„Klagenfurt am Wörthersee” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 188.20.28.253 (vita) szerkesztéséről Mdos55 szerkesztésére |
Nincs szerkesztési összefoglaló Címke: HTML-sortörés |
||
1. sor:
{{Osztrák település infobox
| helyi név =
| képaláírás =
| címer = AUT Klagenfurt COA.svg
| zászló =
| címerleírás =
| zászlóleírás =
| becenév =
| mottó =
| tartomány = [[Karintia]]
| kerület =
| rang = [[Önálló tartományi város|tartományi város]]
| kerületei =
| alapítás éve =
| alapítás éve forrás =
| polgármester =
| jegyző =
| irányítószám = 9020, 9061, 9063, 9065, 9073, 9201
| körzethívószám = 0463
| rendszám = K
| testvértelepülései = -
| népsűrűség =
| népsűrűség forrás =
| tszf = 446
| legmagasabb pont =
| terület = 120,03
| térkép = -
| szélességi fok =
| szélességi ívperc =
| szélességi ívmásodperc =
| hosszúsági fok =
| hosszúsági ívperc =
| hosszúsági ívmásodperc =
| szöveg pozíciója =
| weboldal = www.klagenfurt.at
| wikicommons =
}}
[[Fájl:Karte A Ktn K.svg|260px|bélyegkép|Klagenfurt Karintiában]]
'''Klagenfurt am Wörthersee''' ([[szlovén nyelv|szlovénül]] ''Celovec ob Vrbskem jezeru'') [[Ausztria|osztrák]] város, [[Karintia]] szövetségi tartomány fővárosa. 99 790 lakosával (2017. január 1. szerint) a tartomány legnagyobb és Ausztria hatodik legnagyobb települése. Mintegy 120 km<sup>2</sup>-nyi területe a [[Klagenfurti-medence|Klagenfurti-medencében]], a [[Wörthi-tó]] mellett helyezkedik el.
Klagenfurtot 1192-99 között említik először és sokáig jelentéktelen mezővároska volt, míg [[I. Miksa német-római császár|I. Miksa]] császár 1518-ban át nem adta a karintiai rendeknek. Ezután gyors fejlődésnek indult és megépültek meghatározó épületei, mint a székesegyház vagy a megyeháza.
Ma az [[önálló tartományi város]]i ranggal rendelkező Klagenfurtban működik a karintiai tartományi kormányzat, itt található a [[Klagenfurtvidéki járás]] és a [[Gurki egyházmegye]] központja, az [[Klagenfurti Egyetem|Alpok-Adria Egyetem]], egy nemzetközi repülőtér és számos más szervezet és intézmény. Történelmi óvárosával és kulturális intézményeivel kedvelt turistacélpont.
== Fekvése ==
[[Fájl:Klagenfurt vom Schrottbauer gesehen 09092008 63.jpg|bélyegkép|balra|Klagenfurt látképe]]
Klagenfurt Karintia középső-délkeleti részén fekszik, a Klagenfurti-medence közepén. Területe mind észak-dél, mind kelet-nyugat irányban kb. 15 km-re terjed ki. A városhoz tartozik a Wörthi-tó keleti partja. Déli része eléri a kelet-nyugat irányú Sattnitz-gerinc előhegyeit.
A városközpont 450 méterrel fekszik a tengerszint fölött. Területének legmagasabb pontja az 1022 méteres Ulrichsberg, a legalacsonyabb pedig a 420 méteren található Gurkerbrücke a város keleti határánál. Az önkormányzat 120 km<sup>2</sup>-nyi területének 33,4%-a mezőgazdasági hasznosítású, 32,9%-a erdő, 19,3% beépített terület, 2,2% víz, 1,3% kert. A maradék 10,9%-ra utak, bányaterületek, parlagok esnek.
Klagenfurt északi részén északnyugat-délkelet irányban folyik át a Glan, amely nem sokkal a várostól keletre a [[Gurk (folyó)|Gurkba]] (a [[Dráva]] mellékfolyójába) torkollik. A Gurk szintén érinti Klagenfurt keleti határát. A városközpontban két, 16. században ásott mesterséges csatorna található: a Wörthi-tóba vezető Lend és a csatornarendszerben mára szinte teljesen eltűnt Feuerbach. A város déli részén halad át a Wörthi-tó vízfölöslegét a Glanba levezető Glanfurt csatorna. Az egyéb, kisebb patakok a Kerbach, Raba, Strugabach, Wölfnitzbach és Viktringerbach.
==
A város éghajlata [[Mérsékelt éghajlat|mérsékelt]] [[Kontinentális éghajlat|kontinentális]], viszonylag nagy évszakok közti hőmérsékletkülönbségekkel. A medencében elforduló légköri [[Inverzió (meteorológia)|inverzió]] miatt (amikor a magasabb légrétegek melegebbek) gyakori a párás-ködös levegő. Az osztrák átlagnál hidegebb telet a délre fekvő [[Karavankák]] hegyeiről érkező [[főn]] enyhítheti.
