„Perszepolisz” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
3. sor:
{{Történelmi település infobox
|név = Párszá
|mai név = Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید)
|kép =
|képméret =
11 ⟶ 10 sor:
|címer =
|névváltozatok =
|alapítás ideje = i. e. 515
|alapító neve = [[I. Dárajavaus perzsa király|I. Dárajavaus]]
|megszűnés ideje = i. e. 330
|megszűnés oka = [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] hódítása
|lakói = perzsák
70 ⟶ 69 sor:
I. e. 518 körül [[I. Dárajavaus perzsa király|I. Dárajavaus]] kiválasztott egy teraszt a „királyi hegység” lábánál, a síkságtól keletre, hogy palotakomplexummá alakítsa Párszá városának a citadelláját.<ref name="ENCIR"/>
A mintegy {{szám|125000}} négyzetméter nagyságú sík területen négy csoportból álló komplexumot hoztak létre: szertartás-palotákat, lakónegyedeket, egy kincstárat, valamint egy erődítményláncot. Magát a struktúrát I. Dárajavaus alakíttatta ki, amely később utódai [[I. Khsajársá perzsa király|I. Khsajársá]] és [[I. Artakhsaszjá perzsa király]] alatt tovább bővült [[i. e. 330]]-ig,
Ez idő tájt a birodalom több adminisztratív központtal is rendelkezett: [[Szúza]], [[Babilon]] és Ekbatana. Perszepolisz nem volt állandó szálláshely, csak tavasszal használták. A város bővítését a hegyvidék beépítésével folytatták volna, azonban [[i. e. 323]]-ban, a hódító halála után az újjáépítések és bővítések abbamaradtak, Perszepolisz a [[Szeleukida Birodalom|Szeleukidák]] alatt szinte megsemmisült, így az i. e. 3. században már a közeli Istakhr város lett az új birodalom központja. Ezt a birodalmi központot vették át kezdetben a [[Szászánida Birodalom|Szászánidák]] is.<ref name="ENCIR"/>
90 ⟶ 89 sor:
[[I. Dárajavaus perzsa király]] a komplexum helyét a Kúh-i Rahmat hegy délnyugati részén jelölte ki, amely attól kezdve az Akhaimenida-dinasztia szimbóluma lett. A király ekkor emeltette a palotát (tacsára), az apadánát, a kincstárat és a városfalat, amelyet meg is erősített, amikor még egyedül csak a központi palota készült el. A hatalmas komplexum a paszargadai Kurus-palota mintájára készült, ugyanúgy, mint az azt övező kert. A feljegyzések, amelyek először tesznek említést az építkezésről, [[i. e. 509]]-ben íródtak.<ref>{{opcit|n=Briant|c=From Cyrus To Alexander |o=169}}</ref>
Az objektumok építésének befejezése az örökösökre maradt.<ref>{{opcit|n=Briant
Abban eltér más ókori építmény, például a Colosseum vagy a Parthenon építésétől, hogy Perszepoliszt nem rabszolgák építették, hanem munkások az akkori világ számos országából, például [[Babilónia|Babilóniából]], [[Iónia|Ióniából]], [[Asszíria|Asszíriából]] és [[Ókori Egyiptom|Egyiptomból]].