„Generali Aréna” változatai közötti eltérés

== A sportcsarnok ==

Miskolc város tanácsának ülésein az 1950-es évek végén vetődött fel egy fedett sport- vagy jégcsarnok építésének a gondolata. Helyszínét először a [[DVTK-stadion]] közelében gondolták kijelölni, majd a Népkert több pontja is szóba került. 1961-ben bízták meg az Északtervet a tervezés előkészületeivel, a terveket végül a cégen belül Horváth István [[Ybl Miklós-díj|Ybl-díjas]], Szabó József és Thury László építészek készítették el. Az eredeti tervek tartalmaztak még egy szabadtéri sportpályát, egy szabadtéri műjégpályát és egy 250 fős szállodát. Ebből csupán a majdani műjégpálya lelátója készült el a csarnok keleti oldalán.

 

Az építkezés fővállalkozója a BÁÉV volt, a munkálatok 1968 tavaszán kezdődtek, és 1970 novemberében fejeződtek be. Az építkezést úgy hajtották végre, hogy a Népkertnek csak a legszükségesebb fáit vágják ki. A terveket menet közben is módosítani kellett, mert a televíziós igények miatt a közvetítő állások számát 19-re kellett emelni (a csarnok első tervezett sporteseménye az ifjúsági ökölvívó Európa-bajnokság volt, amit a vártnál több ország akart közvetíteni). A sportcsarnokba mintegy 5000 köbméter betont, 400 tonna acélt és 82 kilométer elektromos kábelt építettek be. A födém 54×54 méteres acélszerkezet, súlya 260 tonna. Sokáig ez volt Magyarország legnagyobb ilyen kivitelű áthidalója. A világításról 184 jódlámpa és 20 reflektor gondoskodott. A parketta borítású játéktér 44×26 méteres, a nézőtér befogadó képessége változtatható volt 1800 és 3600 fő között. Az öltözők, edzőtermek és más kiszolgáló létesítmények a kor színvonalának megfelelőek voltak. A beruházás 68 millió forintba került, és alkotói nívódíjat kaptak érte. Első igazgatója Menyhért László volt.

 

== Fontosabb sportesemények ==

 

A következő sporttalálkozó mindössze egy nappal később, november 15-én volt: a [[Budapest]]–[[Szentpétervár|Leningrád]] válogatott férfi és női [[Torna (sport)|tornászviadal]], majd december 5–6-án négycsapatos nemzetközi [[kézilabda]]tornát rendeztek. 1971 februárjában volt a hatalmas sikert hozó kétnapos kerékpárosfoci-bemutató. A következő időkben sorra jöttek az egyéb sportágak: [[kosárlabda]], [[cselgáncs]], [[birkózás]], [[asztalitenisz]], [[vívás]], teremfoci, [[tollaslabda]], [[tenisz]], [[kendó]] stb., klub- és válogatott mérkőzések sora. A város élvonalbeli és népszerű teremsport csapatai (a DVTK, majd DKSK női kosárlabdacsapata, a Borsodi Bányász kézilabdacsapata és mások) itt játszották bajnoki mérkőzéseiket. 2011-ben közösen a városi és az egyetemi sportcsarnokban rendezték az U18-as női kosárlabda Európa-bajnokságot.

== Források ==

* [[Mező László (újságíró)|Mező László]]: 40 éves a miskolci sportcsarnok. Miskolc Városi Szabadidőközpont, 2010. ISBN 9789630691918

* [http://epiteszforum.hu/node/6409 Építészfórum – Jégcsarnok a miskolci Népkertben]