Wikipédia

„Perszepolisz” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
{{Történelmi település infobox
|név = Párszá
|mai név = Taht-e Dzsamsid (تخت جمشید)
جمشید )
|kép =
|képméret =
11 ⟶ 10 sor:
|címer =
|névváltozatok =
|alapítás ideje = i. e. 515
|alapító neve = [[I. Dárajavaus perzsa király|I. Dárajavaus]]
|megszűnés ideje = i. e. 330
|megszűnés oka = [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] hódítása
|lakói = perzsák
70 ⟶ 69 sor:
I. e. 518 körül [[I. Dárajavaus perzsa király|I. Dárajavaus]] kiválasztott egy teraszt a „királyi hegység” lábánál, a síkságtól keletre, hogy palotakomplexummá alakítsa Párszá városának a citadelláját.<ref name="ENCIR"/>
 
A mintegy {{szám|125000}} négyzetméter nagyságú sík területen négy csoportból álló komplexumot hoztak létre: szertartás-palotákat, lakónegyedeket, egy kincstárat, valamint egy erődítményláncot. Magát a struktúrát I. Dárajavaus alakíttatta ki, amely később utódai [[I. Khsajársá perzsa király|I. Khsajársá]] és [[I. Artakhsaszjá perzsa király]] alatt tovább bővült [[i. e. 330]]-ig, amikor Nagy Sándor elfoglalta a várost.
 
Ez idő tájt a birodalom több adminisztratív központtal is rendelkezett: [[Szúza]], [[Babilon]] és Ekbatana. Perszepolisz nem volt állandó szálláshely, csak tavasszal használták. A város bővítését a hegyvidék beépítésével folytatták volna, azonban [[i. e. 323]]-ban, a hódító halála után az újjáépítések és bővítések abbamaradtak, Perszepolisz a [[Szeleukida Birodalom|Szeleukidák]] alatt szinte megsemmisült, így az i. e. 3. században már a közeli Istakhr város lett az új birodalom központja. Ezt a birodalmi központot vették át kezdetben a [[Szászánida Birodalom|Szászánidák]] is.<ref name="ENCIR"/>
90 ⟶ 89 sor:
[[I. Dárajavaus perzsa király]] a komplexum helyét a Kúh-i Rahmat hegy délnyugati részén jelölte ki, amely attól kezdve az Akhaimenida-dinasztia szimbóluma lett. A király ekkor emeltette a palotát (tacsára), az apadánát, a kincstárat és a városfalat, amelyet meg is erősített, amikor még egyedül csak a központi palota készült el. A hatalmas komplexum a paszargadai Kurus-palota mintájára készült, ugyanúgy, mint az azt övező kert. A feljegyzések, amelyek először tesznek említést az építkezésről, [[i. e. 509]]-ben íródtak.<ref>{{opcit|n=Briant|c=From Cyrus To Alexander |o=169}}</ref>
 
Az objektumok építésének befejezése az örökösökre maradt.<ref>{{opcit|n=Briant |c=From Cyrus To Alexander |o=181}}</ref> I. Khsajársá alatt épült a Népek kapuja, Hadis-palota és a tripilon. Khsajársá fia, [[I. Artakhsaszjá perzsa király]] i. e. 460-ban bővítette tovább a palotát és befejezte a százoszlopos csarnokot.<ref>{{opcit|n=Briant |c=From Cyrus To Alexander |o=590}}</ref> A többi építmény azonban befejezetlen maradt, mint az a kapu az északi komplexumban, amelyet [[III. Artakhsaszjá perzsa király]] alatt kezdtek el építeni.<ref name="D-M71">{{opcit|n=Dutz & Matheson |o=71}}</ref> Később az északkeleti hegyek szikláiba két királyi temetőt is vájtak, az egyik sír [[III. Dárajavaus perzsa király]] idejéből befejezetlen maradt.
 
Abban eltér más ókori építmény, például a Colosseum vagy a Parthenon építésétől, hogy Perszepoliszt nem rabszolgák építették, hanem munkások az akkori világ számos országából, például [[Babilónia|Babilóniából]], [[Iónia|Ióniából]], [[Asszíria|Asszíriából]] és [[Ókori Egyiptom|Egyiptomból]].<ref name="GC">{{cite book |last= Cameron|first= George |others= |title= Persepolis Treasury Tablets |publisher= Keleti Intézet, Chicago |year= 1948|id= |language=angol}}</ref> Tervrajzát ismeretlen építész dolgozta ki, akit Dárajavaus munkafelügyelőként alkalmazott. A király a munkavezetőket és a mestereket [[Szúza|Szúzából]] hozatta át. Minden műalkotásban, így az építészetben is, tükröződnie kellett az udvar hatalmának és erejének. Ez határozza meg Perszepoliszt is. Merítettek mindabból, amit a nagy múltú civilizációk megteremtettek ([[Babilon]], [[Asszíria]], Egyiptom), így valamennyi ősi birodalom kultúrájának stílusjegye megtalálható az épületeken.<ref>{{opcit|n=Briant|c=From Cyrus To Alexander |o=171}}</ref>
106 ⟶ 105 sor:
A városnak nem volt kiépített védelmi rendszere, annak ellenére, hogy a Perzsa Birodalom központja volt és magaslati helyzete is lehetőséget adott erre. Kúh-e Ramat volt az egyik gyenge pontja, mivel kelet felé alig emelkedett ki a környező síkságból, ezért ezt az oldalt fallal és tornyokkal erősítették meg.<ref>{{opcit|n=Dutz & Matheson |o=12}}</ref>
 