{{Éghajlattáblázat
|név = Klagenfurt
|Jan_max = |Jan_átl_max = 0.3 |Jan_átl = -4.0 |Jan_átl_min = -7.2 |Jan_min = |Jan_átl_csapadék = 30.9 |Jan_napos = 2.5 |Jan_naposnap =
|Feb_max = |Feb_átl_max = 4.4 |Feb_átl = -1.4 |Feb_átl_min = -5.4 |Feb_min = |Feb_átl_csapadék = 35.2 |Feb_napos = 4.4 |Feb_naposnap =
|Mar_max = |Mar_átl_max = 10.3 |Mar_átl = 3.6 |Mar_átl_min = -1.3 |Mar_min = |Mar_átl_csapadék = 50.2 |Mar_napos = 5.1 |Mar_naposnap =
|Apr_max = |Apr_átl_max = 14.9 |Apr_átl = 8.3 |Apr_átl_min = 2.8 |Apr_min = |Apr_átl_csapadék = 64.5 |Apr_napos = 5.8 |Apr_naposnap =
|Maj_max = |Maj_átl_max = 20.2 |Maj_átl = 13.7 |Maj_átl_min = 7.8 |Maj_min = |Maj_átl_csapadék = 78.5 |Maj_napos = 6.9 |Maj_naposnap =
|Jun_max = |Jun_átl_max = 23.4 |Jun_átl = 16.9 |Jun_átl_min = 11.1 |Jun_min = |Jun_átl_csapadék = 113.5 |Jun_napos = 7.3 |Jun_naposnap =
|Jul_max = |Jul_átl_max = 25.5 |Jul_átl = 18.8 |Jul_átl_min = 12.9 |Jul_min = |Jul_átl_csapadék = 117.6 |Jul_napos = 7.8 |Jul_naposnap =
|Aug_max = |Aug_átl_max = 25.1 |Aug_átl = 18.2 |Aug_átl_min = 12.7 |Aug_min = |Aug_átl_csapadék = 98.6 |Aug_napos = 7.5 |Aug_naposnap =
|Sep_max = |Sep_átl_max = 20.6 |Sep_átl = 13.8 |Sep_átl_min = 9.0 |Sep_min = |Sep_átl_csapadék = 89.7 |Sep_napos = 6.0 |Sep_naposnap =
|Okt_max = |Okt_átl_max = 14.2 |Okt_átl = 8.2 |Okt_átl_min = 4.3 |Okt_min = |Okt_átl_csapadék = 82.9 |Okt_napos = 4.1 |Okt_naposnap =
|Nov_max = |Nov_átl_max = 5.8 |Nov_átl = 1.7 |Nov_átl_min = -1.0 |Nov_min = |Nov_átl_csapadék = 78.9 |Nov_napos = 2.2 |Nov_naposnap =
|Dec_max = |Dec_átl_max = 0.8 |Dec_átl = -2.7 |Dec_átl_min = -5.2 |Dec_min = |Dec_átl_csapadék = 48.9 |Dec_napos = 1.8 |Dec_naposnap =
|forrás = <ref>[http://www.zamg.ac.at/fix/klima/oe71-00/klima2000/klimadaten_oesterreich_1971_frame1.htm Klimadaten von Österreich 1971–2000], Zentralanstalt für Meteorologie und Geodynamik</ref>
}}
===Közigazgatási felosztása===
Klagenfurt 15 kerületre oszlik. 1848-ig a város csak a mai Belvárosból állt, a vele közvetlenül szomszédos négy kerület (St. Veit-i, Völkermarkti, Viktringi és Villachi külvárosok) 1850-ben csatlakoztak az önkormányzatához. Egy 1893-as kisebb módosítástól eltekintve a város a 20. században érte el mai, jóval nagyobb kiterjedését, mikor a környező községi önkormányzatokat kerületbe szervezve hozzácsatolták. Az első ilyen esemény 1938-ban (IX-XII kerületek), a második 1973-ban (XIII-XV) történt.
A kerületeken belül 25 alacsonyabbrendű közigazgatási egység, [[katasztrális község]] található (zárójelben nem hivatalos szlovén nevük): Klagenfurt, Blasendorf (Blažnja vas), Ehrenthal, Goritschitzen (Goričica), Großbuch, Großponfeld, Gurlitsch I, Hallegg (Helek), Hörtendorf (Trdnja vas), Kleinbuch, Lendorf (Dhovše), Marolla, Nagra, Neudorf (Nova vas), St. Martin bei Klagenfurt, St. Peter am Karlsberg, St. Peter bei Ebenthal, St. Peter bei Tentschach, St. Ruprecht bei Klagenfurt, Stein (Zakamen), Tentschach, Viktring (Vetrinj), Waidmannsdorf (Otoče), Waltendorf (Vapoča vas), Welzenegg.
[[Fájl:Klagenfurt Landhaus 31072008 01.jpg|bélyegkép|A belváros a megyeházával]]
[[Fájl:Klagenfurt Stift Viktring Pfarrkirche Maria vom Siege NO-Ansicht 08062015 4581.jpg|bélyegkép|A viktringi apátsági templom]]
{| class="wikitable zebra"
! colspan="6"| Klagenfurt kerületeinek lakossága<br />
<small>2011. október 31.</small><ref>[http://www.statistik.at/blickgem/rg3/g20101.pdf Statistik Austria, Registerzählung vom 31. Oktober 2011] (PDF; 8 kB), Stand Volkszählung 2001.</ref>
|-
| I-IV || Belváros || {{0}}2 447
|-
| V || Sankt Veit-i külváros || {{0}}3 113
|-
| VI || Völkermakti külváros || {{0}}4 408
|-
| VII || Viktringi külváros || {{0}}3 334
|-
| VIII || Villachi külváros || {{0}}8 136
|-
| IX || Annabichl || 11 227
|-
| X || Sankt Peter || 19 269
|-
| XI || Sankt Ruprecht || {{0}}7 155
|-
| XII || Sankt Martin || 19 636
|-
| XIII || Viktring || {{0}}8 378
|-
| XIV || Wölfnitz || {{0}}4 996
|-
| XV || Hörtendorf || {{0}}2 384
|}
==Története==
[[Fájl:Klagenfurt Lindwurmbrunnen 2009.jpg|bélyegkép|A Lindwurm-kút]]
[[Fájl:Bernhard von Spanheim Brunnen Klgft.jpg|bélyegkép|Bernhard von Spanheim szobra]]
