„New York (állam)” változatai közötti eltérés
| [nem ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 79.122.56.248 (vita) szerkesztéséről Pagony szerkesztésére |
||
38. sor:
| weboldal = www.state.ny.us
}}
'''New York''' (nuː ˈjɔrk) az [[Amerikai Egyesült Államok]] Közép-Atlanti és északkeleti régiójának egyik állama, és harmadik legnépesebb állam is egyben. Az állam délről [[New Jersey]]-vel és [[Pennsylvania|Pennsylvaniával]], keletről [[Connecticut]]tal, [[Massachusetts]]-cel és [[Vermont]]tal határos. A tengeren át a [[Long Island]] keleti részén fekvő [[Rhode Island]]del határos, míg közös nemzetközi határai vannak a [[kanada]]i [[Ontario|Ontarióval]] és [[Québec (tartomány)|Québec]]-kel. Gyakran említik New York államként, nem összetévesztendő New York City-vel. Mind az állam, mind a város egy [[17. század]]i yorki herceg, James Stuart – később [[II. Jakab angol király|II. Jakab]] angol és VII. Jakab skót királyként ismert – után kapta nevét.
New York államot [[algonkinok]], irokézek és lenape (más néven delaver) törzsek népesítették be, amikor a 17. század elején [[Hollandia|holland]] és [[Franciaország|francia]] nemzetiségű csoportok költöztek a területre. [[1609]]-ben [[Henry Hudson]] állította azt, hogy a régióban holland erőknek kell lenniük Fort Orange-ban, a jelenlegi [[Albany (New York)|Albany]] területén [[1614]]-ben, és [[1624]]-ben a hollandok gyarmatosították mind Albany-t, mind [[Manhattan]]t. Később, [[1664]]-ben bekebelezték a [[Egyesült Királyság|britek]].
A brit kolónia határai, New York területe, nagyjából megegyezik a jelenkori állapottal. Az [[Amerikai függetlenségi háború]] csatáinak egyharmada New York területén folyt. Az állam [[1776]]. [[július 9.|július 9]]-én vált függetlenné, alkotmányát [[1777]]-ben iktatták törvénybe. Az állam [[1788]]. [[július 26.|július 26]]-án hagyta jóvá az [[Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya|Amerikai Egyesült Államok alkotmányát]], amivel létrejött a tizenegyedik állam.
== Földrajz ==
New York területe 54 556 négyzetmérföld (141 300 km2), ezzel az Egyesült Államok 27. legnagyobb állama.<ref>{{cite web|url=http://www.infoplease.com/ipa/A0108355.html|title=''Land and Water Area of States, 2000''|publisher=infoplease.com|language=angol|accessdate=2009-12-07}}</ref> Az [[Appalache-hegység]] vonulata uralja az állam keleti részét, míg északról a Champlain-tó a völgy legfőbb jellegzetessége, melyben a Hudson-folyó folyik délre az [[Atlanti-óceán]] felé. A robusztus Adirondack-hegység fekszik a vonulat nyugati részén hatalmas vad tájaival. Az állam déli részének legnagyobb területe az [[Allegheny-plató]]n terül el, mely a Catskill-hegység délkeleti feléből emelkedik ki. Nyugati területét az Allegheny-folyó, illetve a [[Susquehanna]] és [[Delaware (folyó)|Delaware]]-folyó rendszerei hálózzák be. A Delaware folyó vízgyűjtő területéről szóló megállapodás – amit 1961-ben írt alá New York, New Jersey, Pennsylvania, Delaware és a szövetségi kormány – szabályozza a Delaware-rendszer vizének hasznosítását. New York legnagyobb tengerszint feletti magassága az Adirondack egyik tagja, a Marcy-hegy.<ref name="usgs">{{cite web|url=http://egsc.usgs.gov/isb/pubs/booklets/elvadist/elvadist.html#Highest|title=''Elevations and Distances''|publisher=USGS|language=angol|accessdate=2009-12-08}}</ref>
New York határos a [[Nagy-tavak]] két tagjával, az [[Erie-tó]]val és az [[Ontario-tó|Ontarióval]], melyek a [[Niagara-folyó]] felé tartanak; a [[kanada]]i [[Ontario]] és [[Québec (tartomány)|Québec]] tartományokkal; a Champlain-tóval; három [[Új-Anglia|új-angliai]] állammal ([[Vermont]], [[Massachusetts]], [[Connecticut]]); az [[Atlanti-óceán]]nal és két Közép-Atlanti állammal, [[New Jersey]]-vel és [[Pennsylvania|Pennsylvaniával]]. Ezen kívül közös vízi határa van [[Rhode Island]]-del.