Perszepolisz lerombolása i. e. 330-ban,<ref name="D-M23">{{opcit|n=Dutz & Matheson |o=23}}</ref> [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] hadjárata során történt, amikor a makedón uralkodó parancsot adott a komplexum felgyújtására, mivel a [[görög–perzsa háborúk]]ban [[Athén]]t is felégette a perzsa hadsereg. Az eseményt [[Plutarkhosz]], [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]] ógörög és [[Quintus Curtius Rufus]] római történetírók tényként említik.<ref name="Livre V">{{cite web |url=http://bcs.fltr.ucl.ac.be/Curtius/CurtiusV.html |title=Histoires, Livre V |date= |accessdate=2010-05-18 |author=Quinte-Curce |authorlink=Quintus Curtius Rufus | publisher=Bibliotheca Classica Selecta |work=bcs.fltr.ucl.ac.be |format= |language=francia |archivedate= 2009-01-25|archiveurl= https://web.archive.org/web/20090125105046/http://bcs.fltr.ucl.ac.be/Curtius/CurtiusV.html }}</ref> Ezt több modern történész vitatja és véletlen tűzvészt valószínűsít.<ref>{{opcit|n=Apor|c=|o=21}}</ref> A régészeti kutatások egy része alátámasztja az ókori történetírók közléseit a tűzvészre vonatkozólag, de a város elpusztításának oka még ismeretlen. Az antik történetírók lejegyezték, hogyan égette fel Nagy Sándor a várost: eszerint a Khsajársá-palotát egy görög prostituált fáklyával gyújtotta fel, ahogy annak idején [[I. Khsajársá perzsa király]] is Athént.<ref name="opcit|n=Dutz & Matheson |o=73">{{opcit|n=Dutz & Matheson |o=73}}</ref> A hellenisztikus időkből származó írások azt is megemlítik, hogy az uralkodó később megbánta, hogy parancsot adott a város elpusztítására.<ref>{{opcit|n=Briant |c=Histoire... |o=871}}</ref> A modern kori történészek szerint Perszepolisz a régió szimbóluma volt.<ref name="Duruy">{{cite web |url=http://www.mediterranee-antique.info/Duruy/Grecs/HG_32.htm#_edn1 |title=I. Alexandre et Aristote ; destruction de Thèbes (333) |date= |accessdate=2010-05-18 |author= |authorlink= |work=Mediterranee-Antique.info |format= |language=francia |archivedate=2009-02-02 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20090202102408/http://mediterranee-antique.info/Duruy/Grecs/HG_32.htm}}</ref> A várost többször újjáépítették, de eredeti fényében soha nem sikerült helyreállítani. A tűzvész során a művészi fafaragványok és a tetőszerkezet elemei véglegesen megsemmisültek.
 
A perszepoliszi komplexum később, a [[7. század]]ban az arabok hódítását szenvedte meg, majd a [[13. század]]ban a mongolok pusztították a területet.<ref>{{opcit|n =Szentirmai |o=25}}</ref>
126 ⟶ 125 sor:
* Sir Dodmore Cotton és [[Thomas Herbert|Sir Thomas Herbert]] angol utazók az [[1628]]–[[1629]] években jártak a romoknál.
* [[1664]] és [[1667]] között [[Jean Thévenot]] és [[Jean Chardin]] keresték fel Perszepoliszt. Thévenot „Voyage au Levant” ''(Levantei utazás)'' című munkájában hibásan feltételezte, hogy a romok túl kicsik voltak ahhoz, hogy a perzsa királyok palotái legyenek, de Chardin világosan azonosította a komplexumokat. Ez utóbbi így jellemezte a látottakat:
<blockquote>„''Nem tudom mit gondolnak az írásomról és tapasztalataimról, de biztosítom Önöket, hogy amit a két szememmel láttam, ahhoz hasonlót nem fognak látni, olyan nagy és szép. Hány ezer ember hány évig építette ezt? Ez nem csak építészeti remekmű, mint ahogy az egyiptomi piramisok, melyek Horatiusnál nem többek egy nagy halom kőnél. Itt annyi a művészet, rend, szorgalom jele; bátran mondhatjuk, hogy a mű a legnagyobb mesterekhez és szakértő kezek munkájához méltó.''”<ref>{{cite web |url=http://www.fravahr.org/spip.php?article123 |title= Voyages du Chevalier Chardin en Perse, et autres lieux de l’Orient |date= |accessdate=2010-03-17 |author= |authorlink= | publisher= |work=fravahr.org |format= }}</ref></blockquote>
* [[1694]]-ben Giovanni Francesco Gemelli-Carreri rajzokat készített róla.
* Cornelis de Bruijn holland utazó [[1704]]-ben tanulmányozta a helyszínen Perszepoliszt, majd [[1711]]-ben ''Reizen over Moskovie, door Persie en Indie'' címmel jelentette meg könyvét, amit [[1718]]-ban francia nyelven is kiadott ''Voyages de Corneille le Brun par la Moscovie, en Perse, et aux Indes Orientales'' címmel.
165 ⟶ 164 sor:
A város építészeti különlegességét a különböző népek stílusának keveredése adja. Ennek ellenére egységes perzsa jegyek ismerhetők fel a város arculatán, jelezve, hogy a művészek nem csak vegyítették ezeket a stíluselemeket, hanem egyúttal önálló alkotássá is fejlesztették. A munkások az ország minden területéről érkeztek és beleszőtték munkájukba szimbolikájukat és szertartásaikat.<ref name="HS111115"/>
 