A leginkább elfogadott elmélet szerint Klagenfurt neve római eredetű és szlovén közvetítéssel jutott a németbe. Az eredeti ''l'aquiliu'' ("vizes hely") elnevezést a betelepülő szlávok ''cvilj'' alakban vették át, amit saját nyelvük szabályai szerint kiegészítettek Cviljovecre. Mivel a ''cvilja'' panaszkodást, sirámot jelent, a németek ennek megfelelően fordították le a saját nyelvükre (Klagenfurt = "panaszok gázlója").<ref>Heinz Dieter Pohl: ''Unsere slowenischen Ortsnamen.'' Mohorjeva/Hermagoras, Klagenfurt 2010, ISBN 978-3-7086-0521-0, S. 71–72, 182–183.</ref><ref>Heinz Dieter Pohl: ''Kärnten. Deutsche und slowenische Namen/Koroška. Slovenska in nemška imena.'' In: ''Österreichische Namenforschung.'' Jahrgang 28, 2000, Heft 2–3. Mohorjeva/Hermagoras, Klagenfurt 2000, ISBN 3-85013-802-X, S. 83.</ref><ref>Paul Gleirscher: ''Wie Aquiliu zu Klagenfurt wurde.'' In: ders.: ''Mystisches Kärnten. Sagenhaftes, Verborgenes, Ergrabenes''. Carinthia, Klagenfurt 2007, ISBN 978-3-85378-603-1, S. 59–65.</ref><ref>Robert Sedlaczek: [http://www.wienerzeitung.at/meinungen/glossen/41731_Wie-Cviljovec-zu-Klagenfurt-wurde.html ''Wie Cviljovec zu Klagenfurt wurde.''] Wiener Zeitung, 7. Juli 2010.</ref> Korábban népszerűek voltak más etimológiai magyarázatok, mint hogy a "sirámok helye" a szláv mitológia jajgató víziboszorkányairól, vagy hogy Claudiforum római városról kapta a város a nevét.<ref>Joannem Hvserum, Erster Theil der Schrifften des Edlen/Hochgelehrten und Bewehrten Philosophi und Medici, Philippi Theophrasti Bombast von Hohenheim/Paracelsi genannt (Frankfurt 1603) S.313</ref> [[Noricum]] római provincia fővárosa, [[Virunum]] másik neve valóban Forum Claudii volt és viszonylag közel feküdt, de a mai Klagenfurt helyén nem volt római város.
A legenda szerint a város helyén valamikor egy mocsár volt, ahol egy hatalmas ''lindwurm'' (sárkány) lakott. A sárkány a környező falvak lakosait ette, míg néhány bátor ember nem épített egy tornyot, amelynek tetejére egy erős lánchoz és kampóhoz erősített ökröt helyeztek. Amikor a sárkány megette az ökröt, fennakadt a kampón és így már meg tudták ölni.<ref>[http://www.sagen.at/texte/sagen/oesterreich/kaernten/franz_pehr/kampfmitlindwurm.html</ref> A történet alapján került a sárkány és torony a város címerébe és ezt ábrázolja a városközpontban a reneszánsz szökőkút (''Lindwurmbrunnen'') is.
A Lendorfban, Waidmannsdorfban és Viktringben talált leletek alapján i.e. 4000 és 2000 között kezdtek az emberek megtelepedni és kiirtani az erdőt a város mai területén. A régészek a Sattnitz-hegység lábánál fekvő mocsárban [[bronzkor]]i fatörzsből vájt csónakot, Wölfnitzben és Waidmannsdorfban pedig az [[Urnamezős kultúra|urnamezős]] és a [[Hallstatti kultúra|hallstatti]] kultúra nyomait találták.
Noricum kelta királyság, majd római provincia fővárosa, Virunum közel volt a mai Klagenfurthoz, ennek ellenére korabeli település - egy római villa és néhány sír kivételével - nem ismert a helyszínen. Nincsenek tárgyi nyomai a [[népvándorlás]]-korabeli szláv betelepülésnek sem. Miután a [[Frank Birodalom]] meghódította a szláv [[Karantánia]] államot, a leendő Klagenfurt területe a feltételezések szerint a közeli [[Maria Saal|Karnburg]] 828 körül épített várának birtokába került.
===Középkor===
A 12. században a befolyásos Spanheim-család (1122-1279 között közülük kerültek ki a karintiai hercegek) szerezte meg a terület birtokjogát. Bernhard von Trixen 1142-ben megalapította a viktringi [[Ciszterciek|cisztercita]] apátságot, mellette pedig létrejött egy kiszolgáló település. Klagenfurt tényleges alapítóiként Hermann († 1181) és [[Bernhard von Spanheim]] († 1256) hercegeket tartják: az előbbi vásárteret létesített, az utóbbi pedig a Glan folyó rendszeres áradásai miatt 1246-ban áttelepítette a falut egy árvízbiztos helyre, a mai Alten Platzra. A település első írásos említése 1192-1199 közül származik, amikor a "Chlagenuurt" útvámját a [[Sankt Paul im Lavanttal|Sankt Paul]]-i kolostor kapta meg.
A település védelmére várat (első említése 1268-ból) és hat méter magas falat emeltek, elé pedig tíz méter széles árkot ástak. A vár feltehetően a mai megyeháza helyén állt és a herceg csatlósa (''ministerialis'') irányította. Az első névről ismert klagenfurti papot (Dominus Friedericus, 1255) [[Maria Saal]]ból küldték a településre. Az első templom valószínűleg a mai Szt. Egyed-plébániatemplom volt, amely a 14. században választotta védőszentjéül [[Szent Egyed]]et. A falakon kívül megépült a Szentlélek-templom, amely mellett 1355-ben temető, 1381-ben kórház létesült. Karintia többi városához képest Klagenfurtnak ekkor még igen kis lakossága volt és eltörpült a hercegi székhely [[Sankt Veit an der Glan|Sankt Veit]] vagy a kereskedelmi központ [[Villach]] mellett.
[[Fájl:Landhaus Gr Wappensaal Gabbrief.jpg|bélyegkép|Miksa császár a nemesi rendnek adományozza Klagenfurtot (1740)]]
1500-ban a gazdag Görz-család kihalásakor [[I. Miksa német-római császár|I. Miksa]] német-római király (később császár) örökölte birtokaikat, köztük Klagenfurtot. A karintiai rendek helyzetét erősítette a távol élő hűbérúr, másrészt viszont el kellett bánniuk az 1515-ben fellángoló parasztfelkeléssel, amely magát a fővárost, Sankt Veit-et is veszélyeztette. Klagenfurtot 1514-ben majdnem teljesen elpusztította egy tűzvész. Miksa császár, aki nem tudta biztosítani az újjáépítést, a rendek kérésére egy 1518-as rendelettel átadta nekik a várost.