<ref name="GC">{{cite book |last= Cameron|first= George |others= |title= Persepolis Treasury Tablets |publisher= Keleti Intézet, Chicago |year= 1948|id= |language=angol}}</ref> Tervrajzát ismeretlen építész dolgozta ki, akit Dárajavaus munkafelügyelőként alkalmazott. A király a munkavezetőket és a mestereket [[Szúza|Szúzából]] hozatta át. Minden műalkotásban, így az építészetben is, tükröződnie kellett az udvar hatalmának és erejének. Ez határozza meg Perszepoliszt is. Merítettek mindabból, amit a nagy múltú civilizációk megteremtettek ([[Babilon]], [[Asszíria]], Egyiptom), így valamennyi ősi birodalom kultúrájának stílusjegye megtalálható az épületeken.<ref>{{opcit|n=Briant|c=From Cyrus To Alexander |o=171}}</ref>
106 ⟶ 105 sor:
A városnak nem volt kiépített védelmi rendszere, annak ellenére, hogy a Perzsa Birodalom központja volt és magaslati helyzete is lehetőséget adott erre. Kúh-e Ramat volt az egyik gyenge pontja, mivel kelet felé alig emelkedett ki a környező síkságból, ezért ezt az oldalt fallal és tornyokkal erősítették meg.<ref>{{opcit|n=Dutz & Matheson |o=12}}</ref>
Perszepolisz lerombolása i. e. 330-ban,<ref name="D-M23">{{opcit|n=Dutz & Matheson |o=23}}</ref> [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] hadjárata során történt, amikor a makedón uralkodó parancsot adott a komplexum felgyújtására, mivel a [[görög–perzsa háborúk]]ban [[Athén]]t is felégette a perzsa hadsereg. Az eseményt
A perszepoliszi komplexum később, a [[7. század]]ban az arabok hódítását szenvedte meg, majd a [[13. század]]ban a mongolok pusztították a területet.<ref>{{opcit|n =Szentirmai |o=25}}</ref>
126 ⟶ 125 sor:
* Sir Dodmore Cotton és [[Thomas Herbert|Sir Thomas Herbert]] angol utazók az [[1628]]–[[1629]] években jártak a romoknál.
* [[1664]] és [[1667]] között [[Jean Thévenot]] és [[Jean Chardin]] keresték fel Perszepoliszt. Thévenot „Voyage au Levant” ''(Levantei utazás)'' című munkájában hibásan feltételezte, hogy a romok túl kicsik voltak ahhoz, hogy a perzsa királyok palotái legyenek, de Chardin világosan azonosította a komplexumokat. Ez utóbbi így jellemezte a látottakat:
<blockquote>„''Nem tudom mit gondolnak az írásomról és tapasztalataimról, de biztosítom Önöket, hogy amit a két szememmel láttam, ahhoz hasonlót nem fognak látni, olyan nagy és szép. Hány ezer ember hány évig építette ezt? Ez nem csak építészeti remekmű, mint ahogy az egyiptomi piramisok, melyek Horatiusnál nem többek egy nagy halom kőnél. Itt annyi a művészet, rend, szorgalom jele; bátran mondhatjuk, hogy a mű
* [[1694]]-ben Giovanni Francesco Gemelli-Carreri rajzokat készített róla.
* Cornelis de Bruijn holland utazó [[1704]]-ben tanulmányozta a helyszínen Perszepoliszt, majd [[1711]]-ben ''Reizen over Moskovie, door Persie en Indie'' címmel jelentette meg könyvét, amit [[1718]]-ban francia nyelven is kiadott ''Voyages de Corneille le Brun par la Moscovie, en Perse, et aux Indes Orientales'' címmel.
