„Népbíróságok Magyarországon” változatai közötti eltérés

[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló
3. sor:
Ilyen bíróságok több [[európa]]i országban működtek ebben az időszakban, amelyeket korábban a [[Wehrmacht|német hadsereg]] és szövetségesei megszálltak (de népbíróság ''Volksgerichthof'' néven a [[Harmadik Birodalom]]ban is működött). A magyar népbíróságok, bár kezdetben eredeti céljukat követték, más, [[Szovjetunió|szovjetek]] megszállta országok hasonló bíróságaihoz hasonlóan, idővel, a kommunista párt eszközeivé váltak a politikai ellenfeleikkel szembeni leszámolásban.
 
A népbírósági ítélettel kivégzettek között volt magyar zsidók halálba küldésében – a vád szerint – főszerepet játszó [[Sztójay Döme]], [[Szálasi Ferenc]], [[Imrédy Béla]], [[Bárdossy László]], [[Endre László]], [[Baky László]] és [[Ferenczy László]], de a kommunista [[Rajk László (politikus)|Rajk László]] is. A főbűnösök perei mellett tömegesek voltak a [[nyilasok|nyilas párttagok]], a szomszédjukat (abban az időszakban) feljelentők, a [[zsidók]]tól elvett vagyontárgyakban részesedők elleni perek. Számos nagy politikai jelentőséggel bíró [[koncepciós per]]t is a népbíróságok bonyolítottak.
 
==Felállításuk==
11. sor:
 
Január és május közt a budapestin kívül 24 népbíróságot állítottak fel (időben az első a Szegedi Nemzeti Bizottság [[január 9.|január 9-i]] rendeletére felállított [[szeged]]i volt).
 
A népbíróságok bírói tanácsaiba a [[Magyar Nemzeti Függetlenségi Front]]ba tömörült öt politikai párt delegálhatta a népbírókat. ''Nem kellett rendelkezniük jogi végzettséggel'', az igazságügy-miniszter-delegálta tanácsvezető bírók azonban szakemberek voltak (ők csak szavazategyenlőség esetén szavazhattak). A tanács hét, később öt tagú volt. [[1947]]-ig az Országos Szakszervezeti Tanács (SZOT) is delegálhatott tagot (az 1947:34. tc. a [[Polgári Demokrata Párt]]tól és a SZOT-tól megvonta a bíróküldés jogát).
 
45. sor:
[[1945]] és [[1949]] között Soós Mihály kutatásai szerint 59 429 fő került a népbíróságok elé és 55 322 fő ügye le is zárult. A népbíróságok 26 997 főt elítéltek, 14 727 főt felmentettek, 12 644 fő ügye pedig más módon zárult.
 
A legfontosabb ügyekben eljáró Budapesti Népbíróság statisztikái szerint 1945-1946-ban 202 főt, [[1947]]-ben 33-at ítéltek halálra. [[1945]] és [[1947]] közt 127 főt végeztek ki, [[1948]]-ban 33-at. [[Szakács Sándor]] és [[Zinner Tibor]] adatai szerint<ref>[http://www.magyarholokauszt.hu/mh011190.html magyarholokauszt.hu]</ref> a népbíróságok 477 [[halálbüntetés|halálos ítélet]]et hoztak és ténylegesen összesen 189 embert végeztek ki, ítéletük alapján. A szigorral magyarázható, hogy a nácik által hosszabb ideig megszállt [[Ausztria|Ausztriában]] csak 32 embert végeztek ki a háború után.
 
[[1950]]. [[február 1.|február 1-jén]] 13&nbsp;128 fő volt letartóztató-intézetekben, közülük 2561-et ítéltek el háborús, illetve népellenes bűncselekményekért.