„A revizor” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Gyorsan múlik az idő
Nincs szerkesztési összefoglaló
65. sor:
==== A polgármester és a városi urak ====
{{Szövegdoboz|keretszín = #92CE82|háttérszín = #F4FFF1|szélesség =190px|<small> „Gogol tudja a kimerevített színpadi befejezés hatásának titkát. Talán az ő komédiájában valósul meg először igazán következetesen, hogy az, akiért mindez történik – tudniillik az ''igazi revizor'' – nem lép színpadra. Őrá csak „vártak”, mint a jóval későbbi színpadi irodalomban – többek között – Leftyre (Odets) vagy [[Godot-ra várva|Godot-ra]] ([[Samuel Beckett|Beckett]]).”</small><ref>Páskándi Géza szavait idézi Bakcsi György: ''Gogol világa'', Európa Könyvkiadó, 1986; 113-114. oldal.</ref>}}
A darab másik főszereplője, a polgármester „főleg azzal törődik, hogy ne szalajtson el semmit abból, ami az ölébe hull”. Másokat sanyargat, pedig „…hiányzik belőle a sanyargatás gonosz vágya; egyetlen vágy él benne: mindent megkaparintani”. Általában ravasz, nehezen rászedhető, de a mostani szokatlan helyzet és a csábítás, hogy a fővárosba juthat és igazi úr lehet, hiszékennyé teszi. A darab végére az ábránd szertefoszlik, a helyzetnek ő a leginkább kárvallottja.
 
A szerző a darab többi szereplőjét is egyéni tulajdonságokkal ruházza fel. Saját jellemzése szerint a postamester „az együgyűségig egyszerű ember”; a járásbíró „Csak magával törődik, a saját feje után megy, szabadgondolkodó, de csak azért, mert így lehetősége van mutogatni magát.”; a főgondnok (Zemljanyika) „szemrebbenés nélkül intrikál és besúg”; a tanfelügyelő (Hlopov) „örökös rémületben él”.
78. sor:
{{Idézet 4|...a darabnak alig van meséje, de ami van, az oly felette eredeti helyzetekkel, fordulatokkal van tarkítva és érdekessé téve, hogy az ember egy pillanatra sem eshetik ki a derült, sőt sok helyütt kacagtató hangulatból. (…) Őseredeti alakok, az egyes személyeket jellemző gondolkozásmód oly művészi erővel vannak festve, hogy annak párját csak a klasszikus íróknál találjuk.<ref>D. Zöldhelyi Zsuzsa szerk.: ''Orosz írók magyar szemmel'' I. kötet. Tankönyvkiadó, Budapest, 1983; 140. oldal.</ref>}}
 
A komédiát azóta is rendszeresen nagy sikerrel, egyre újabb feldogozásbanfeldolgozásban játsszák hazai színházaink. Sokáig Mészöly Dezső és Mészöly Pál fordítása volt a meghatározó, melyet a színpadokon fokozatosan Morcsányi Géza modernebb fordítása váltott fel.
 
== A színmű teljes szövege ==
* {{hiv-web |url=http://mek.oszk.hu/00300/00395/00395.htm|cím= A revizor |elérés=2009-01-10 |szerző=Gogol |nyelv =magyar }}
* {{hiv-web |url=http://az.lib.ru/g/gogolx_n_w/text_0070.shtml |cím=Ревизор (A revizor) |elérés=2009-01-10 |szerző=Gogol |nyelv =orosz }}
 
== Jegyzetek ==
88. sor:
 
== Források ==
* {{cite book |author=Bakcsi György |authorlink=Bakcsi György |title=Gogol világa |publisher=Európa Könyvkiadó |year= 1986 |id= ISBN 963-07-3738-8 }} 96-117. oldal
* Bakcsi György (szerk).{{cite book |title=Magatokon röhögtök |publisher=Helikon Kiadó |year= 1984 }}
 
{{Nemzetközi katalógusok}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/A_revizor