165 ⟶ 164 sor:
A város építészeti különlegességét a különböző népek stílusának keveredése adja. Ennek ellenére egységes perzsa jegyek ismerhetők fel a város arculatán, jelezve, hogy a művészek nem csak vegyítették ezeket a stíluselemeket, hanem egyúttal önálló alkotássá is fejlesztették. A munkások az ország minden területéről érkeztek és beleszőtték munkájukba szimbolikájukat és szertartásaikat.<ref name="HS111115"/>
Az [[Egyiptom művészete#Az
A szerkezeti rendszereket Perszepoliszban kizárólag álló oszlopok és a rajtuk fekvő áthidaló gerendák jellemzik, amelyeknél az építészet [[Tektonika (építőművészet)|tektonikai]] szempontjai érvényesülnek, nincs nyoma kupoláknak, illetve boltozatoknak. Az oszlopok többsége fából készült, ezért mára már nem maradtak meg, azonban a kőlábazatok, amiken álltak, még ma is láthatóak. Azoknál a termeknél, ahol a magasság miatt nem tudtak faoszlopokat használni, egyforma stílusú kőoszlopokat helyeztek el. Az oszlopok kialakításának többsége [[Hatti|hettita]] hatásra utal, azonban a magasságuk és a vastagságuk aránya inkább az ión kultúrára jellemző. Az oszlopfő egyharmada az oszlop magasságának, és ugyanez jellemző az egyiptomi építészetre is. Az oszlopokon látható ember- és állatalakok az asszír építészet jellemzői, de a perzsák ezt saját kultúrájukkal ötvözték.<ref name="HSX"/>
178 ⟶ 177 sor:
=== Festészet ===
A városban nehéz olyan területet találni, ahol a festészet jellegét tanulmányozni lehet, mivel a festékréteget alkotó [[pigment]]ek idővel eltűnnek. A romok között azonban nyomokban találtak pigmenttesteket, így megállapították, hogy a város színes volt fénykorában. Különböző színeket használtak a falak díszítésére, a reliefeknél, az oszlopoknál, az ajtóknál, a padlóknál, a lépcsőknél és a szobroknál. Téglákat vontak be festékanyagokkal, vörösre festették a padlót, a vakolatot zöld gipsszel vonták be, az oszlopok és az épületek több színben pompáztak. I. Dárajavaus és Artüsztóné szobrán (ő volt Dárajavaus egyik felesége) vörös pigmentmaradványokat találtak, ezeket ma [[Teherán]]ban, a Nemzeti Múzeumban tárolják.<ref>{{cite web |url=http://www.achemenet.com/ressources/enligne/arta/pdf/2005.002-Ambers-Simpson.pdf |title=Some pigment identifications for objects from Persepolis |date= |accessdate=2010-05-19 |first=Janet |last=Ambers |coauthors=Simpson, St John
== A város építésének technológiája ==
210 ⟶ 209 sor:
Kinyilvánítja Dareiosz király: Ha úgy véled, hogy »Ne féljek én senkitől«, akkor védd meg ezt a perzsa népet! Ha a perzsa népet megvéded, akkor az idők végezetéig töretlen a boldogság, Ahuramazdá által az következik erre a királyi házra.''<br />[[Töttössy Csaba]] fordítása''<ref>{{opcit|n=Apor |o= 23}}</ref>}}
Ezek a feljegyzések a komplexumba vezető bejárat előtt találhatók, a lépcsősor és a népek kapuja előtt.<ref>{{cite web |url=http://www.livius.org/a/iran/persepolis/terrace/terrace.html |title=Persepolis – Terrace |date= |accessdate=2010-05-19
[[Fájl:Persepolis Door Pivot.jpg|Ajtócsap foglalata|thumb]]
Az elrendezés azt feltételezi, hogy a létesítményt a körzet védelemére is felhasználták. A komplexumban több torony is volt, ezek a külső falak találkozási pontjain találhatók, hogy az őröknek jó rálátása legyen a vidékre.<ref>{{opcit|n=Dutz & Matheson |o=29}}</ref>
A teraszon több impozáns épület is van, amely a közeli dombokról származó szürke mészkőből készült. A mészkövet az oszlopok kialakítására használták, és a mai napig megmaradtak. Az épületeket oszlopsorokkal kötötték össze, amelyek összesen 16, 36, 99 vagy 100 oszlopból álltak, különböző elrendezésben, például 20×5, 10×10 stb. Néhány épületet nem fejeztek be, erre utal, hogy a közelben több helyen építési törmeléket találtak.<ref>{{cite book|first=Franz |last=Stolze |editor=Asher, A. |title=Persepolis, die achaemenidischen und sasanidischen Denkmäler und Inschriften von Persepolis, Istakhr, Pasargadae, Shâpur |url= |accessdate= |date=|year=1882 |publisher= |language=német |location=Berlin |id= |pages= |quote=}}</ref> 2005-ben olyan eszközökre is bukkantak, amelyeket festékek tárolására használtak.<ref>{{cite web |url=http://www.chnpress.com/news/?section=2&id=5146 |title=Ancient Paint Buckets Found in Persepolis |date= |accessdate=2010-05-19 |author= |authorlink= | publisher=CHN
