„Göcseji Falumúzeum” változatai közötti eltérés

a
Commonsba áthelyezett képek linkjének javítása
a (→‎A kiállított objektumok: File: → Fájl:)
a (Commonsba áthelyezett képek linkjének javítása)
 
* '''Bejárat, pénztár:'''
[[Fájl:GÖCSEJMUVGöcseji 30016Falumúzeum KT1.JPGjpg|thumb|200px|Hottói kovácsműhely]]
* '''Soós Antal hottói kovácsműhelye''': A múzeumfalu legszélén, a bejárat mellett foglal helyet a Hottóról származó kovácsműhely, a kiállítás egyetlen földből épült vert falú épülete. A falumúzeumban látható műhely és a tárgyak múzeumba kerülésük előtt Soós Antal, hottói kovácsmesteré voltak. A 75 éves mester adata el az épülő kiállításhoz. Egy helyiségből áll. Előtte az úgynevezett patkolószínben tartotta a kovácsmester a javításra váró eszközöket, és itt patkolta a lovakat is. A leírások szerint Göcsejben, az önálló iparral foglalkozók közül a legtöbben a cipészek, csizmadiák és a kovácsok voltak. Az a gazda, akinek kevés birtoka és sok gyermeke volt, szívesen küldte az egyik fiát kovácsnak vagy bognárnak. A kovácshoz mindig szívesen jártak a falusiak, hiszen jól értesült emberek voltak, miután mindenki, aki megfordult náluk, innen-onnan híreket hozott. A kovácsok közül sokan a gyógyításhoz is értettek, így ha foga vagy csontja fájt valakinek, hozzájuk fordultak segítségért („csontkovácsok”).
 
* '''Zalalövői méhes'''
 
[[Fájl:GÖCSEJMUVGöcseji 30017Falumúzeum KT2.JPGjpg|thumb|200px|Zalalövői hajlított ház]]
=== 20. Zalalövői hajlított ház ===
A többszöri toldással-bővítéssel kialakított zalalövői hajlított ház a Zala-folyó holtága mellett kanyargó út jobb oldali utolsó portáján áll, s ehhez egy különálló zsúptetejű élelmiszertartó kamra, valamint két galambdúc és egy úgynevezett ”torkospajta” is tartozik. A porta a falumúzeum többi udvarától berendezésében és rendeltetésében is különbözik. Itt oktató kiállítások létrehozása volt a kiállításszervezők célja, ahol foglalkozások és esetlegesen tanórák keretében ismerhető meg a paraszti gazdálkodás, a mindennapi háztartási- és ház körüli munka. A hajlított ház a 19. század közepén épült, jelenleg látható formáját azonban többszöri toldással, átalakítással nyerte el. Eleinte csak egy füstös lakóhelyisége és kamrája volt, majd később a házat - a pitvar rovására - megtoldották. A szobában a szabadon, sározás nélkül hagyott falfelületen jól látható az épülettoldás nyoma, és a boronák (falgerendák) egymáshoz történő illesztésének módja. A konyha melletti kamrából – a lakócsalád létszámának növekedése során - szoba lett, hajlított oldalán pedig további óllal toldották meg.