„Nagycsanád” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Határátkelőhelyek kategória hozzáadva (a HotCattel) |
Nincs szerkesztési összefoglaló |
||
6. sor:
| címer= ROU TM Cenad CoA.jpg
| történelmi régió= Bánság
| fejlesztési régió
| megye= Temes
| rang= község
| beosztott falvak= –
20. sor:
| szélességi fok= 46
| szélességi ívperc= 8
| szélességi ívmásodperc=
| hosszúsági fok= 20
| hosszúsági ívperc= 35
| hosszúsági ívmásodperc=
}}
[[Kép:Németcsanád (Nagycsanád).jpg|thumb|250px|Az egykori Őscsanád (Németcsanád) a mai Nagycsanád része]]
[[Kép:Emlékmű (nagycsanádi katolikus temető).jpg|thumb|250px|Emlékmű a nagycsanádi római katolikus temetőben]]
32. sor:
== Fekvése ==
[[Nagyszentmiklós]]tól 8 km-re északra a [[Maros]] bal partján, a határ mellett fekszik. 2000-ben nyitották meg a Nagycsanád-[[Kiszombor]] közúti határátkelőhelyet.
== Nevének eredete ==
[[Csanád vezér]]nek a nevét viseli, aki monostorát alapította.
== Története ==
A település környéke már az [[újkőkor]]ban is lakott volt. A [[rézkor]]ból is előkerültek régészeti leletek. Román források szerint a [[rómaiak]] egy katonai tábort létesítettek a településen. [[1111]]-ben ''Chonadiensis'' néven említi oklevél. Egykori várát (Marosvár) és ortodox templomát [[Ajtony vezér|Ajtony]] építtette. [[1028]]-ban [[I. István magyar király|Szent István]] serege Csanád vezetésével legyőzte Ajtony seregét, a várat pedig Csanád kapta meg. Ettől kezdve Marosvárt Csanádnak nevezték, és az ekkor alapított azonos nevű [[Csanád vármegye|vármegye]] székhelye lett. [[1030]]-tól püspökség székhelye, első püspöke [[Szent Gellért|Gellért püspök]] lett, aki Szent György tiszteletére székesegyházat építtetett ide (Szent Gellért szobra a római katolikus templom előtt áll).
Később a püspökség mellett káptalan és káptalani iskola is működött itt.
[[1044]]-ben [[Sámuel magyar király|Aba Sámuel]] itt végeztette ki az ellene lázadó főurakat. [[1083]]-ban itt avatták szentté Szent Gellértet. 1241-ben a tatárok elpusztították a települést. [[1514]]-ben [[Dózsa György]] serege foglalta el. [[1526]] végén [[Csáky László]] itt támadta meg [[Cserni Jován|Nenanda János]] [[szerbek|szerbjeit]] ([[csanádi támadás]]), amely kirobbantotta a [[Cserni Jován-felkelés|délvidéki felkelést]].
A [[trianoni békeszerződés]]ig [[Torontál vármegye]] [[Nagyszentmiklósi járás]]ához tartozott. Az I. világháború végén egy ideig szerb megszállás alatt állt a falu. [[1920]]-ban Romániához csatolták.
[[1945]]-ben a szovjet csapatok bevonulásukkor a helyi németek egy részét megölték, később pedig egy részüket a [[Szovjetunió]]ba hurcolták munkatáborba. Erre a helyi katolikus temetőben az 1990-es években elhelyezett emlékmű táblája utal. A [[második világháború]] után a németek száma folyamatosan, tovább csökken.
137 ⟶ 139 sor:
* [http://www.genealogy.ro/cont/18.htm Nagycsanád története (angol)]
* [http://www.banater-aktualitaet.de/akt6tsn.htm Nagycsanád története (német)]
* [http://adatbazis.mtaki.hungary.com/?mtaki_id=200049&settlement_name=
* [https://www.youtube.com/watch?v=MsEYC176wDY&feature=related Csanádi tamburafesztivál]
{{Temes megye települései}}
| |||