=== Fő lépcsősor ===
278 ⟶ 277 sor:
A négy sarokfalnál Dárajavaus elhelyezett négy kődobozt, amelyekbe az abban az időben használatos lüd és görög érméket rakott. A ládákból kettőt Friedrich Krefter megtalált az 1933-as az ásatások során. Mindkét láda tartalmazott néhány arany és ezüst plakettet is (33×33×1,6 centiméter) háromnyelvű felirattal, amelyeken Dárajavaus az épület alapítását kívánta dokumentálni. A táblácskákon a király bemutatta önmagát, és kinyilvánította birodalmának határait: ''„A Szogdián túli szkíták, onnan Etiópia, India, onnan Szardeisz”''.<ref name="ENCIR"/>
Az északi, keleti és nyugati oldalon találhatók a bejáratok, egyenként 12 oszlopos tornáccal. A déli rész kis szobákból állt, amelyek őrszobák, illetve tárolóhelyiségek lehettek. Ezekből közvetlenül el lehetett jutni Dárajavaus palotájába, az úgynevezett Tacsárába. Az apadána sarkain négyszögletes tornyok álltak, amelyekből az őrök figyelemmel kísérhették az épület környezetét.<ref name="HS110">{{opcit|n=Stierlin
<center>
321 ⟶ 320 sor:
[[Fájl:Persepolis Delegation Siliciens.jpg|Kilikiai küldöttség|bélyegkép|200px]]
[[Fájl:1-13.jpg|Lüdiai küldöttség|bélyegkép|200px]]
A déli panelen látható az [[Óperzsa Birodalom]] 23 nemzetének a delegációja. Mindegyik delegációt külön tábla mutatja be, amelyek felületesen szemlélve egyformának tűnnek, azonban részleteiben eltéréseket mutatnak. A parádén mintegy 250 ember, állat és 40 kocsi látható. Az táblák egyenként 90 centiméter magasak, a teljes sorozat 145 méter hosszú.<ref>{{opcit|n=Dutz & Matheson |o=46}}</ref><ref>{{opcit|n=Stierlin
A delegáltak és az általuk hozott ajándékok listája Dutz,<ref>{{opcit|n=Dutz & Matheson |o=48–50, 57, 59}}</ref> Stierlin<ref>{{opcit|n=Stierlin |c= |k= |f= |o=131–132, 152}}</ref> és Briant<ref>{{opcit|n=Briant |c=Histoire... |o=187–188}}</ref> alapján<ref name="UNICAL">{{cite web|first= B. H. |last=Far |editor= |title=Persepolis – The Apadana Staircase (The Southern Panel) |url=http://enel.ucalgary.ca/People/far/hobbies/iran/persepolis.html |accessdate=2010-04-19 |date= |publisher=University Calgary |language=angol|work= |isbn= |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110719070857/http://www2.enel.ucalgary.ca/People/far/hobbies/iran/persepolis.html |archivedate=2011-07-19}}</ref>:
437 ⟶ 436 sor:
[[Fájl:Persepolis Museum.jpg|bélyegkép|200px|Perszepoliszi múzeum]]
A ''hárem'' mellett állt Perszepolisz legfontosabb épülete, a kincstár, melynek alapterülete 134×78 méter. A terasz délkeleti oldalán, a hegy felőli oldalra épült, így még védettebb volt, mint más területek a városban. Ez az első épület, amit már [[I. Dárajavaus perzsa király|I. Dárajavaus]] uralkodása alatt befejeztek a komplexumban, és ezt dokumentumok sora támasztja alá.<ref>{{cite web |url=http://www.livius.org/a/iran/persepolis/treasury/treasury.html |title= Persepolis – Treasury |date= |accessdate=2010-05-18
A kincstár körülbelül száz kisebb szobából és két nagyobb teremből állt. Az északi nagyteremben a többi épülettől eltérően száz karcsú faoszlop tartotta a tetőt,<ref>{{opcit|n=Dutz & Matheson |o=86}}</ref> míg a kisebb központi teremben 99. Ezek egy tűzvész során megsemmisültek, csak a talapzatuk maradt meg. Az oldalfalak napon szárított agyagtéglákból épültek, amelyek mára már elpusztultak. A kőből készült ajtó- és ablakkereteken erőteljes égésnyomokat találtak.