Az [[Egyiptom művészete#Az .C3.A9p.C3.ADt.C3.A9szetépítészet jellemz.C5.91ijellemzői|ókori egyiptomi]] elemek felismerhetők a tetőkoszorúk kialakításában és a bejárati paneleknél.<ref name="HS111115">{{opcit|n=Stierlin |o=86, 94, 102, 111, 115}}</ref> [[Mezopotámia]]ia elemek két palotán ismerhetők fel, amelyek közül az egyik egy magánház.<ref>{{opcit|n=Stierlin |o=78, 79}}</ref> A [[rózsaablak]]ok és a mellettük lévő [[Dombormű|reliefek]], a lépcsős falakkal a [[zikkurat]]ok mintáját követte. Az építmények összhatása a babiloni művészetet idézi, a sűrűn előforduló bikaábrázolások pedig az asszír építészetből származnak.<ref name="HS111115"/> Iónia elfoglalása után a [[Oszloprend#Ión stílus|ión oszlopok]] is megjelentek, amelyek az oszlopos csarnokokban láthatók. Ión és lüdiai építészek [[Paszargadai]] és [[Szúza]] építkezésénél is jelen voltak, amit egy perszepoliszi falfirka és szúzai írások is bizonyítanak. Az [[A világ hét csodája|ókori világ hét csodájának]] egyike, az [[epheszoszi Artemisz-templom]] Perszepolisz mintájára épült. Az a tervezési koncepció, hogy a palotakomplexum központját egy oszlopokkal kialakított nagyterem alkotja, már a birodalom megalakulása előtt is jelen volt a térségben. Az oszlopok különböznek az akkori világban megszokott megoldásoktól, Görögországban és Egyiptomban tömzsi, kicsi oszlopok és szűkös terek voltak, itt karcsúak, és széles tetőelemeket tartottak.<ref name="HSX">{{opcit|n=Stierlin |o=78, 92, 93}}</ref>
 
A szerkezeti rendszereket Perszepoliszban kizárólag álló oszlopok és a rajtuk fekvő áthidaló gerendák jellemzik, amelyeknél az építészet [[Tektonika (építőművészet)|tektonikai]] szempontjai érvényesülnek, nincs nyoma kupoláknak, illetve boltozatoknak. Az oszlopok többsége fából készült, ezért mára már nem maradtak meg, azonban a kőlábazatok, amiken álltak, még ma is láthatóak. Azoknál a termeknél, ahol a magasság miatt nem tudtak faoszlopokat használni, egyforma stílusú kőoszlopokat helyeztek el. Az oszlopok kialakításának többsége [[Hatti|hettita]] hatásra utal, azonban a magasságuk és a vastagságuk aránya inkább az ión kultúrára jellemző. Az oszlopfő egyharmada az oszlop magasságának, és ugyanez jellemző az egyiptomi építészetre is. Az oszlopokon látható ember- és állatalakok az asszír építészet jellemzői, de a perzsák ezt saját kultúrájukkal ötvözték.<ref name="HSX"/>
178 ⟶ 177 sor:
 
=== Festészet ===
A városban nehéz olyan területet találni, ahol a festészet jellegét tanulmányozni lehet, mivel a festékréteget alkotó [[pigment]]ek idővel eltűnnek. A romok között azonban nyomokban találtak pigmenttesteket, így megállapították, hogy a város színes volt fénykorában. Különböző színeket használtak a falak díszítésére, a reliefeknél, az oszlopoknál, az ajtóknál, a padlóknál, a lépcsőknél és a szobroknál. Téglákat vontak be festékanyagokkal, vörösre festették a padlót, a vakolatot zöld gipsszel vonták be, az oszlopok és az épületek több színben pompáztak. I. Dárajavaus és Artüsztóné szobrán (ő volt Dárajavaus egyik felesége) vörös pigmentmaradványokat találtak, ezeket ma [[Teherán]]ban, a Nemzeti Múzeumban tárolják.<ref>{{cite web |url=http://www.achemenet.com/ressources/enligne/arta/pdf/2005.002-Ambers-Simpson.pdf |title=Some pigment identifications for objects from Persepolis |date= |accessdate=2010-05-19 |first=Janet |last=Ambers |coauthors=Simpson, St John |authorlink= | publisher=Collège de France |work=achemenet.com |year=2005 |language=angol |format=PDF }}</ref>
 