[[Fájl:Klagenfurt map ca 1735.jpg|bélyegkép|Klagenfurt térképe kb. 1735-ben. Látható a belváros sakktáblaszerű, tervezett elrendezése ]]
Megindult a város újjáépítése, amely során a védművek megtervezésével a híres olasz Domenico dell'Alliót bízták meg. Az építkezés finanszírozását elősegítette, hogy [[I. Ferdinánd magyar király|I. Ferdinánd]] 1529-ben haszonbérbe adta a pénzverési jogot és a pénzverde átkerült Sankt Veit-ből Klagenfurtba.<ref>Claudia Fräss-Ehrfeld: ''Geschichte Kärntens. Die ständische Epoche''. Verlag Joh. Heyn, Klagenfurt 1994, ISBN 3-85366-685-X, S. 254 ff.</ref> Megépült a Wörthi-tavat a várossal összekötő Lend-csatorna, aminek vizén árut szállítottak, bevezették a várárokba és szükség esetén tűzoltásra is használhatták. A jóval kisebb Feuerbach a Glan vizét vezette a be a településre. Az új városközpont modern tervek szerint, sakktáblaszerűen épült ki. 1874-ben elkészült a megyeháza (''Landhaus''), 1581-ben pedig a mai székesegyház (akkor még protestáns templom). A 16. század végére elkészültek a védművek is, amelyek az egész régió legmodernebb és legerősebb erődjévé tették a várost. 1587-ben a rendek a városi tanács és a bírák kérésére polgármestert (Christoph Windisch († 1597) állítottak Klagenfurt élére, ő volt a város első polgármestere.<ref>Bojan-Ilija Schnabl: ''Windisch, Christoph''. In: Katja Sturm-Schnabl, Bojan-Ilija Schnabl (Hg.): ''Enzyklopädie der slowenischen Kulturgeschichte in Kärnten/Koroška, Von den Anfängen bis 1942''. Wien-Köln-Weimar, Böhlau Verlag 2016, 3. Bd., S. 1514. </ref><ref>D. Jandl: ''Bürgermeister der Landeshauptstadt Klagenfurt am Wörthersee''. In: Statistisches Jahrbuch der Landeshauptstadt Klagenfurt am Wörthersee 2009, Berichtsjahr 2008/09. Hg. Magistrat der Landeshauptstadt Klagenfurt am Wörthersee Klagenfurt am Wörthersee, Magistratsdirektion/Stabsstelle Public Management – Statistik und Informationsmanagement. Klagenfurt am Wörthersee, S. XXII </ref><ref>''Paul Kheppiz: Clagenfurterische Chronik'', ediert von D. Jandl. Klagenfurt 2008 (2. Auflage), S. 31, 32.</ref>
A 16. század második felére Karintia lakosságának nagy része áttért a [[Protestantizmus|protestantizmusra]], az 1570-es évekre Klagenfurt lakóinak többsége is ezt a vallást követte.<ref>Wilhelm Deuer: ''Die protestantische Dreifaltigkeitskirche in Klagenfurt und ihre Umwidmung in eine Jesuitenkirche.'' In: France Martin Dolinar (Hrsg.): ''Katholische Reform und Gegenreformation in Innerösterreich 1564–1628''. Hermagoras, Klagenfurt 1994, ISBN 3-85013-358-3, S. 638.</ref> A Szt. Egyed- és Szentlélek-templomokban is az új tanokat hirdették, akár csak az újonnan épült Szentháromság-templomban (később katolikus katedrális). A Habsburgok azonban 1595-ben elindították az [[ellenreformáció]]t és a polgároknak választaniuk kellett a katolikus egyházba való visszatérés vagy a száműzetés között. A protestáns templomokat bezárták, könyveiket elégették.
Az 1600-ban bezárt Szentháromság-templomot átadták a [[Jézus Társasága|jezsuitáknak]] és 1604-ben Szent Péter és Pálnak szentelve újra megnyitotta kapuit. A jezsuiták a későbbiekben egészen a rend 1773-as betiltásáig oroszlánrészt vállaltak Klagenfurt vallási és kulturális fejlődésében, többek között támogatták 1617-ben a [[Ferences rend|ferences]] kolostor és Mária-templomának felépítését, 1646-ban a [[Kapucinusok|kapucinus]] kolostor alapítását és a régebbi templomok újjáépítését.<ref>Dieter Jandl: ''Klagenfurt. Historischer Überblick.'' Klagenfurt 2009, S. 26 ff.</ref> 1787-ben Klagenfurtba került a [[Gurki egyházmegye|gurki püspökség]] központja.
===Újkor===
Mire [[Mária Terézia magyar királynő|Mária Terézia]] meghozta közigazgatási reformjait, a rendek már elvesztették korábbi befolyásukat. Klagenfurt tartományi főváros volt 1782-ig, amikor [[II. József magyar király|II. József]] átszervezései nyomán egész Karintia a Grazi kormányzósághoz került.
A [[napóleoni háborúk]] idején a francia csapatok 1797-ben rövid időre elfoglalták a várost, majd 1805-1809 között megszállva tartották. Távozásuk előtt felrobbantották a város védőfalait. A Völkermarkti kapu megmaradt, azt egy 1867-es útépítés során bontották el. A városfal helyén ma a belvárost körbevevő körút található.
A magyar szabadságharc után [[Görgei Artúr|Görgey Artúrt]] Klagenfurtba internálták. 1858 után a szomszédos Viktringben élt a kiegyezésig.