456 ⟶ 455 sor:
=== Barakkok és a 32 oszlopos csarnok ===
A százoszlopos csarnok és a hegy között található több barakk is, ezeket többnyire a szolgák, katonák és hivatalnokok elhelyezésére használták. Itt több mint 30 ezer ékírásos táblát találtak elámi nyelven.<ref name="WS8486"/> [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]] és [[Quintus Curtius Rufus]] írásai említést tesznek
=== Hárem és a múzeum ===
489 ⟶ 488 sor:
=== Települések ===
A terasztól 300 méterre, délre egy település romjai láthatók, ez 2010-ben még feltárás alatt volt. Az épület egyféle udvarházként szolgálhatott, amelyet kisebb épületek vettek körül. A főépület központi termét szobák szegélyezik, amelyeket lépcsőn lehet megközelíteni. Az épületeket nemeseknek, vagy magasabb rangú személyeknek tervezték. Ettől északra található egy terasz, amelynek funkciója ismeretlen.<ref>{{cite web |url=http://www.livius.org/a/iran/persepolis/lowercity/lower_city.html |title= Persepolis – Lower City |date= |accessdate=2010-05-19
=== Kertek ===
515 ⟶ 514 sor:
== Ékírásos táblák a városban ==
[[Fájl:Persepolis clay tablet.jpg|bélyegkép|200px|Ékírásos agyagtáblák]]
Az ásatások során Ernst Herzfeld és Frederich Erich Schmidt két nagy [[ékírás]]os archívumot találtak, a szövegeket fára és agyagba írták.<ref name="tablet">{{cite web |url=http://www.livius.org/pen-pg/persepolis/fortification_tablets.html |title=Persepolis |date=2010-02-26 |accessdate=2010-05-03 |first=Jona |last=Lendering |work=Livius.org |language=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110514050741/http://www.livius.org/pen-pg/persepolis/fortification_tablets.html |archivedate=2011-05-14}}</ref> Az első archívumot Herzfeld „táblácskák Perszepolisz erődjében” névvel illette, mert a terasztól északkeletre levő erődnél találta őket.<ref name="Elamtab">{{cite web |url=http://www.iranicaonline.org/articles/persepolis-elamite-tablets |title= Persepolis Elamite Tablets |date=|accessdate=2010-05-19 |language=angol |work=www.iranicaonline.org |format= |archiveurl= https://web.archive.org/web/20110429195220/http://www.iranicaonline.org/articles/persepolis-elamite-tablets |archivedate=2011-04-29}}</ref> Ez kb. 30 ezer táblácskát tartalmaz, amelyekből 6000 darabot
Az első archívumot két alcsoportra osztják. Az első csoportban a kereskedelmi táblácskák vannak, a másikban különböző számítások és nyilvántartások. Ezek a táblácskák a tudósoknak sok segítséget nyújtanak ahhoz, hogy megértsék a birodalom működését, kultúráját. Néhány tábla említi a kincstárban dolgozók nevét is.<ref name="Elamtab"/><ref>{{cite web |url=http://www.iranicaonline.org/articles/ganzabara- |title= ganzabara - Kincstár |accessdate=2010-05-19 |work=iranica.com |language=angol |archiveurl= https://web.archive.org/web/20110429184832/http://www.iranicaonline.org/articles/ganzabara- |archivedate=2011-04-29
A másik archívumot Schmidt találta és a „táblácskák Perszepolisz kincstárából” nevet adta neki. Ez a gyűjtemény 139 darabból áll és [[i. e. 492]]–[[i. e. 458]] közötti időkből származik. Néhányukon királyi pecséteket találtak. Mivel akkoriban agyagra írtak, amit kiégettek, a feljegyzések több ezer évig is fennmaradhattak.<ref name="tablet"/>
543 ⟶ 542 sor:
