„Nők Lapja” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [nem ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a →Története: Kiegészítés |
|||
29. sor:
== Története ==
Első megjelenésekor a Nők Lapja nőképe gyökeresen eltért a [[második világháború]] előtti magyar női- és családi lapokétól. A lap elődjét, az eleinte rendszertelenül, majd megszűnéséig (1949 októberéig) hetente megjelenő „Asszonyok” című lapot a [[Magyar Kommunista Párt]] (MKP) támogatását élvező [[Magyar Nők Demokratikus Szövetsége]] (MNDSZ) adta ki. A képes hetilap célkitűzéseit bemutató vezércikk a munkás, paraszt, illetve értelmiségi nőket szólította meg, s ezúttal a szerkesztők nyíltan megfogalmazták célkitűzését:''„Meghitt baráti közelségbe akar hozni Téged ahhoz az országhoz, ahhoz a néphez, amely a békéért harcoló emberiség élén jár: a nagy [[Szovjetunió]]hoz, hogy ismerd meg embereit, tájait, művészetét.”''{{forr}} Az új hetilap a hajdani szépirodalmi folyóiratok szerkezetét vette át, s az első oldalon irodalmi alkotást adott közre. A legtöbb fotón a [[Keleti blokk|szocialista táborhoz]] tartozó országok munkásnői és parasztnői szerepeltek, az illusztrációk tanúsága szerint a nőideál a militáns nő volt, a lap katonanőket, egyenruhás rendőrnőket ábrázoló képeket közölt.<ref name="autogenerated3">[http://sk-szeged.hu/statikus_html/kiallitas/noi_lapok/szoveg.html Női lapok a 19-20. században], Somogyi Könyvtár virtuális kiállítása, 2007. február-március (Összeállította Dobosné Brezovszky Anikó)</ref>
{{Idézet2|„''A természet nem mindenkit áldott meg 3-as számú alakkal, azaz olyan termettel, amely a konfekcióiparban a legnagyobbat, a valóságban pedig az átlagközepest jelenti. Ha egy vékony, kistermetű nő egyes számú szoknyát akar vásárolni magának, a zippzár felhúzása után két kézzel kell tartania a szoknyát, nehogy leessék. A vékony, magas nők ugyancsak bosszúsan nézik magukat az áruházak próbatükreiben, mert az ilyen sudár női termetre csak elhízott női alakra való ruhát készítenek. Ugyanaz a helyzet az átlagtól alig alacsonyabb férfiaknál is. Ha például egy kistermetű férfi a legkisebb számozású kész öltöny vásárolja meg, az áruházból egyenesen a szabóhoz siet, hogy felhajtassa a nadrágszárból a két tenyérnyit, ugyanígy az ujjából is, legalább 15 centit vétet be a nadrág és a kabát dereka, valamint a válla bőségéből.”''|Nők Lapja, 1951}}
A Nők Lapja riporterei a klasszikus újságírás szabályai szerint ott voltak a helyszínen, amikor [[Sztálinváros]] épült és amikor a 'téeszesítés' (mezőgazdasági [[termelőszövetkezet]]be való kényszerítés) elől szöktek meg a falu férfijai. A lap mégis leginkább a nőkhöz szólt, tehát azt is megírták, hogy ''„ezen a télen a puha, bővülő vonalú télikabátokat vásároljuk”'' – külföldi modellekkel is illusztrálták a cikkeket.{{forrás}} Nyíltan szóltak az olvasói levelekben arról, hogy a nőknek is szüksége van a három műszak mellett szabadon eltölthető szabadidőre. A lap olyan művészeket felvonultatott, akiket a rendszer máshol nem engedett volna megjelenni, lázadó természetük miatt. Ilyen volt például [[Galsai Pongrác]] és [[Korniss Péter]] fotóművész.<ref name="autogenerated1">[http://www.superbrands.hu/konyv_2004/pdf/noklapja.pdf Superbrands könyv 2004] ({{PDF}})</ref>
| |||