== A város építésének technológiája ==
210 ⟶ 209 sor:
Kinyilvánítja Dareiosz király: Ha úgy véled, hogy »Ne féljek én senkitől«, akkor védd meg ezt a perzsa népet! Ha a perzsa népet meg­véded, akkor az idők végezetéig töretlen a boldogság, Ahuramazdá által az következik erre a királyi házra.''<br />[[Töttössy Csaba]] fordítása''<ref>{{opcit|n=Apor |o= 23}}</ref>}}
 
Ezek a feljegyzések a komplexumba vezető bejárat előtt találhatók, a lépcsősor és a népek kapuja előtt.<ref>{{cite web |url=http://www.livius.org/a/iran/persepolis/terrace/terrace.html |title=Persepolis – Terrace |date= |accessdate=2010-05-19 |work=Livius.org |format= |language=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100316033047/http://www.livius.org/a/iran/persepolis/terrace/terrace.html |archivedate=2010-03-16}}</ref>
[[Fájl:Persepolis Door Pivot.jpg|Ajtócsap foglalata|thumb]]
Az elrendezés azt feltételezi, hogy a létesítményt a körzet védelemére is felhasználták. A komplexumban több torony is volt, ezek a külső falak találkozási pontjain találhatók, hogy az őröknek jó rálátása legyen a vidékre.<ref>{{opcit|n=Dutz & Matheson |o=29}}</ref>
 
A teraszon több impozáns épület is van, amely a közeli dombokról származó szürke mészkőből készült. A mészkövet az oszlopok kialakítására használták, és a mai napig megmaradtak. Az épületeket oszlopsorokkal kötötték össze, amelyek összesen 16, 36, 99 vagy 100 oszlopból álltak, különböző elrendezésben, például 20×5, 10×10 stb. Néhány épületet nem fejeztek be, erre utal, hogy a közelben több helyen építési törmeléket találtak.<ref>{{cite book|first=Franz |last=Stolze |editor=Asher, A. |title=Persepolis, die achaemenidischen und sasanidischen Denkmäler und Inschriften von Persepolis, Istakhr, Pasargadae, Shâpur |url= |accessdate= |date=|year=1882 |publisher= |language=német |location=Berlin |id= |pages= |quote=}}</ref> 2005-ben olyan eszközökre is bukkantak, amelyeket festékek tárolására használtak.<ref>{{cite web |url=http://www.chnpress.com/news/?section=2&id=5146 |title=Ancient Paint Buckets Found in Persepolis |date= |accessdate=2010-05-19 |author= |authorlink= | publisher=CHN (Cultural Heritage News Agency) |work=chnpress.com |format= |language=angol }}</ref><ref>{{opcit|n=Stierlin |o=101–102}}</ref>
 
=== Fő lépcsősor ===
278 ⟶ 277 sor:
A négy sarokfalnál Dárajavaus elhelyezett négy kődobozt, amelyekbe az abban az időben használatos lüd és görög érméket rakott. A ládákból kettőt Friedrich Krefter megtalált az 1933-as az ásatások során. Mindkét láda tartalmazott néhány arany és ezüst plakettet is (33×33×1,6 centiméter) háromnyelvű felirattal, amelyeken Dárajavaus az épület alapítását kívánta dokumentálni. A táblácskákon a király bemutatta önmagát, és kinyilvánította birodalmának határait: ''„A Szogdián túli szkíták, onnan Etiópia, India, onnan Szardeisz”''.<ref name="ENCIR"/>
 
Az északi, keleti és nyugati oldalon találhatók a bejáratok, egyenként 12 oszlopos tornáccal. A déli rész kis szobákból állt, amelyek őrszobák, illetve tárolóhelyiségek lehettek. Ezekből közvetlenül el lehetett jutni Dárajavaus palotájába, az úgynevezett Tacsárába. Az apadána sarkain négyszögletes tornyok álltak, amelyekből az őrök figyelemmel kísérhették az épület környezetét.<ref name="HS110">{{opcit|n=Stierlin |o=110}}</ref><ref>{{cite web |url=http://www.iranchamber.com/art/articles/art_of_achaemenids.php |title=The Art of Achaemenids |date= |accessdate=2010-03-15 |author= |authorlink= | publisher=Iran Chamber Society |work=iranchamber.com |format= |language=angol |archivedate=2011-07-13 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110713054240/http://www.iranchamber.com/art/articles/art_of_achaemenids.php}}</ref><ref>{{opcit|n=Dutz & Matheson |o=33}}</ref>
 