[[Fájl:Persepolis 5.JPG|bélyegkép|300px|Az apadána keleti lépcsőjének reliefjei]]
[[Irán]] első és meghatározó korszaka az [[Óperzsa Birodalom]], az [[Az Óperzsa Birodalom királyainak listája|Akhaimenidák]] idejére esik, akik Irán területén perzsa eredetű világbirodalmat hoztak létre az i. e. 6. században. Az [[Ókori Görögország|ókori görögökkel]] fennálló kapcsolataik, megvívott ütközeteik az európai kultúrkör és történelem jelentős állomásai is. Dicsőségük és nagyságuk a szakrális és ceremoniális főváros, Perszepolisz megalapításával érte el tetőpontját, amely rövid 180 éves fennállása alatt az államalakulat fontos multikulturális, vallási központja lett.<ref>{{opcit|n=Apor
[[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] hódításakor a város elpusztult, és az azt követő évszázadok alatt, a modern időkig, perzsa gyökerű egységes nemzetállam létrejöttéről (igen rövid átmeneti időszakokat leszámítva) nem beszélhetünk. A [[Szeleukida Birodalom]] folytatta az Akhaimenida dinasztia hagyományait, és a várost a perzsa kultúra szimbólumának tekintette. A [[pártusok]] uralkodása idején Perszepolisz elnéptelenedett, a környékéről is elköltöztek. A helyi királyságok szabdalta Irán később a [[Szászánida Birodalom|Szászánidák]] és [[Bizánci Birodalom|Bizánc]] közötti háborúkat szenvedte meg. A Szászánidák székhelyüket átmenetileg Perszepolisz körzetébe helyezték.<ref>{{cite web |url=http://www.geographic.hu/nyomtathato.php?act=napi&id=1300 |title=Fővároscsere Iránban? |date=2004-01-9 |accessdate=2010-04-21|author=Szegő Iván Miklós| publisher=National Geographic Magyarország}}</ref> A korabeli perzsa írók feljegyzése alapján, [[I. Hurmuz szászánida király|I. Hormizd király]] uralkodása alatt Perszepoliszban rendezték az ünnepi lakomákat. A perszepoliszi építészek munkáit átvették a Szászánidák is, ennek nyomai a [[firuzabad]]i palota építési stílusán is felismerhetők. A firuzabadi szászánida palota audienciaterme lett később az [[iszlám]] építészek egyik kedvelt példája. Az iráni területek a 7. századi nagy [[arabok|arab]] expanziónak estek áldozatul. Ekkor terjedt el az iszlám is a térségben, amely felváltotta az addig egyeduralkodó [[zoroasztrizmus]]t.<ref>Lásd az → [[Az iszlám története]]</ref>
Az elnéptelenedett város kifosztása, köveinek, szobrainak elhordása az eltelt évszázadok alatt folyamatos volt. A térségben a város pusztulása után előbb a szeleukidák, majd párthusok, később a szászánidák uralkodtak a 7. századi arab invázióig,<ref>{{Opcit |n=Szentirmai |o =29}}</ref> majd
Az 1979-es [[iráni forradalom]] után a síita klérus az iszlám köztársaság elveinek megfelelően többször próbálkozott az ősi perzsa történelem emlékeinek felszámolásával, Perszepolisz buldózeres megsemmisítése kormányzati szinten is felmerült.<ref>{{cite web |url=http://www.cna.org/sites/default/files/research/D0019397.A1.pdf |title=The Persian Complex: A Centuries-old Quest for Respect |accessdate=2013-03-08 |first=Mary Ellen |last=Connell |coauthors=McQuaid, Julia Voelker |publisher=CNA |format=PDF}}</ref> Az óperzsa kultúra szimbóluma az iráni történelemszemlélet neuralgikus pontja lett. A síita „túlzók”, akik nem ismerték el a perzsák iszlám előtti történelmének fontosságát (hiszen a nép a [[Korán]] szerint akkor még a ''„tudatlanság”'', a [[Dzsáhilijja]] állapotában élt), az iszlám előtti korszak feledésére és negligálására törekedtek. Azok, akik nem hittek az iszlám forradalom politikai szabadságot és gazdasági jólétet ígérő társadalmában, az iszlám keretein kívül keresték önérzetük és identitásuk forrását.