„Kertész István (karmester)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→Diszkográfia: jav |
|||
34. sor:
Kertész István 1953-tól 1955-ig [[Győri Nemzeti Színház|Győrben]] volt karmester, ezt követően 1957 elejéig a [[Magyar Állami Operaház|budapesti Operaház]] alkalmazta. Az [[1956-os forradalom]] leverése utáni zavaros helyzetben, családjával együtt elhagyta [[Magyarország]]ot. Külföldön elnyert egy ösztöndíjat, aminek segítségével a [[róma]]i Santa Cecilia Akadémián kezdett tanulmányokat, Fernando Previtali irányításával. Felesége, Gabry Edit a [[Bréma (település)|brémai]] operaház énekese lett. Tanulmányai befejezése után Kertész a Hamburgi Szimfonikus Zenekar és a Hamburgi Állami Operaház vendégkarmestere lett. Ezen kívül vendégkarmesterkedett még [[Wiesbaden]]ben és [[Hannover]]ben is, és a német közönség elismerését kiváltva mesterien dirigálta a ''[[Fidelio|Fideliót]]'' és a ''[[Bohémélet]]et''.
1960-ban meghívást kapott az [[Augsburg]]i Operába, a főzeneigazgatói posztra. Itt az ő dirigálásával mutatták be [[Wolfgang Amadeus Mozart|Mozart]] ''[[A varázsfuvola (opera)|A varázsfuvola]]'', a ''[[Szöktetés a szerájból]]'', a ''[[Così fan tutte]]'' és a ''[[Figaro házassága (opera)|Figaro házassága]]'' című operáit. Ennek okán hamarosan az egyik legjobb Mozart-interpretátorként emlegették. Ezután [[Giuseppe Verdi|Verdi]] operái következtek: a ''[[Rigoletto]]'', a ''[[Don Carlos (opera)|Don Carlos]]'', az ''[[Otello (opera, Verdi)|Otello]]'' és a ''[[Falstaff]]'', amelyekkel bebizonyította, hogy az olasz romantikus operáknak is a legkiválóbb mestere. Bemutatta [[Richard Strauss]] operáit is: a ''[[Salome (opera)|Salomét]]'', az ''[[Arabella (opera)|Arabellát]]'' és ''[[A rózsalovag]]ot''. 1961-ben meghívták a [[Salzburgi Ünnepi Játékok]]ra, ahol a ''Szöktetés a szerájból''t vezényelte, majd 1963-ban ugyanitt ''A varázsfuvolát''. Ezalatt sok hangversenyen vezényelte a [[Berlini Filharmonikus Zenekar]]t, a [[Londoni Szimfonikus Zenekar]]t, az Izraeli Filharmonikus Zenekart, dirigált a San Franciscói Operában, a [[Spoleto|Spoletói]] Fesztiválon, és [[Párizs]]ban együtt dolgozott [[Arthur Rubinstein]]nel. Kertész István mindössze négy év alatt megalapozta nemzetközi hírnevét.
[[Egyesült Királyság|Nagy-Britanniában]] 1960-ban mutatkozott be a Londoni Szimfonikus Zenekar élén. Az Izraeli Filharmonikus Zenekarral 1962 márciusában kezdődött a kapcsolata, a [[Tel-Aviv]]i Mann Auditóriumban adott hangversennyel. A zenekar élén tizenegy év alatt 378 zeneművet dirigált el.
1964-ben a Kölni Operába kapott zeneigazgatói kinevezést, ahol [[Benjamin Britten]] ''Billy Budd'' és Verdi ''Stiffelio'' című operáinak [[németország]]i bemutatóját vezényelte. Ezután még – ugyancsak Kölnben – a ''[[Titus kegyelme]]'', a ''[[Don Giovanni]]'', a ''[[Così fan tutte]]'' és ''[[A varázsfuvola (opera)|A varázsfuvola]]'' következett. Kölni igazgatói státusza fenntartásával 1965-ben a [[Londoni Szimfonikus Zenekar]] vezető karmestere lett, egyúttal a [[Royal Opera House|Covent Garden]] vendégkarmestere is volt. [[London]]ban három évet töltött, ezalatt kialakította az együttes hangzását, remek előadásokat produkált a zenekarral, és általános elismerést aratott [[Antonín Dvořák]] kilenc szimfóniájának lemezfelvételével.
Kertész gyakori vendégkarmestere volt az Izraeli Filharmonikus Zenekarnak, a Bécsi Filharmonikus Zenekarnak, a Philadelphia Zenekarnak, a Chicagói Szimfonikus Zenekarnak és számos más együttesnek. 1973-ban a Bambergi Szimfonikus Zenekar vezető karmestere lett, de még ezelőtt a Cleveland Orchestra is sikertelen kísérletet tett a zeneigazgatói poszt betöltésére. A zenekari tagok 96 szavazattal (kettő ellenében) javasolták a tanácsnak, hogy Kertészt kérjék fel [[Széll György (karmester)|Széll György]] pótlására, de a zenekari tanács elutasította a kérést. [[Chicago|Chicagóban]] 1967 júliusában vezényelt először a Ravinia Fesztiválon, majd 1970 és 1972 között ő volt a fesztivál vezető karmestere.
99. sor:
* [[Wolfgang Amadeus Mozart]]: [[Così fan tutte]], K. 588 (válogatás) ([[Lucia Popp]], [[Brigitte Fassbaender]], [[Tom Krause]]), Vienna Haydn Orchestra (1965), Decca Records, 433 066-2
* [[Wolfgang Amadeus Mozart]]: [[Szöktetés a szerájból]] ([[Fritz Wunderlich]], [[Ruth-Margaret Pütz]], [[Renate Holm]], [[Andreas Wolf]], [[Erwin Wohlfahrt]], [[Littasy György]]), K.384, Mozarteum-Orchester Salzburg, a Bécsi Opera kórusa, (1961), Decca Records, DK 11 560/1-2
* [[Wolfgang Amadeus Mozart]]: [[A varázsfuvola (opera)|A varázsfuvola]], K. 620 ([[Lucia Popp]], [[Tom Krause]], [[Werner Krenn]]), Vienna Haydn Orchestra (1967), Decca Records, DK 11 560/1-2
* [[Wolfgang Amadeus Mozart]]: [[Titus kegyelme]], K. 621 ([[Teresa Berganza]], [[Maria Casula]], [[Brigitte Fassbaender]], [[Lucia Popp]], [[Werner Krenn]]), [[Tugomir Franc]], a Bécsi Opera zenekara és kórusa (1967), Decca Records, SET 357/59
* [[Wolfgang Amadeus Mozart]]: [[Szabadkőműves gyászzene]], ([[Georg Fischer]], [[Werner Krenn]], [[Tom Krause]]), [[Londoni Szimfonikus Zenekar]] (1968), Decca Records, SXL 6409
| |||