<center>
321 ⟶ 320 sor:
[[Fájl:Persepolis Delegation Siliciens.jpg|Kilikiai küldöttség|bélyegkép|200px]]
[[Fájl:1-13.jpg|Lüdiai küldöttség|bélyegkép|200px]]
A déli panelen látható az [[Óperzsa Birodalom]] 23 nemzetének a delegációja. Mindegyik delegációt külön tábla mutatja be, amelyek felületesen szemlélve egyformának tűnnek, azonban részleteiben eltéréseket mutatnak. A parádén mintegy 250 ember, állat és 40 kocsi látható. Az táblák egyenként 90 centiméter magasak, a teljes sorozat 145 méter hosszú.<ref>{{opcit|n=Dutz & Matheson |o=46}}</ref><ref>{{opcit|n=Stierlin |o=137–152}}</ref> Dutz szerint a reliefek nem voltak összhangban az egyes delegáltak fontosságával, például a médek szerepelnek az első helyen, míg az etiópok az utolsón. Hérodotosz szerint<ref>{{cite web |url=http://www.iranchamber.com/history/herodotus/herodotus_history_book1.php |title= Histories of Herodotus |date=|accessdate=2010-05-19 |author= |authorlink= | publisher= |work=iranchamber.com |format=|language=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110711013557/http://www.iranchamber.com/history/herodotus/herodotus_history_book1.php |archivedate=2011-07-11}}</ref> a perzsák jobban tisztelték a szomszédos népeket. Több nemzetet az adminisztratív iratokban rögzített népviseletük, kinézetük, ajándékaik alapján azonosítottak. Ennek ellenére több relief eredete továbbra is homályban maradt. A nemzetek delegáltjai jelképezik a birodalom nagyságát és sokszínűségét.<ref>{{opcit|n=Briant |c=From Cyrus To Alexander |k= |f= |o=170–178}}</ref>
 
A delegáltak és az általuk hozott ajándékok listája Dutz,<ref>{{opcit|n=Dutz & Matheson |o=48–50, 57, 59}}</ref> Stierlin<ref>{{opcit|n=Stierlin |c= |k= |f= |o=131–132, 152}}</ref> és Briant<ref>{{opcit|n=Briant |c=Histoire... |o=187–188}}</ref> alapján<ref name="UNICAL">{{cite web|first= B. H. |last=Far |editor= |title=Persepolis – The Apadana Staircase (The Southern Panel) |url=http://enel.ucalgary.ca/People/far/hobbies/iran/persepolis.html |accessdate=2010-04-19 |date= |publisher=University Calgary |language=angol|work= |isbn= |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110719070857/http://www2.enel.ucalgary.ca/People/far/hobbies/iran/persepolis.html |archivedate=2011-07-19}}</ref>:
437 ⟶ 436 sor:
[[Fájl:Persepolis Museum.jpg|bélyegkép|200px|Perszepoliszi múzeum]]
 
A ''hárem'' mellett állt Perszepolisz legfontosabb épülete, a kincstár, melynek alapterülete 134×78 méter. A terasz délkeleti oldalán, a hegy felőli oldalra épült, így még védettebb volt, mint más területek a városban. Ez az első épület, amit már [[I. Dárajavaus perzsa király|I. Dárajavaus]] uralkodása alatt befejeztek a komplexumban, és ezt dokumentumok sora támasztja alá.<ref>{{cite web |url=http://www.livius.org/a/iran/persepolis/treasury/treasury.html |title= Persepolis – Treasury |date= |accessdate=2010-05-18 |work=Livius.org |language=angol |archivedate=2010-03-16 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100316032230/http://www.livius.org/a/iran/persepolis/treasury/treasury.html}}</ref> Később erre épült rá Xerxész kincstára, amely jóval nyugatabbra, a hárem területére is kiterjedt. Előtte azonban Xerxész valószínűleg megépíttette a hárem keleti szárnyát is.
 
A kincstár körülbelül száz kisebb szobából és két nagyobb teremből állt. Az északi nagyteremben a többi épülettől eltérően száz karcsú faoszlop tartotta a tetőt,<ref>{{opcit|n=Dutz & Matheson |o=86}}</ref> míg a kisebb központi teremben 99. Ezek egy tűzvész során megsemmisültek, csak a talapzatuk maradt meg. Az oldalfalak napon szárított agyagtéglákból épültek, amelyek mára már elpusztultak. A kőből készült ajtó- és ablakkereteken erőteljes égésnyomokat találtak.
456 ⟶ 455 sor:
 
=== Barakkok és a 32 oszlopos csarnok ===
A százoszlopos csarnok és a hegy között található több barakk is, ezeket többnyire a szolgák, katonák és hivatalnokok elhelyezésére használták. Itt több mint 30 ezer ékírásos táblát találtak elámi nyelven.<ref name="WS8486"/> [[Diodórosz (történetíró)|Diodórosz]] és [[Quintus Curtius Rufus]] írásai említést tesznek [[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] 3000 katonájáról, aki itt szállásozott; ez segít a helyiség méreteiről fogalmat alkolti.<ref name="Livre V"/> A barakkoktól északra található a 32 oszlopos csarnok, amelynek funkciója ma még ismeretlen.
 