[[Fájl:Klagenfurt Stadttheater 28012008 02.jpg|bélyegkép|AZ 1910-ben épült városi színház]]
Az 1848-as polgári forradalom után Karintia visszakapta önálló koronatartományi státuszát és a tartományi kormányzat Klagenfurtban jött létre. 1850-ben megalakult a városi önkormányzat. 1863-ban a Déli vasút elérte a várost. A következő évben megalakult az első karintiai önkéntes tűzoltócsapat, amelynek működése modellül szolgált a Monarchia hasonló szervezetei számára. A város gyors ütemben terjeszkedett, bekebelezve a szomszédos falvakat és elővárosokat. Megépült az evangélikus János-templom (1863-1866), a Karintiai Tartományi Múzeum (1884), a tartományi kórház (1895) és a városi színház (1910). 1885-ben megnyitotta kapuit az első karintiai kiállítás (a mai Klagenfurti vásár elődje).<ref>Dieter Jandl: ''Klagenfurt. Historischer Überblick''. Klagenfurt 2009, S. 45.</ref> Emellett viszont a városi tanács 1896-ban elvetette az elektromosság bevezetését és a vasúti igazgatóság befogadását (utóbbi Villachba költözött). Néhány évvel később, 1903-ra mégis kiépült az elektromos közvilágítás, a korábbi lóvasút helyett pedig 1911-től pedig villamosok szállították a nagyközönséget.
===A 20. század===
Az [[első világháború]] nem érintette közvetlenül a várost (bár 2214 polgára elesett a frontokon), csak a fegyverszünet után kellett elszállásolnia a frontról visszatérő katonákat. A megalakuló [[Jugoszláv Királyság]] magának követelte a szlovénlakta Dél-Karintiát, csapatai átlépték az ideglenes határvonalat és 1919. június 6-án megszállták Klagenfurtot. A tartományi kormányzat előbb [[Spittal an der Drau|Spittalba]], majd [[Sankt Veit an der Glan|Sankt Veit]]-be költözött. Július végére a [[párizsi békekonferencia]] nyomására kivonták a katonákat, a vitatott területek hovatartozásáról pedig népszavazás döntött 1920 októberében.
Miután a [[Harmadik Birodalom|náci Németország]] 1938-ban az [[Anschluss]]-szal annektálta Ausztriát, Klagenfurt Karintia [[gau]] (1939 márciusa után Reichsgau) központjává vált. A tartományhoz ekkor hozzátartozott [[Kelet-Tirol]], Jugoszlávia megszállása után pedig Szlovénia egy része is. Friedrich von Franz nemzetiszocialista polgármester betiltotta az újságokat, csak a náci ''Kärntner Grenzruf'' ("Karintiai Határhírek) maradhatott, a Neue Platz-ot pedig átkeresztelték Adolf Hitler térre.
A kis klagenfurti zsidó közösség (1934-ben 269 fő) szinte teljesen szétszóródott. Az 1939. november 9-i "[[kristályéjszaka]]" során megrongálták az imaházukat (később egy bombázás során teljesen megsemmisült), házaikat és temetőjüket. A karintiai zsidók bankszámláit zárolták és a pénz egy részét "önkéntes" emigrációjuk költségeire fordították. A Klagenfurtban maradt zsidókat később letartóztatták és koncentrációs táborokba szállították. Csak kevesen élték túl a második világháborút. 1951-ben mindössze 9 izraelita vallású lakos élt a városban.
1938. október 15-én Sankt Ruprecht, Sankt Peter, Annabichl és Sankt Martin városokat, valamint Krumpendorf, Lendorf, Hörtendorf, Viktring és Maria Wörth községek egy részét Klagenfurthoz csatolták, így annak népessége 30 ezerről 50 ezerre, területe 618 hektárról 5613 hektárra (kb. kilencszeresére) nőtt.
A háború alatt Lendorf városrészben működött a [[mauthauseni koncentrációs tábor]] klagenfurt-lendorfi altábora. A foglyok egy laktanya és egy [[Waffen-SS]] kiképzőiskola építésében vettek részt.
1943-ban egy kisebb bombatámadás érte Klagenfurtot, de komoly bombázás először 1944. január 16-án történt. A három hullámban támadó 90 repülőgép 1200 bombát szórt a városra, főleg a vasútállomás és a korábbi dohánygyár (ahol egy Bécsújhelyről átköltöztetett repülőgépgyár működött) környékére. A támadásban 234-en meghaltak, 73-an súlyosan megsebesültek. Közvetlenül a háború vége előtt, 1945. április 26-án újabb 2000 tonnányi bombát dobtak Klagenfurtra. A háború végére összesen 3412 ház (a lakások 60%-a) pusztult el és 510-en haltak meg a bombázásokban. A frontokon 1665 klagenfurti esett el.
1945. május 8-án a britek bevonultak Klagenfurtba, mindössze néhány órával azelőtt, hogy a jugoszláv csapatok elérték volna a várost.<ref>[http://ktnv1.orf.at/stories/441463 Der 8. Mai aus Kärntner Sicht], ''Österreichischer Rundfunk]]'', 11. April 2012.</ref> [[Josip Broz Tito|Tito]] ([[Joszif Visszarionovics Sztálin|Sztálin]] támogatásával) benyújtotta igényét Klagenfurtra és Dél-Karintiára, de a britek nem teljesítették a követelést.ref>[http://www.spiegel.de/spiegel/print/d-44435632.html Anschluß anders herum] ''[[Der Spiegel]]'', 5. Februar 1949, S. 12–13.</ref><ref>[http://kaernten.orf.at/news/stories/2709653/ 8. Mai: Kärnten zu Kriegsende 1945] ''kaernten.orf.at'', 8. Mai 2015</ref> Azt azonban nem tudták megakadályozni, hogy a jugoszláv partizánok elhurcolják a menekülteket, sőt a karintiai lakosokat.<ref>[http://www.uni-klu.ac.at/his/downloads/Beitrag_Entner.pdf Brigitte Entner, Vergessene Opfer? Die “Verschleppten” vom Mai 1945 im Spiegel historischer Aufarbeitung und regionaler Geschichtspolitik]</ref> Klagenfurt egészen 1955-ig a brit megszállási zónához tartozott.