<ref>{{cite web |url=http://www.americanthinker.com/2005/09/cultural_genocide_in_the_name.html |title=Cultural genocide in the name of Islam|accessdate=2010-04-21|first=Amil |last=Imani| publisher= American Thinker (Enom, Inc.)|lanuage=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110524130645/http://www.americanthinker.com/2005/09/cultural_genocide_in_the_name.html |archivedate=2011-05-24}} Továbbá:
569 ⟶ 568 sor:
== Források ==
* {{cite book|author=Apor Éva |editor= |title=Perszepolisz |url= |accessdate= |date=|year=1974 |publisher=Corvina Kiadó
* {{cite book|first=Pierre |last=Briant |editor= |title=Histoire de l'Empire Perse: De Cyrus à Alexandre |url= |accessdate= |date=|year=1996 |publisher=Fayard |language=francia|location=Paris |isbn=ISBN 9782213596679 |pages= |quote=}}
* {{cite book|first=Pierre |last=Briant |editor= |title=From Cyrus To Alexander: A History of the Persian Empire |url=https://books.google.hu/books?id=lxQ9W6F1oSYC&pg=PR18&lpg=PR18&dq=Pierre+Briant++Histoire+de+l%27Empire+Perse&source=bl&ots=XAoS-sCuaX&sig=dQAAn5JSVVPb1-Gc07skDOfANNE&hl=hu&ei=LVjYS6W6KMqjOMC_6cYG&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=10&ved=0CDkQ6AEwCTgK#v=onepage&q=Pierre%20Briant%20%20Histoire%20de%20l%27Empire%20Perse&f=true |accessdate= |date=|year=2002 |publisher=Eisenbrauns (Google Books)|language=angol |location= |id=ISBN 1-57506-031-0 |pages=|quote=}}
* {{cite book|first=Werner F. |last=Dutz |coauthors=Matheson, Sylvia A.
* {{cite book|first=Roman |last=Ghirsman |editor= |title=Az ókori Irán – Médek, perzsák, párthusok |url= |accessdate= |date=|year=1985 |publisher=Gondolat
* {{cite book|first=Erst |last=Herzfeld |editor= |title=Iran in the Ancient East |url= |accessdate= |date=|year=1941 |publisher= |language=angol |location=New York |isbn= |pages= |quote=}}
* {{cite journal|first=Ali |last=Mousavi |editor= |title=Parsa, a Stronghold for Darius: A Preliminary Study of the Defense System of Persepolis|journal = East and West|volume =42 |issue =|url= |accessdate= |date= |year=1992 |month= |publisher= |language=angol |isbn= |pages= |quotes=}}
582 ⟶ 581 sor:
* {{cite book|first=A. Shapur |last=Shahbazi |editor= |title=An Authoritative Guide to Persepolis |url= |accessdate= |date=|year=2003 |publisher= |language=angol |location=Teherán |isbn=9789649196053 |pages= |quote=}}
* {{cite book|first=Henri |last=Stierlin |editor= |title=Splendeurs de l’Empire perse |url= |accessdate= |date=|year=2006 |publisher=Gründ |language=francia |location=Paris |id=ISBN 9782700015249 |pages= 280|quote=}}
* {{cite book|author=Szentirmai József
* {{cite book|first=Donald Newton |last=Wilber |editor= |title=Persepolis: The Archaeology of Parsa, Seat of the Persian Kings |url= |accessdate= |date=|year=1989 |publisher=Darwin Press. Revised edition |language=angol |location= |id=ISBN 0878500626 |pages= |quote=}}
|