[[Fájl:New York Relief 1.jpg|bélyegkép|<center>New York területe|right|200px]]
[[New York]] városi környezetével ellentétben az állam legnagyobb részét farmok, erdők, folyók, hegyek és tavak uralják. A New York-i Adirondack park a legnagyobb nemzeti park az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államokban]]. Nagyobb, mint a [[Yellowstone Nemzeti Park|Yellowstone]], a [[Yosemite Nemzeti Park|Yosemite]], a [[Grand Canyon Nemzeti Park|Grand Canyon]], a [[Glacier Nemzeti Park|Glacier]] és az [[Olympic Nemzeti Park]]ok együtt.<ref name="adirondack">{{cite web|url=http://www.apa.state.ny.us/About_Park/index.html|title=''The Adirondack Park''|publisher=Adirondack Park Agency|language=angol|accessdate=2009-12-09}}</ref> New York első nemzeti parkját 1885-ben hozták létre a [[Niagara-vízesés]]nél. A vízesés népszerű uticélja az Egyesült Államokba látogatóknak. A [[Hudson (folyó)|Hudson-folyó]] a Lake Tear of the Clouds nevű gleccsertóból indul és az állam keleti része felé áramlik, anélkül, hogy lecsapolná a George- vagy a Champlain-tavat. A George-tó északi végénél a Champlain-tóba ürül, annak északi vége Kanada irányába nyúlik, ahol belefolyik a Richelieu- majd a St. Lawrence-folyókba. New York város öt kerülete közül négy a Hudson-folyó torkolatánál fekvő három szigeten helyezkedik el; ezek [[Manhattan]], [[Staten Island]], illetve [[Brooklyn]] és [[Queens]] [[Long Island]]en.
Az „állam északi és déli része” kifejezéseket gyakran használják nem hivatalosan New York város és környékének az állam többi részétől való megkülönböztetésére. A kettő között egy határvonal kijelölése nagy viták tárgya.<ref>{{cite book|last=Eisenstand|first=Peter|title=''The Encyclopedia of New York State''|publisher=Syracuse University Press|date=2005|pages=1619|isbn=0-8156-0808.|language=angol}}</ref> New York északi része egy nem hivatalos és pontatlan meghatározás szerint a ''Southern Tier''-nek nevezett terület, mely a Pennsylvaniával határos vidéket foglalja magában,<ref>{{cite book|last=Eisenstand|first=Peter|title=''The Encyclopedia of New York State''|publisher=Syracuse University Press|date=2005|pages=1437|isbn=0-8156-0808.|language=angol}}</ref> valamit a ''North Country'', melybe beletartozhat bármi a kanadai határtól kezdve a Mohawk-folyó északi részéig.<ref>{{cite book|last=Eisenstand|first=Peter|title=''The Encyclopedia of New York State''|publisher=Syracuse University Press|date=2005|pages=1119|isbn=0-8156-0808.|language=angol}}</ref>
=== Éghajlat ===
Általánosságban New Yorkban párás kontinentális az éghajlat, bár a [[Wladimir Köppen|Köppen]]-féle osztályozás alapján az államban nedves szubtrópusi éghajlat uralkodik.<ref>{{cite web|url=http://nysc.eas.cornell.edu/climate_of_ny.html|title=''The Climate of New York''|publisher=New York State Climate Office - Cornell University|language=angol|accessdate=2009-12-09}}</ref> New York időjárását két szárazföldi légtömeg befolyásolja: délnyugatról áramló meleg, párás, és egy északnyugatról jövő hideg, száraz légtömeg.
A telek hosszúak és hidegek az állam magasabban fekvő területein. A téli évszakokban átlagosan −25 °C (−13 °F) vagy alacsonyabb hőmérséklet jellemző az északi platón, a délnyugati és közép-keleti magaslatokon pedig −15 °C (5 °F).
A nyári évszak az Adirondack, a Catskills és a déli plató magasabban fekvő területein hűvös. New York városában és a Hudson-völgy alsóbb részein ezzel szemben igazán meleg, időnként kellemetlenül párás is. Az állam további területei kellemes meleg nyárnak örvendenek, amit alkalmanként rekkenő hőség rombol. A nyári nappali hőmérséklet átlagosan 25-30 °C (70-80 °F), ez az állam legnagyobb részére jellemző.
