„Kara Musztafa” változatai közötti eltérés

a
nincs szerkesztési összefoglaló
a
|kép=Kara Mustafa Pasha.jpg}}
[[Fájl:Kara Musztafa kivégzése a Selyemzsinórral.jpg|bélyegkép|jobbra|250px|Kara Musztafa kivégzése [[selyemzsinór]]ral]]
'''Kara Musztafa''' ([[1634]]/[[1635|35]]. – [[Belgrád|Nándorfehérvár]], [[1683]]. [[december 25.]]) török [[Vezír (muszlim méltóság)|nagyvezír]]. Az ő ideje alatt indult meg [[a török kiűzése Magyarországról]]. Központi szerepet töltött be abban a háborúban, amely végül visszafordíthatatlan hanyatlás útjára taszította az [[Oszmán Birodalom|Oszmán Birodalmat]]. Musztafa nem volt tehetségtelen katona és politikus. Jó érzéke volt a hadászat és a diplomácia terén is, de sokszor túl merész volt és egyéni ambíciói is rendkívül fűtötték.
 
==Életpályája==
Fiatal [[kajmakám]]ként [[Köprülü Ahmed]] nagyvezír mellett szolgált. Az [[1660-as évek]]ben részt vett az [[Égei-tenger]]en, a velenceiek ellen vívott harcokban, az ún. [[kandiai háború]]ban. [[1672]]-ben a szultánnal és a nagyvezírrel vonult a lengyelek és az oroszok ellen indított háborúba, [[Ukrajna|Ukrajnába]]. A lengyelekkel folytatott harcok végeztével Köprülü meghalt, és Kara Musztafa lett az új nagyvezír, aki továbbra is fenntartotta Ukrajna meghódításának tervét.
 
Miután az első török hadjárat kudarcba fulladt, a harc az ország oroszok uralta részében folytatódott. Az új nagyvezír személyesen állt a sereg élére. Elfoglalta Ukrajna jó részét, több győzelmet aratva az orosz–ukrán–kozák seregek felett, bevonult [[Kijev]]be, de erői akkora veszteséget szenvedtek, hogy inkább lemondott a terület meghódításáról. Ehelyett felelevenítette [[I. Szulejmán oszmán szultán|Szulejmán szultán]] régi tervét, [[Bécs]] meghódítását. [[IV. Mehmed oszmán szultán|IV. Mehmed szultánt]] sikerült rávennie a kecsegtető lehetőséggel, mert úgy vélte, hogy [[I. Lipót magyar király|I. Lipót császár]] azért törekszik a békére, mert gyenge. Alaposan túlbecsülte saját hazájának erőforrásait, s bár látta ugyan a belső problémákat, amelyeket elődje oly nehezen igyekezett leküzdeni, de értelmetlen módon abban bízott, hogy egy nagy katonai győzelem megszüntethetné a hanyatlást okozó bajokat, vagy legalábbis átmenetileg időt nyer. Bár Köprülü Ahmed is tervezte Bécs meghódítását új, jobb módszerekkel, de most Musztafa azonnal a császárváros falai ellen akart indulni.
A források szerint óriási, 230 ezer fős sereget vont össze (valójában csak 130-150 ezret) és a franciák biztatásával [[1683]]. [[június 7.|június 7-én]] elindult [[Habsburg Birodalom|Ausztria]] ellen. A Habsburgok ekkor szövetségben álltak a [[Lengyel–Litván Unió]]val, akivel megállapodtak abban, ha bármelyikük fővárosát török támadás érné, egymás segítségére sietnek. Musztafa nem mérte fel sem ezt, sem a Lipót császár mögé felsorakozó [[Német-római Birodalom]] katonai erejét.
 
A Bécs városát halálos gyűrűbe fogó sereget a német birodalmi és lengyel hadak, [[III. János lengyel király|III. (Sobieski) János lengyel király]] és [[V. Károly lotaringiai herceg|Lotaringiai Károly herceg]] vezetésével [[1683]]. [[szeptember 12.|szeptember 12-én]] a [[kahlenbergi csata|kahlenbergi csatában]] szétverték, az ostromlott várost felmentették. A visszavonulókat üldöző lengyelek októberben a [[párkányi csata|párkányi csatában]] a budai pasa hadait is szétverték, és elfoglalták [[Esztergom]]ot. Budavár stratégiai helyzete meggyengült.
 
A vereségért Musztafa nagyvezírt [[selyemzsinór]]ral kivégezték [[Belgrád|Nándorfehérvárott]]. Kivégzése előtt állítólag szomorúan csak annyit mondott, ha halálával a szultán elkerülheti a vereséget, önként vállalná. Utódja a nagyvezíri tisztségben – a hárem támogatásával – korábbi védence, [[Kara Ibrahim]] pasa lett, aki maga is intrikált a szultánnál Kara Musztafa kivégzése érdekében.<ref>Zygmunt Abrahamowicz: ''Kara Mustafa Pascha,'' in: ''Historisches Museum der Stadt Wien,'' Robert Waissenberger (kiadó): ''Die Türken vor Wien. Europa und die Entscheidung an der Donau 1683,'' Residenz Verlag, Salzburg/Wien, 1982, ISBN 3-7017-0312-4, 249.old.</ref>