=== Hárem és a múzeum ===
489 ⟶ 488 sor:
 
=== Települések ===
A terasztól 300 méterre, délre egy település romjai láthatók, ez 2010-ben még feltárás alatt volt. Az épület egyféle udvarházként szolgálhatott, amelyet kisebb épületek vettek körül. A főépület központi termét szobák szegélyezik, amelyeket lépcsőn lehet megközelíteni. Az épületeket nemeseknek, vagy magasabb rangú személyeknek tervezték. Ettől északra található egy terasz, amelynek funkciója ismeretlen.<ref>{{cite web |url=http://www.livius.org/a/iran/persepolis/lowercity/lower_city.html |title= Persepolis – Lower City |date= |accessdate=2010-05-19 |work=Livius.org |language=angol |archivedate=2010-01-19 |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100119043036/http://www.livius.org/a/iran/persepolis/lowercity/lower_city.html}}</ref>
 
=== Kertek ===
515 ⟶ 514 sor:
== Ékírásos táblák a városban ==
[[Fájl:Persepolis clay tablet.jpg|bélyegkép|200px|Ékírásos agyagtáblák]]
Az ásatások során Ernst Herzfeld és Frederich Erich Schmidt két nagy [[ékírás]]os archívumot találtak, a szövegeket fára és agyagba írták.<ref name="tablet">{{cite web |url=http://www.livius.org/pen-pg/persepolis/fortification_tablets.html |title=Persepolis |date=2010-02-26 |accessdate=2010-05-03 |first=Jona |last=Lendering |work=Livius.org |language=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110514050741/http://www.livius.org/pen-pg/persepolis/fortification_tablets.html |archivedate=2011-05-14}}</ref> Az első archívumot Herzfeld „táblácskák Perszepolisz erődjében” névvel illette, mert a terasztól északkeletre levő erődnél találta őket.<ref name="Elamtab">{{cite web |url=http://www.iranicaonline.org/articles/persepolis-elamite-tablets |title= Persepolis Elamite Tablets |date=|accessdate=2010-05-19 |language=angol |work=www.iranicaonline.org |format= |archiveurl= https://web.archive.org/web/20110429195220/http://www.iranicaonline.org/articles/persepolis-elamite-tablets |archivedate=2011-04-29}}</ref> Ez kb. 30&nbsp;ezer táblácskát tartalmaz, amelyekből 6000 darabot feldogoztakfeldolgoztak és elolvastak már. A tartalmukat lefordították, lejegyezték. Ezek adminisztrációs táblák [[i. e. 506]]–[[i. e. 497|497]] közötti időkből; a táblákat [[elámi nyelv]]en írták. Mintegy 500 táblán [[arámi nyelv|arámi]]<ref name="Elamtab"/> [[akkád nyelv|akkád]], [[ógörög nyelv|ógörög]], [[óperzsa ékjelek listája|óperzsa]]<ref>{{cite web |url=http://persepolistablets.blogspot.com/2007/01/les-archives-des-fortifications-de.html |title= Les archives des fortifications |accessdate=2010-05-19 |language=francia |work=persepolistablets.blogspot.com |archiveurl=https://web.archive.org/web/20100808110227/http://persepolistablets.blogspot.com/2007/01/les-archives-des-fortifications-de.html |archivedate=2010-08-08}}</ref> és [[anatólia]]i nyelvű feliratokat is találtak.<ref>{{cite web |url=http://persepolistablets.blogspot.com/2007/01/what-are-persepolis-fortication.html |title= What are the Persepolis Fortification Tablets? |date= |accessdate=2010-03-16 |first= Matthew |last=Stolper |language=angol| publisher=Oriental Institute |work=chnpress.com |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110721161250/http://persepolistablets.blogspot.com/2007/01/what-are-persepolis-fortication.html |archivedate=2011-07-21}}</ref>
 
Az első archívumot két alcsoportra osztják. Az első csoportban a kereskedelmi táblácskák vannak, a másikban különböző számítások és nyilvántartások. Ezek a táblácskák a tudósoknak sok segítséget nyújtanak ahhoz, hogy megértsék a birodalom működését, kultúráját. Néhány tábla említi a kincstárban dolgozók nevét is.<ref name="Elamtab"/><ref>{{cite web |url=http://www.iranicaonline.org/articles/ganzabara- |title= ganzabara - Kincstár |accessdate=2010-05-19 |work=iranica.com |language=angol |archiveurl= https://web.archive.org/web/20110429184832/http://www.iranicaonline.org/articles/ganzabara- |archivedate=2011-04-29 }}</ref>
 
A másik archívumot Schmidt találta és a „táblácskák Perszepolisz kincstárából” nevet adta neki. Ez a gyűjtemény 139 darabból áll és [[i. e. 492]]–[[i. e. 458]] közötti időkből származik. Néhányukon királyi pecséteket találtak. Mivel akkoriban agyagra írtak, amit kiégettek, a feljegyzések több ezer évig is fennmaradhattak.<ref name="tablet"/>
543 ⟶ 542 sor:
[[Fájl:Persepolis 5.JPG|bélyegkép|300px|Az apadána keleti lépcsőjének reliefjei]]
 