=== Nemzeti parkok ===
[[Fájl:Adirondack Park map with Blue Line.svg|bélyegkép|Adirondack Park, az [[Amerikai Egyesült Államok|Egyesült Államok]] legnagyobb parkja|right|200px]]
New York államban több nemzeti park található, valamint két nagy védett erdő. Az [[Adirondack Park]] területe megegyezik [[Vermont]] államéval, ez az Egyesült Államok legnagyobb nemzeti parkja.<ref name="adirondack"/> 1892-ben alapították és 1894-ben kapott állami védelmet. Az elgondolás, ami a park létrehozásához vezetett, először [[George Perkins Marsh]] ''Men and Nature'' című művében jelent meg 1864-ben. Marsh vitatta azt, hogy az erdők eltűnése elsivatagosodáshoz vezetne; ő azt állította, a [[Föld]] olyan sivárrá válna, mint a [[Hold]].<ref>{{cite book|last=Marsh|first=George Perkins|title=''Man and nature: or, Physical geography as modified by human action''|publisher=Scribner|year=1864|url=https://books.google.com/books?id=q-7wEQi0Gj0C&printsec=frontcover&hl=hu&source=gbs_v2_summary_r&cad=0#v=onepage&q=&f=false|language=angol}}</ref>
A Catskill Park 1885-ben vált törvény által is védetté,<ref name="catskill">{{cite web|url=http://www.catskillpark.org/history/history.htm|title=''History of The Catskill Park ''|publisher=catskillpark.org|language=angol|accessdate=2009-12-14}}</ref> ami kimondja, hogy a területet óvni kell, és sosem idegeníthető el. A 2 800 km2 (700 000 hold) terület<ref name="catskill"/> [[hiúz]]oknak, [[menyét]]eknek és [[Vidraformák|vidráknak]] ad otthont, és nagyjából 400 [[fekete medve]] él arra. Az állam számos táborhelyet tart fent a látogatók számára és több mint 480 km ösvény hálózza be a parkot.
A Montauk Point nemzeti parkban található a híres Montauk világítótorony, melyet [[George Washington]] elnökségének idején építtetett az [[Az Egyesült Államok Kongresszusa|Egyesült Államok 2. Kongresszusa]].<ref>{{cite web|url=http://www.montauklighthouse.com/|title=''Montauk Point Lighthouse''|publisher=montauklighthouse.com|language=angol|accessdate=2009-12-14}}</ref> Ez az egyik legfőbb turisztikai látványosság, Suffolk megyében, East Hampton területén áll.
A Hither Hills nemzeti park remek táborozási lehetőségekkel várja a látogatókat, és népszerű úticélja a sporthorgászoknak.<ref>{{cite web|url=http://nysparks.state.ny.us/parks/122/details.aspx|title=''Hither Hills State Park''|publisher=nysparks.state.ny.us|language=angol|accessdate=2009-12-14}}</ref>
== Történelem ==
=== 17. század ===
[[Fájl:NewYork1777MapRestoredSmall.png|bélyegkép|right|250px|New York 1777-ben]]
A 17. század során holland kereskedelmi pontokat létesítettek a [[delaver]], [[Irokézek|irokéz]] és más bennszülött népektől származó bőrök adásvételére. Az első ilyen kereskedelmi pontok voltak Fort Nassau (1614, a mai Albany közelében), Fort Orange (1624, a mai Albany-tól délre), ami Beverwicjk településsé, majd Albanyvá nőtte ki magát; Fort Amsterdam (1625), ami New Amsterdam várossá, majd a napjainkban ismert nevén New Yorkká fejlődött; és Esopus (1653, napjainkban Kingston). A Rensselaerswyck kolóniával – mely Albany környékén volt – való együttműködés sikere, mely a 19. század közepéig tartott, kulcsfontosságú volt a kolóniák hamar elért sikereiben. Az angolok megszerezték a kolóniát a második angol-holland háború idején és New York tartományaként irányították azt.
=== Amerikai polgárháború ===
Az 1760-as években szerveződött meg a [[Szabadság Fiai]] nevű politikai csoport New Yorkban, mely nyíltan szembeszállt a brit uralommal. Az 1765-ös bélyegtörvény kiadása óta működtek aktívan. Fő céljuk egyike volt a bélyegtörvény által kivetett adók beszedésének megakadályozása.
=== 19. század ===
| |||