„Cellulóz” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 77.110.142.238 (vita) szerkesztéséről Sphenodon szerkesztésére |
||
2. sor:
[[Fájl:Cellulose-Ibeta-from-xtal-2002-3D-balls.png|thumb|right|260px|A cellulóz háromdimenziós szerkezete]]
A '''cellulóz''' (régiesen: sejtkeménye vagy sejtanyag) egy összetett [[szénhidrát]]. Képlete ([[szén|C]]<sub>6</sub>[[Hidrogén|H]]<sub>10</sub>[[oxigén|O]]<sub>5</sub>)<sub>n</sub>.
| author=Crawford, R. L.
| title=Lignin biodegradation and transformation
| publisher=John Wiley and Sons
| location = New York
| year=1981
| id=ISBN 0-471-05743-6
}}</ref><ref>{{cite journal
| author=Updegraff DM
| title=Semimicro determination of cellulose in biological materials
| journal=Analytical Biochemistry
| year=1969 | volume=32 | pages=420 – 424
}}</ref>
A cellulóz a földön előforduló leggyakoribb szerves anyag, mert a [[növények]] vázanyagának nagy része cellulóz. Pontosabban a [[fa (anyag)|fa]] 40%-a, a [[gyapot]] 50%-a, a [[len]] és a [[kender]] 80%-a. A [[vatta (anyag)|vatta]] és a [[papír]] szinte 100%-ban cellulózmolekulákból áll.
A tiszta cellulóz fehér színű, szobahőmérsékleten szilárd anyag. Vízben, híg savban, híg lúgban és szerves oldószerekben nem oldódik, ezért kiváló vázépítő.
22 ⟶ 35 sor:
== Ipari felhasználása ==
Ipari felhasználása: papírgyártás, [[szálasanyagok|szálasanyag-gyártás]] (pl. viszkóz, acetát, triacetát), robbanóanyagok ([[lőgyapot]]), és celofán gyártása. A papíripar gyakran használja helytelenül a cellulóz kifejezést a kémiailag inhomogén [[cellulózrost]] jelölésére. A cellulózrost kémiai módosításával állítható elő a [[celofán]].
==Élelmiszeripari felhasználása==
| |||