentősségre tett szert mint turisztikai és gyógyászati célpont.
 
[[Lovassy Sándor]] akadémiai tanár 1898-ban indiai vörös tündérrózsát telepített a tóba,<ref>{{Cite web|url=http://termalonline.hu/termal-hirek/hogyan-kerult-a-tunderrozsa-a-hevizi-toba|title=Hogyan került a tündérrózsa a Hévízi-tóba?|accessdate=2017-02-06|date=2013-06-07|work=termalonline.hu}}</ref> mely ma is meghatározó növénye.
 
[[1900]] körül a Festetics család hosszabb-rövidebb időre a tófürdő bérleménybe került. 1905-ben 35 évre Reischl Vencel keszthelyi sörgyáros vette bérbe, akinek tevékenysége lendületet adott a tó környezete fejlődésének.
110. sor:
A melegvizes [[tőzeg]]mederben speciális igényű szervezetek találnak élőhelyükre, amelyek egynémelyike fontos szerepet játszik a víz gyógyhatásának kialakításában. A kráter falát 1,5 méter mélységtől egészen a forrásszájig [[Baktériumok|bakteriális]] bevonatok a borítják.
[[Fájl:Hévizi tavirózsa.jpg|bélyegkép|balra|220px|A hévízi fauna látványossága az indiai vörös tündérrózsa]]
A vízben élő, parányi gömb alakú sejtjeikben ként felhalmozó [[kénbaktériumok]] (Beggiatoa) a tó kénanyagcseréjét szabályozzák (kénoxidálók és szulfátredukálók). Az itt élő baktériumtörzseknek ([[Micromonospora]], [[Streptomyces]]) köszönhetően a víz természetes antibiotikus, fertőtlenítő hatású. Tömegesen él itt egy, a tudomány számára új [[cellulóz]]- és fehérjebontó mikromonospóra (''[[Micromonospora heviziensis|]]''Micromonospora heviziensis'']]), ami tevékenységével a gyógyiszap kialakulását segíti. A [[Cianobaktériumok|kékmoszat]]ok közül két faj (''Pseudanabaena papillaterminata'', ''Anomoeoneis serians'') csak itt fordul elő Magyarországon.{{Forráskérő}} A mikroszkópikus méretű állatok közül két új [[Fonálférgek|fonálféreg]] (''Crocodolrylaimus thermalis'', ''Neoactinolaimus tepidus''){{Forráskérő}} és egy apró [[Rákok|rák]] (''Schizopera clandestina heviziensis'') első adata származik a Hévízi-tóból. [[File:Krilati reptil (Natrix tessellata)l, Ovčarsko-kablarska klisura.jpg|bélyegkép|Kockás sikló]]
Védett [[hüllők]] is élnek kis számban a tó körül, ilyen a [[vízisikló]] (''Natrix natrix'') és a [[kockás sikló]] (''Natrix tesselata'').
 
A Hévízi-tó állandó lakója a [[kis vöcsök]] (''Tachybaptus ruficollis''), amely az országban egyedül itt telel át.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Hévízi-tó”