[[Irán]] első és meghatározó korszaka az [[Óperzsa Birodalom]], az [[Az Óperzsa Birodalom királyainak listája|Akhaimenidák]] idejére esik, akik Irán területén perzsa eredetű világbirodalmat hoztak létre az i. e. 6. században. Az [[Ókori Görögország|ókori görögökkel]] fennálló kapcsolataik, megvívott ütközeteik az európai kultúrkör és történelem jelentős állomásai is. Dicsőségük és nagyságuk a szakrális és ceremoniális főváros, Perszepolisz megalapításával érte el tetőpontját, amely rövid 180 éves fennállása alatt az államalakulat fontos multikulturális, vallási központja lett.<ref>{{opcit|n=Apor |o=7}}</ref>
 
[[III. Alexandrosz makedón király|Nagy Sándor]] hódításakor a város elpusztult, és az azt követő évszázadok alatt, a modern időkig, perzsa gyökerű egységes nemzetállam létrejöttéről (igen rövid átmeneti időszakokat leszámítva) nem beszélhetünk. A [[Szeleukida Birodalom]] folytatta az Akhaimenida dinasztia hagyományait, és a várost a perzsa kultúra szimbólumának tekintette. A [[pártusok]] uralkodása idején Perszepolisz elnéptelenedett, a környékéről is elköltöztek. A helyi királyságok szabdalta Irán később a [[Szászánida Birodalom|Szászánidák]] és [[Bizánci Birodalom|Bizánc]] közötti háborúkat szenvedte meg. A Szászánidák székhelyüket átmenetileg Perszepolisz körzetébe helyezték.<ref>{{cite web |url=http://www.geographic.hu/nyomtathato.php?act=napi&id=1300 |title=Fővároscsere Iránban? |date=2004-01-9 |accessdate=2010-04-21|author=Szegő Iván Miklós| publisher=National Geographic Magyarország}}</ref> A korabeli perzsa írók feljegyzése alapján, [[I. Hurmuz szászánida király|I. Hormizd király]] uralkodása alatt Perszepoliszban rendezték az ünnepi lakomákat. A perszepoliszi építészek munkáit átvették a Szászánidák is, ennek nyomai a [[firuzabad]]i palota építési stílusán is felismerhetők. A firuzabadi szászánida palota audienciaterme lett később az [[iszlám]] építészek egyik kedvelt példája. Az iráni területek a 7. századi nagy [[arabok|arab]] expanziónak estek áldozatul. Ekkor terjedt el az iszlám is a térségben, amely felváltotta az addig egyeduralkodó [[zoroasztrizmus]]t.<ref>Lásd az → [[Az iszlám története]]</ref>
 
Az elnéptelenedett város kifosztása, köveinek, szobrainak elhordása az eltelt évszázadok alatt folyamatos volt. A térségben a város pusztulása után előbb a szeleukidák, majd párthusok, később a szászánidák uralkodtak a 7. századi arab invázióig,<ref>{{Opcit |n=Szentirmai |o =29}}</ref> majd [[Oszmán Birodalom|török]], [[Afganisztán|afgán]] népek alakítottak birodalmakat ([[Szeldzsuk törökök]], [[Gaznavidák]], [[Gúridák]]), majd a [[mongolok]], később [[Timur Lenk]] harcosai pusztították a területet. A türk eredetű [[Síita iszlám|síita]] [[Szafavidák]], majd a [[kádzsárok]] után az európai, angol, orosz befolyás taszította politikai, gazdasági függésbe az országot.<ref>{{Opcit|n =Szentirmai |o=35–40}}</ref> A hatalmat az 1920-as években magához ragadó, modernizációs törekvésekkel fellépő [[Reza Pahlavi iráni sah|Reza Pahlavi]] képtelen volt úrrá lenni az országot sújtó nehézségeken; fia, a nyugati hatalmak bábjának tekintett [[Mohammad Reza Pahlavi iráni sah]] azonban már a hatvanas évektől kezdve hatalmának legitimitását kereste az óperzsa idők Perszepoliszában. 1971-ben világraszóló ünnepség keretében, magát az „árják világosságának” nyilvánítva, Perszepolisz város közvetlen közelében, gyakorlatilag még feltáratlan területeken sátorvárost építtetett, és mintegy 100 millió dolláros ünnepségsorozat keretében hitet tett az ősi perzsa birodalom folytonossága mellett. Az országban fennálló szegénység és az ünnepség kontrasztja felbőszítette a néptömegeket.<ref>{{cite web |url=http://www.mult-kor.hu/20080729_okori_zsarnok_elott_tiszteleg_az_ensz| title=Ókori zsarnok előtt tiszteleg az ENSZ| accessdate=2010-04-21| author= |publisher=Múlt-Kor Kft.|format= |language=magyar |archiveurl=https://web.archive.org/web/20091017055403/http://www.mult-kor.hu/20080729_okori_zsarnok_elott_tiszteleg_az_ensz |archivedate=2009-10-17}}</ref>
 
