„Variométer” változatai közötti eltérés

A műszerben egy úgynevezett nyitott szelence (Vidi szelence) található, amelybe a külső [[levegő]] nyomásátt egy csövön vezetik be, míg a szelencét körülvevő műszerházba csak egy apró furatú [[kapilláris]] csövön képes a levegő be-, illetve kijutni. Az emelkedéssel egyenes arányban a levegő nyomása csökken, tehát a szelencébe vezetett levegő nyomása is. A szelencét körülvevő külső tér nyomása pedig csak idővel képes kiegyenlítődni az apró furaton keresztül. A különbség hatására a szelence tágulni (ellenkező esetben összehúzódni) képes. Ez az elmozdulás megfelelő [[áttétel]]en keresztül megjeleníthető egy [[mutató]] segítségével. A magasságváltozás megszűnésekor néhány [[másodperc]] múltán kiegyenlítődik a szelencében és a körülötte lévő műszerházban a [[nyomás]], így a műszer mutatója visszaáll a középen elhelyezkedő nulla értékre. A skála beosztása direkt úgy van kialakítva, hogy a mutató elmozdulása egyben jelzi is a magasságváltozás irányát is, valamintés a mutató kitérésének mértéke számszerűleg mutatja a változás sebességét is. A keleti gyártású műszereken m/s-ban, míg az angolszász műszerek ft/min-ben (feet per minute, láb/perc) mutatják az emelkedési vagy süllyedési sebességet. Az alkalmazott kapilláris csöves megoldás egyben azt is eredményezi, hogy a műszer "lomha" és sokat "késik", ami csak a motoros repülésben elfogadható. A [[vitorlázó repülőgép]]ek pilótáinak sokkal érzékenyebb és főleg gyorsabb variométerre van szükségük, hogy az épp megtalált [[termik]]ek emelőhatását azonnal láthassák a műszeren. Az egyik kisegítő megoldásként egy kiegyenlítő tartályt kötnek a műszerházhoz, ezzel növelve annak térfogatát, ami érzékenyebb mérést biztosít.

EzEnnél a megoldásvariométer szakít a szelencével és más szemszögből közelíti meg a nyomáskülönbségből adódó kijelzést. Itttípusnál egy torlólap forog a műszerházban a mutatóval együtt. A torlólap egyik oldalához a külső statikus nyomástlevegőt vezetik, mígebben a térrészben a statikus nyomás jelenik meg. A másik oldalhoz a zárt kiegyenlítő tartály csöve csatlakozik. A kapillárishatást a torlólap és a műszerház közötti rés biztosítja, a mutatót pedig [[rugó]]k térítik vissza a nulla jelzéshez, ha a nyomás egyenlő a két oldalon. Ezzel a megoldással sokkal gyorsabb reagálású variométert lehet létrehozni, bár a kiegyenlítődés szükségessége nem tűnt elkiegyenlítődésre ebben az esetben semis szükség van, tehát ennekez a műszernekműszer issem vantudja követni a magasságváltozást késésepillanatszerűen.

Az egyik megoldás szerint elektromos nyomásérzékelők segítségével mérik a statikus nyomás, valamint a segédtartályban a kapilláris csövön keresztül kiegyenlítődő nyomás különbségét. A műszer kijelzése ebből az eltérésből fakad, ám a szelence mechanikus változásátméretváltozását nélkülözve, a mérés tisztán elektromos jelekből adódik. EzAz aeszköz megoldáskésedelmes ugyanúgyreagálása hordozzaitt a késésis problémájátprobléma, mint a korábban tárgyalt mechanikus műszerekműszereknél. A barometrikus nyomásváltozásból eredő összes mérésben [[kompromisszum]]ot kell kötni a [[levegő]] [[tehetetlenség (mechanika)|tehetetlenségéből]]éből adódó problémákkal.

Egy másik elképzelés szerint egyetlen elektronikus nyomásmérő szenzor jeleit értékelik ki másodpercenként többször is, és az időegység alatt mérhető változást lehet megfelelő átszámítással variométerszerű kijelzéssé lefordítani. A kézi elektromos műszerek többnyire ezt a megoldást alkalmazzák, mivel ezt a legolcsóbb előállítani. Folytak kísérletek [[rádióhullám]]-visszaverődés alapú variométerekkel is, de a [[légkör]]i elektromos jelenségek és a [[domborzat]] zavaró hatásai miatt ezek végül nem terjedtek el.

Az igazi áttörést a [[Global Positioning System|GPS]]-alapú megoldások hozták, ahol a gép helyzetének pontos ismeretévelismeretében a függőleges eltérések mértéke is nagyon pontosan követhető. A [[digitális]] variométer a GPS-vevők jeleit kiértékelve képes a repülőgép függőleges mozgásának tendenciáját kijelezni, ráadásul a képernyők adta szabadság miatt egy gombnyomással lehet átváltani az egyes [[mértékegység]]ek között, amelyeket a műszerbe épített apró célszámítógép azonnal, valós időben kezel. A megoldás olcsó, egyszerű, és már kézi kivitelben is létezik, amit [[siklóernyő]]sök és egyéb könnyűszerkezetű repülőeszközök pilótái is használni tudnak. A korszerű repülésben a [[:en:Glass cockpit|Glass cockpit]] elektronikus műszerei GPS-alapú kijelzéseket adnak, a barometrikus műszer csak mint segédműszer van jelen, az esetleges elektromos meghibásodás esetére.