[[Fájl:Luftbildaufnahme Lakeside District.jpg|bélyegkép|A Klagenfurti Egyetem és a mellette lévő tudományos-műszaki park]]
1947-ben a városban megépült Ausztria első, távfűtést is szolgáltató erőműve. 1955 elkészült az első magasépület, 1961-ben pedig a Wiener Gassén és a Kramergassén kijelölték az ország első gyalogoszónáját (röviddel később kibővítették az Alte Platz-cal). A háború utáni fejlesztések egyik fókuszpontja a közoktatás rendszerének fejlesztése volt. 1957-ben megnyílt a szlovén gimnázium, majd zenei középiskola, 1970-ben pedig tanárképző főiskola létesült. A főiskola 1975-ben egyetemi státuszt kapott, 1993-ban felvette a [[Klagenfurti Egyetem]], 2004-ben pedig az Klagenfurti Alpok-Adria Egyetem nevet.
Az 1973-as közigazgatási reform során négy nagy szomszédos települést (Viktring, Hörtendorf, Wölfnitz és St. Peter am Bichl) teljes egészében, valamint Ebenthal, Maria Wörth, Poggersdorf, Liebenfels községek részeit a tartományi fővároshoz csatolták, amelynek következtében annak területe kétszeresére - 12 030 hektárosra - duzzadt.
A városi tanács 2007. júliusi döntése értelmében 2008 februárjától a város neve Klagenfurt am Wörthersee-re módosult.<ref>[http://ktnv1.orf.at/stories/204646 Klagenfurt heißt jetzt auch „am Wörthersee“]</ref> Az intézkedés célja a turizmus fellendítése volt.
==Lakossága==
Klagenfurt lakossága 2017. január 1-én 99 790 fő volt.<ref>Statistik Austria: [http://www.statistik.at/blickgem/gemDetail.do?gemnr=20101 Blick auf die Gemeinde]</ref>
<center>
<timeline>
Colors=
id:lightgrey value:gray(0.9)
id:darkgrey value:gray(0.8)
id:sfondo value:rgb(1,1,1)
id:barra value:rgb(0.6,0.7,0.8)
ImageSize = width:600 height:300
PlotArea = left:50 bottom:50 top:30 right:30
DateFormat = x.y
Period = from:0 till:110000
TimeAxis = orientation:vertical
AlignBars = justify
ScaleMajor = gridcolor:darkgrey increment:10000 start:0
ScaleMinor = gridcolor:lightgrey increment:5000 start:0
BackgroundColors = canvas:sfondo
BarData=
bar:1869 text:1869
bar:1880 text:1880
bar:1890 text:1890
bar:1900 text:1900
bar:1910 text:1910
bar:1923 text:1923
bar:1934 text:1934
bar:1939 text:1939
bar:1951 text:1951
bar:1961 text:1961
bar:1971 text:1971
bar:1981 text:1981
bar:1991 text:1991
bar:2001 text:2001
bar:2011 text:2011
bar:2016 text:2016
PlotData=
color:barra width:20 align:left
bar:1869 from: 0 till:23302
bar:1880 from: 0 till:27137
bar:1890 from: 0 till:29511
bar:1900 from: 0 till:36057
bar:1910 from: 0 till:45161
bar:1923 from: 0 till:43536
bar:1934 from: 0 till:53000
bar:1939 from: 0 till:61286
bar:1951 from: 0 till:68187
bar:1961 from: 0 till:75684
bar:1971 from: 0 till:82840
bar:1981 from: 0 till:87321
bar:1991 from: 0 till:89415
bar:2001 from: 0 till:90141
bar:2011 from: 0 till:94483
bar:2016 from: 0 till:99110
PlotData=
bar:1869 at:3027 fontsize:XS text: 23 302 shift:(-10,45)
bar:1880 at:3188 fontsize:XS text: 27 137 shift:(-10,50)
bar:1890 at:3343 fontsize:XS text: 29 511 shift:(-10,58)
bar:1900 at:3480 fontsize:XS text: 36 057 shift:(-10,70)
bar:1910 at:3953 fontsize:XS text: 45 161 shift:(-11,84)
bar:1923 at:3990 fontsize:XS text: 43 536 shift:(-11,81)
bar:1934 at:5632 fontsize:XS text: 53 000 shift:(-11,96)
bar:1939 at:14523 fontsize:XS text: 61 286 shift:(-11,95)
bar:1951 at:16444 fontsize:XS text: 68 187 shift:(-11,105)
bar:1961 at:19290 fontsize:XS text: 75 684 shift:(-11,114)
bar:1971 at:31205 fontsize:XS text: 82 840 shift:(-11,104)
bar:1981 at:41330 fontsize:XS text: 87 321 shift:(-11,95)
bar:1991 at:43327 fontsize:XS text: 89 415 shift:(-11,95)
bar:2001 at:56567 fontsize:XS text: 90 141 shift:(-13,73)
bar:2011 at:65043 fontsize:XS text: 94 483 shift:(-15,65)
bar:2016 at:64175 fontsize:XS text: 99 110 shift:(-15,75)
TextData=
fontsize:S pos:(210,22)
text:Klagenfurt népességének alakulása (fő)
</timeline>
</center>
A becslések szerint 1400-ban kb. 3 ezren; a 16-17. századi fejlődés után 1750-ben 7500-an élhettek a városban és a 10 ezres határt 1820 körül léphette át. Az 1869-es népszámláláskor az akkori városi tanács alá tartozó területek összlakossága meghaladta a 15 ezer főt. 1910-ben a szlovének aránya 6,1% volt; ez 1981-re 1,1%-ra csökkent.
