„Menandrosz Protektor” változatai közötti eltérés

== Élete és műve ==

A ''protektor'' nevet valószínűleg azért kapta, mert a császári testőrség, a ''protectores domestici'' tagja volt. Életéről nagyon kevés adat maradt fenn. Családja egyértelműen a képzett polgári elithez tartozott. [[Szuda-lexikon]]ból ismeretes, hogy először jogot tanult, és valószínűleg költészettel is foglalkozott, amiről egy fennmaradt [[epigramma|epigrammája]] tanúskodik. De az ügyvédi pálya nem vonzotta, tanulmányait abbahagyta. Az élet könnyebbik oldala érdekelte, lóversenyekre és pantomim előadásokra járt, a birkózásban is kipróbálta magát. Teljes anyagi csődbe jutott. A kultúrát pártoló Mauricius császár trónra lépése után kezdett történetírással foglalkozni, [[Agathiasz]] bizánci történetíró munkáját folytatta, az 562-től 582-ig tartó időszakot rögzítette. [[I. Justinianus bizánci császár]] és [[I. Huszrau szászánida király]] között 562-ben létrejött békét Menandrosz pozitívnak értékelte. A bizánci diplomácia működéséről is fontos adatokat közölt. Műveiben sok információt adott azokról a népekről, akikkel a [[Bizánci Birodalom]] kapcsolatba került ([[avarok]], [[türkök]], [[alánok]], [[Perzsa Birodalom|perzsák]]). Menandrosz történeti munkájának részleteit a Szuda-lexikon, [[VII. Kónsztantinosz bizánci császár]] ''Excerpta de sententiis'' és főleg az ''Excerpta de legationibus'' írásai őrzik. Munkáját [[Theophülaktosz Szimokattész]] folytatta.

 

==Források==

* John Martindale: ''The Prosopography of the Later Roman Empire IIIb''. Cambridge 1992, S. 873.

* Warren Treadgold: ''The early Byzantine Historians''. Basingstoke 2007, S. 293–299.

==Fordítás==

{{Fordítás|de|Menander Protektor}}