„A Magyar Királyság az első világháborúban” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
a Commonsba áthelyezett kép linkjének javítása |
|||
25. sor:
Az 1903-as politikai változások után orosz támogatást élvező Szerbia [[Bosznia-Hercegovina|Bosznián]] kívül az Osztrák–Magyar Monarchia valamennyi [[Délszlávok|délszláv]]-lakta területére igényt formált, ugyanakkor a szerb területi követelések [[Szeged]]et, [[Baranya vármegye|Baranyát]] és a teljes [[Temesköz]]t is magukban foglalták; utóbbi esetben Romániával, [[Dalmácia]] esetében Olaszországgal ütköztek az érdekeik. Bár némely vélekedés szerint 19. században kialakult [[illirizmus]] számított a Balkán-félsziget legveszélyesebb nemzeti radikalizmusának,<ref>[http://index.hu/kulfold/2009/06/04/nagy-szomszed/ Még jó, hogy nem Bosznia vagyunk.] ''Index'', 2009. június 4. (Hozzáférés ideje: 2013. június 2.)</ref> a szerb területi igények nyugati tudományos körökben is támogatókra találtak.{{refhely|Makkay|1339–1354. o.}}
Jóllehet Románia 1882-ben csatlakozott a hármasszövetséghez (ebben az orosz fennhatóság alatt álló [[Besszarábia]] megszerzésének vágya motiválta), mindvégig a tervei között szerepelt [[Erdély]] és [[Bukovina (régió)|Bukovina]] megszerzése, sőt a román területi expanzió végső célja a [[Tisza]] vonala volt. A román politika arra is építhetett, hogy a román haderő egyedüliként került ki veszteség nélkül a balkáni országok első világháború előtti összecsapásából. Ugyanakkor mind a román, mind az osztrák–magyar külpolitikát a visszafogottság jellemezte az első világháborút megelőző években.{{refhely|Makkai}}
Olaszország a 19. századi országegyesítés következő felvonásának tekintette az első világháborúban való részvételt. Az olasz területi igények [[Tirol]]ra, [[Isztriai-félsziget|Isztriára]] és a [[Dalmácia|dalmát partvidékre]] vonatkoztak. A Franciaországgal való ellentéteket (Nizza és Savoya 1850-es évekbeli átengedése óta álltak fenn) 1900 után sikerült rendezni, így megvoltak a feltételei Olaszország antanthoz való csatlakozásának. Emellett az 1911–1912-es olasz–török háború egyértelműen rámutatott arra, hogy a nyugati hatalmak által gyengének ítélt Olaszországtól nem áll távol a katonai megoldás.<ref>[http://hadtorteneti.blog.hu/2011/09/29/az_olasz_torok_haboru ''Az olasz–török háború.'']</ref>
73. sor:
=== 1916 ===
1916 során Oroszország növelte hadianyag-termelését, továbbá számos taktikai változtatás történt az orosz seregben. A [[Alekszej Alekszejevics Bruszilov|Bruszilov]] által 1916. június 4-én négy orosz hadsereggel megindított támadás ([[Bruszilov-offenzíva]]) meglepő sikereket ért el, hatására az orosz vezérkar a keleti front déli, osztrák szakaszára csoportosított át további erőket. Bruszilov elfoglalta [[Bukovina (régió)|Bukovinát]], illetve Kelet-Galíciából kivetette az osztrák–magyar erőket, megközelítve a [[Kárpátok]]at. Mindezért azonban nagy árat fizetett: az oroszok {{szám|1400000}} katonánál is többet veszítettek, kétszer annyit, mint a központi hatalmak,{{refhely|World War One|382 o.}} ráadásul a front ezen szakaszán is állóháború alakult ki.<ref>[http://mult-kor.hu/20070810_alekszej_alekszejevics_bruszilov ''Alekszej Alekszejevics Bruszilov.''] Múlt-kor történelmi portál, 2007. augusztus 10. (Hozzáférés ideje: 2013. június 6.)</ref>
Jóllehet az offenzíva sikerei miatt háborúba lépő [[Románia]] seregeit legyőzték, valamint az Orosz Birodalom is igen magas árat, milliós nagyságrendű emberveszteséget fizetett a győzelemért – továbbá a hatalmas veszteség egyik kiváltója lett az [[1917-es oroszországi forradalmak|1917. februári orosz forradalomnak]] –, az Osztrák–Magyar Monarchia haderői pótolhatatlan élőerő-veszteséget szenvedtek el. A Monarchia hadereje az összeomlás szélére jutott, haderejének irányítását fokozatosan a németek vették át. Komoly kritikák érték Hötzendorfot, mivel az itáliai front megerősítése érdekében erős hadosztályokat és tüzérütegeket vont el a keleti fronttól a Bruszilov-offenzíva előtt, továbbá nem készült fel a várható orosz támadásra.{{refhely|Romsics|23. o.}}
| |||