2016-ban 14 658 (14,8%) klagenfurtinak volt idegen állampolgársága; az ő 51,5%-uk az [[Európai Unió]]ból (13,1%, 1924 fő Németországból) érkezett. A legnagyobb külföldi csoport a boszniai (2454 fő) volt. 18 577-en (18,7%) születtek külföldön (4233-an Boszniában, 2765-en Németországban).<ref>Statistik Austria, [http://www.statistik.at/blickgem/pr2/g20101.pdf Bevölkerungsstand und -Struktur zum 1. Jänner 2016]</ref>
2001-ben a lakosok 89,4%-ának volt a német az anyanyelve, 3,3%-nak a horvát, 1,9%-nak pedig a szlovén.<ref name="StatistikAustria">[http://www.statistik.at/blickgem/vz7/g20101.pdf Demografische Daten der Statistik Austria] (PDF; 10 kB), Stand Volkszählung 2001.</ref>
A klagenfurtiak több mint kétharmada (68,8% 2001-ben) római katolikusnak vallja magát. A város 18 katolikus egyházközségre oszlik. Az evangélikus vallást 7,5%, az iszlámot 3,0%, az ortodox kereszténységet 1,5% követi. A felekezet nélküliek aránya 16,1%.
== Látnivalók ==
[[Fájl:Klagenfurt - St. Egid Südseite.jpg|160px|bélyegkép|A Szt. Egyed-templom ]]
*a klagenfurti dóm, a gurki egyházmegye székesegyháza 1581-ben épült
*Szt. Egyed-plébániatemplom
*Szentlélek-templom
*az 1142-ben alapított viktringi apátság épületében ma középiskola működik, temploma plébánatemplom
*Lendorf és St. Peter am Bichl régi falusi templomai [[Romanika|román]] stílusú freskóikkal
*az evangélikus János-templom (''Johanneskirche'')
*a megyeháza (''Landhaus'') a 16 század végén épült. Ma a tartományi kormányzat működik benne.
*a régi és az új városháza az Alten és a Neuen Platz-on (mindkettő 17. századi).
*a püspöki palota 1769–1776 között épült [[Habsburg–Lotaringiai Mária Anna főhercegnő|Mária Anna]] főhercegnő, Mária Terézia lánya számára.
*a városban mintegy húsz kastély van, többségük magántulajdonban. A nagyközönség által látogathatók közül legismertebb a Wörthi-tó partján fekvő Maria-Loretto kastély.
*a 16. századi, sárkányt ábrázoló Lindwurm-kút a Neuen Platz-on Klagenfurt egyik legismertebb jelképe
*a város alapítójának, Bernhard von Spanheimnek a szobra az Arthur Lemisch téren.
*a pestisjárvány emlékére emelt Szentháromság-oszlop az Alter Pltaz-on. A félhold és a kereszt az 1683-as török elleni győzelem után került rá.
*a [[Minimundus]] miniatűrpark
*a Happ-hüllőállatkert
*a botanikus kert
===Múzeumok===
[[Fájl:Klagenfurt Viktringer Ring Museumgasse 2 Landesmuseum 25022009 82.jpg|bélyegkép|A tartományi múzeum]]
[[Fájl:Eboardmuseum 2.JPG|bélyegkép|Az elektromos billentyűs hangszerek múzeuma]]
*a Karintiai Tartományi Múzeum (''Kärntner Landesmuseum'') vagy Rudolfinum a tartomány legnagyobb múzeuma; emellett a hozzá tartozó tartományi könyvtárral, saját kiadójával, képzett személyzetével jelentős tudományos intézmény. Kiállításai régészeti, művészeti, néprajzi, természetrajzi témájúak és van egy hangszerkiállítása is.
*az 1996-ban nyílt Klagenfurti Városi Galéria (Stadtgalerie Klagenfurt) a kortárs művészet mellett [[Gustav Klimt|Klimt]], [[Egon Schiele|Schiele]], [[Oskar Kokoschka|Kokoschka]], [[Giorgio Morandi|Morandi]], [[Lyonel Feininger|Feininger]], [[Man Ray]], [[Jean-Michel Basquiat]], [[Paul Klee]], [[Daniel Spoerri]], [[Jean Tinguely]], [[Meret Oppenheim]], [[Max Ernst]] műveit is kiállítja.
*a Karintiai Modern Művészeti Múzeum állandó kiállítása elsősorban a tartomány országos vagy nemzetközi hírű művészeire koncentrál. Megtalálhatóak benne Hans Bischoffshausen, Kiki Kogelnik, Maria Lassnig, Hermann Nitsch vagy Hans Staudacher művei.
*az 1973-ban megnyílt Bányamúzeum a karintiai bányászat történetét mutatja be a Kreuzberglbe vájt 500 hosszú alagútban, amelyet a második világháborúban.
*Koschat-múzeum. A viktringi születésű [[Thomas Koschat]] (1845-1914) zeneszerző és kasmester volt, ő alapította a bécsi udvari opera első kvintettjét.
*[[Robert Musil]] (1880-1942) író, színikritikus szülőházában irodalmi múzeum található.
*a Wörthi-tó partján fekvő [[Gustav Mahler]]-házban töltötte a zeneszerző a nyarait és több művét itt komponálta.
*az ehrentali mezőgazdasági múzeum.
*az 1987-ben alapított villanyzongoramúzeumban több mint 800 elektromos billentyűs hangszer látható.
*virtuális iskolamúzeum
*a Lendcanaltramway nosztalgiavillamos
*planetárium
*wissens.wert.welt hands-on múzeum gyerekeknek és felnőtteknek
==Sport==
[[Fájl:Wörtherseestadion beim Endspiel im ÖFB-Cup 2010.jpg|bélyegkép|A Wörthersee Stadion]]
Klagenfurtban évente három sporteseményt rendeznek meg rendszeresen: a Karintiai Ironman Európa egyik legnagyobb triatlonversenyét 3000 résztvevővel; a karintiai félmaratont (2002 óta) és a [[strandröplabda]] Grand Slam sorozat egyik versenyét.
A város futballcsapata az [[SK Austria Klagenfurt]] a regionális (harmadosztályú) ligában játszik. A csapat 2007-ben alakult, miután a korábbi városi csapatok ([[SK Austria Kärnten]], [[FC Kärnten]]) jogi viták miatt csődbe jutottak. Otthona a [[Wörthersee Stadion]].
