„Magyarország és Lengyelország kapcsolatai” változatai közötti eltérés
[nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Ékezetek? Visszavontam az utolsó változtatást (89.135.93.76), visszaállítva Szalax szerkesztésére |
|||
58. sor:
=== Báthory István és a Rákócziak kora ===
[[1573]]-ban a [[varsó]]i királyválasztó gyűlésen négy jelölt is követeli a lengyel trónt. Ezek közül Báthory István a legesélytelenebb, a francia párt győz, [[III. Henrik francia király|Valois Henrik]]et választották meg, aki azonban megszökött, miután megtudta, hogy fivére meghalt. Az újabb királyválasztó gyűlésen csak egy szavazatot(!) kapott, de aztán hosszas tárgyalások után, miután megígérte, hogy feleségül veszi [[Jagelló Anna lengyel királyné|Jagelló Annát]] [[1576]]-ban királlyá koronázták.
[[Báthory István]] lengyel királyként rendkívül finom diplomáciai érzékkel békítette össze az egymással torzsalkodó lengyel nemesi csoportokat. Érvei közé tartozott a három részre szakadt Magyarország tragikus példájának említése. Megszilárdította a nemesi köztársaság belső egyensúlyát, és sikeres erőfeszítéseket tett a királyi hatalom megerősítésére. Ez tette lehetővé eredményes hadjáratainak sorát és az ország gazdasági jólétének kibontakoztatását. Felismerte azt is, hogy a közép-európai népek az egymással folytatott meddő harcokban egymás erejét forgácsolják szét, s tervei között szerepelt – a török elleni felszabadító hadjárat miatt – egy széles alapokon nyugvó, kelet-európai szövetség megteremtése. Halála után ez a kényes egyensúlyon alapuló központi hatalom őrlődött fel, s vált a nemesi szabadság követése szabadossággá és vezetett a 18. században Lengyelország feldarabolásához.
Az erdélyi fejedelmek szeme előtt mindig Báthory István példája lebegett, lengyel segítséggel kívánták megszervezni Magyarország felszabadítását a török uralom alól és [[Habsburg Birodalom|Habsburg]]-ellenes terveik megvalósítását. [[II. Rákóczi György]] szerencsétlenül végződött [[1657]]-es akciója is ezt példázta.
|