A középkori zsidó irodalomtól kezdve létezik egy különös kapcsolat [[Magyarország]] és Hágár között. A diaszpórában, azaz a [[Izrael|Szentföldtől]] távol élő zsidó közösségekben szokássá vált, hogy az egyes népeket, országokat egy olyan ószövetségibibliai alakról nevezzék el, akinek a neve hangzásban hasonlít az adott ország nevére. Miután a [[héber nyelv]] eredetileg csak mássalhangzókat jelölt, ezért Magyarország nemzetközi elnevezése, a ''Hungaria'' nagyon is hasonlítotthasonlít Hágár nevére., Aa középkori zsidó irodalomban ezért többször is úgy utalnak Magyarországra, mint ''Hágár földjére''. Emellett az újhéber mind a mai napig a Hágár nevéből képzett ''hagri'' szót használja a magyar nép megjelölésére.
EgyesA feltételezések19. szerintszázad végén elterjedt egy elmélet, miszerint Magyarország mindezek mellett azért kapta nevét Ábrahám második feleségéről, mert a zsidóság ezzel akart utalni a [[magyar törzsek]] keleti származására is. Hágárra a zsidóság az [[arabok]] ősanyjaként tekint, akiket szintén keleti népnek tartanak.<ref>{{cite book |last= Sámuel, Kohn |title= Héber kutforrások és adatok Magyarország történetéhez |year= 1881 |publisher= Budapest |language= magyar |pages= 144–159}}</ref><ref>[http://infovilag.hu/hir-14692-hagar-orszaga-tan-konyv.html Hágár országa c. könyv ismertetője]</ref>