A klagenfurti [[EC Klagenfurter Athletiksport Club]] jégkorongcsapat az ország legsikeresebb csapata, 30-szor nyertek osztrák bajnokságot.
[[PBC Eintracht Klagenfurt]] biliárdcsapat ötszörös országos bajnok; két tagjuk, Jasmin Ouschan és Albin Ouschan világbajnokságot is nyert.
A kézilabdacsapat HC Kärnten az osztrák másodosztályban játszik.
== Gazdaság ==
[[Fájl:Klagenfurt airport departure hall.jpg|bélyegkép|Az Alpok-Adria repülőtér]]
Klagenfurt gazdasági szempontból is Karintia fővárosa, a tartomány kereskedelmi cégeinek 22%-a és ipari vállakozásainak 20%-a itt található.
A 2001-es adatok szerint 6134 vállalkozás 63 618 főt foglalkoztatott, közülük 33-nak volt 200-nál több dolgozója.<ref>[http://www.statistik.at/blickgem/az1/g20101.pdf Arbeitsstättenzählung der Statistik Austria vom 15. Mai 2001] (PDF; 18 kB)</ref> 2011-re ezek az adatok 8832 cégre és 71 140 dolgozóra nőtt. 10 495-en ingáztak a városból kifelé, 35 654-en pedig befelé.
A gazdaság legjelentősebb ágai a könnyűipar, kis- és nagykereskedelem és a turizmus. Egyes nemzetközi cégek, mint a [[Siemens]] vagy a [[Philips]] megtelepedtek Klagenfurtban. A helyi vállalatok közül az egyik legfontosabb a Kärntner Elektrizitätsgesellschaft AG elektromos szolgáltató. A városban működik a Pago gyümölcslé- és a Stroh Austria rumgyártó üzem.
A város reptere az 1925 óta működő [[Klagenfurti repülőtér|Alpok-Adria repülőtér]]. 2008-ban 430 ezer utas volt a forgalma, amivel a legkisebb a hat osztrák nemzetközi repülőtér között.
==Híres klagenfurtiak==
*[[Ingeborg Bachmann]] (1926–1973) író, költő
*[[Willy Böckl]] (1893–1975) olimpiai ezüstérmes korcsolyázó
*[[Herbert Boeckl]] (1894–1966) festő
*[[Maximilian Daublebsky von Sterneck]] (1829–1897) admirális, a Császári Haditengerészet parancsnoka
*[[Günther Domenig]] (1934–2012) építész
*[[Karl Kajetan von Gaisruck]] (1769–1846) milánói érsek
*[[Stephanie Graf]] (1973-) olimpiai ezüstérmes középtávfutó
*[[Udo Jürgens]] (1934–2014) énekes, zeneszerző
*[[Stefan Koubek]] (1977-) teniszező
*[[Robert Musil]] (1880–1942) író, színikritikus
*[[Danny Nucci]] (1968-) színész
*[[Ursula Plassnik]] (1956-) politikus, külügyminiszter
*[[Markus Ragger]] (1988-) sakkozó
*[[Hanns Albin Rauter]] (1895–1949) náci politikus, a megszállt Hollandia rendőrfőnöke
*[[Horst Skoff]] (1968–2008) teniszező
*[[Josef Stefan]] (1835–1893) matematikus
== Testvérvárosai ==
* {{Zászló|Németország}} [[Wiesbaden]], [[Németország]] (1930 óta)
* {{Zászló|Hollandia}} [[Venlo]], [[Hollandia]] (1961 óta)
70 ⟶ 335 sor:
== Jegyzetek ==
{{jegyzetek}}
==Irodalom==
* Wilhelm Baum: ''Klagenfurt. Geschichte einer Stadt am Schnittpunkt dreier Kulturen''. Kitab Verlag, Klagenfurt 2002, ISBN 3-902005-13-0.
* ''Dehio-Handbuch. Die Kunstdenkmäler Österreichs. Kärnten.'' 3. Auflage. Anton Schroll, Wien 2001, ISBN 3-7031-0712-X, S. 345–404.
* Tatjana Feinig: ''Klagenfurt/Celovec''. In: Katja Sturm-Schnabl, Bojan-Ilija Schnabl (Hg.): ''Enzyklopädie der slowenischen Kulturgeschichte in Kärnten/Koroška, Von den Anfängen bis 1942''. Wien-Köln-Weimar, Böhlau Verlag 2016, Bd. 2, S. 628–630.
* Siegfried Hartwagner: ''Klagenfurt, Stadt. Ihre Kunstwerke, historische Lebens- und Siedlungsformen''. Verlag Sankt Peter, Salzburg 1980, ISBN 3-900173-26-5.
* Dieter Jandl: ''Klagenfurt. Von der Siedlung an der Furt zur Wissensstadt. Historischer Überblick.'' 5. Auflage. Verlag Johannes Heyn, Klagenfurt 2009, ISBN 978-3-7084-0352-6. (3. Auflage. Klagenfurt 2002, ISBN 3-85366-992-1 [http://www.klagenfurt.at/die-stadt/geschichte/literatur-ueber-klagenfurt.html als PDF verfügbar])
* Larissa Krainer: ''Klagenfurt.'' 3. Auflage. Heyn Verlag, Klagenfurt 2005, ISBN 3-7084-0131-X.
* Gotbert Moro (Hrsg.): ''Die Landeshauptstadt Klagenfurt. Aus ihrer Vergangenheit und Gegenwart.'' Selbstverlag der Landeshauptstadt, Klagenfurt 1970,.
* Hermann Th. Schneider: ''Die Straßen und Plätze von Klagenfurt.'' 4., erw. und verb. Auflage. Selbstverlag der Landeshauptstadt Klagenfurt, Klagenfurt 1999.
* Hubert Steiner: ''Klagenfurt im Ersten Weltkrieg.'' . Graz 1983.
{{commonskat|natúr}}
{{fordítás|de|Klagenfurt am Wörthersee|oldid=165851993}}
{{Osztrák tartomány járásai}}
{{osztrák járások}}
| |||