Az 1979-es [[iráni forradalom]] után a síita klérus az iszlám köztársaság elveinek megfelelően többször próbálkozott az ősi perzsa történelem emlékeinek felszámolásával, Perszepolisz buldózeres megsemmisítése kormányzati szinten is felmerült.<ref>{{cite web |url=http://www.cna.org/sites/default/files/research/D0019397.A1.pdf |title=The Persian Complex: A Centuries-old Quest for Respect |accessdate=2013-03-08 |first=Mary Ellen |last=Connell |coauthors=McQuaid, Julia Voelker |publisher=CNA |format=PDF}}</ref> Az óperzsa kultúra szimbóluma az iráni történelemszemlélet neuralgikus pontja lett. A síita „túlzók”, akik nem ismerték el a perzsák iszlám előtti történelmének fontosságát (hiszen a nép a [[Korán]] szerint akkor még a ''„tudatlanság”'', a [[Dzsáhilijja]] állapotában élt), az iszlám előtti korszak feledésére és negligálására törekedtek. Azok, akik nem hittek az iszlám forradalom politikai szabadságot és gazdasági jólétet ígérő társadalmában, az iszlám keretein kívül keresték önérzetük és identitásuk forrását.<ref>{{cite web |url=http://www.americanthinker.com/2005/09/cultural_genocide_in_the_name.html |title=Cultural genocide in the name of Islam|accessdate=2010-04-21|first=Amil |last=Imani| publisher= American Thinker (Enom, Inc.)|lanuage=angol |archiveurl=https://web.archive.org/web/20110524130645/http://www.americanthinker.com/2005/09/cultural_genocide_in_the_name.html |archivedate=2011-05-24}} Továbbá:
569 ⟶ 568 sor:
 
== Források ==
* {{cite book|author=Apor Éva |editor= |title=Perszepolisz |url= |accessdate= |date=|year=1974 |publisher=Corvina Kiadó |location=Budapest |id=ISBN 9631310078 |pages= |quote=}}
* {{cite book|first=Pierre |last=Briant |editor= |title=Histoire de l'Empire Perse: De Cyrus à Alexandre |url= |accessdate= |date=|year=1996 |publisher=Fayard |language=francia|location=Paris |isbn=ISBN 9782213596679 |pages= |quote=}}
* {{cite book|first=Pierre |last=Briant |editor= |title=From Cyrus To Alexander: A History of the Persian Empire |url=https://books.google.hu/books?id=lxQ9W6F1oSYC&pg=PR18&lpg=PR18&dq=Pierre+Briant++Histoire+de+l%27Empire+Perse&source=bl&ots=XAoS-sCuaX&sig=dQAAn5JSVVPb1-Gc07skDOfANNE&hl=hu&ei=LVjYS6W6KMqjOMC_6cYG&sa=X&oi=book_result&ct=result&resnum=10&ved=0CDkQ6AEwCTgK#v=onepage&q=Pierre%20Briant%20%20Histoire%20de%20l%27Empire%20Perse&f=true |accessdate= |date=|year=2002 |publisher=Eisenbrauns (Google Books)|language=angol |location= |id=ISBN 1-57506-031-0 |pages=|quote=}}
* {{cite book|first=Werner F. |last=Dutz |coauthors=Matheson, Sylvia A. |editor= |title=Parsa (Persepolis) Archaelogical sites in Fars (I.)|url= |accessdate= |date=|year=1998 |publisher=Yavassoli Publications |language=angol |location=Tehran |isbn= |pages= |quote=}}
* {{cite book|first=Roman |last=Ghirsman |editor= |title=Az ókori Irán – Médek, perzsák, párthusok |url= |accessdate= |date=|year=1985 |publisher=Gondolat |location=Budapest |id=ISBN 9632814959 |pages= |quote=}}
* {{cite book|first=Erst |last=Herzfeld |editor= |title=Iran in the Ancient East |url= |accessdate= |date=|year=1941 |publisher= |language=angol |location=New York |isbn= |pages= |quote=}}
* {{cite journal|first=Ali |last=Mousavi |editor= |title=Parsa, a Stronghold for Darius: A Preliminary Study of the Defense System of Persepolis|journal = East and West|volume =42 |issue =|url= |accessdate= |date= |year=1992 |month= |publisher= |language=angol |isbn= |pages= |quotes=}}
582 ⟶ 581 sor:
* {{cite book|first=A. Shapur |last=Shahbazi |editor= |title=An Authoritative Guide to Persepolis |url= |accessdate= |date=|year=2003 |publisher= |language=angol |location=Teherán |isbn=9789649196053 |pages= |quote=}}
* {{cite book|first=Henri |last=Stierlin |editor= |title=Splendeurs de l’Empire perse |url= |accessdate= |date=|year=2006 |publisher=Gründ |language=francia |location=Paris |id=ISBN 9782700015249 |pages= 280|quote=}}
* {{cite book|author=Szentirmai József |editor= |title=Irán |url= |accessdate= |date=|year=1979 |publisher=Panoráma |location=Budapest |id=ISBN 9632431332 |pages= |quote=}}
* {{cite book|first=Donald Newton |last=Wilber |editor= |title=Persepolis: The Archaeology of Parsa, Seat of the Persian Kings |url= |accessdate= |date=|year=1989 |publisher=Darwin Press. Revised edition |language=angol |location= |id=ISBN 0878500626 |pages= |quote=}}
 
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Perszepolisz”