„Bhagavad-gíta” változatai közötti eltérés
[ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
→A Bhagavad-gíta tartalma és filozófiája: Kála = Hindu időszámítás |
→A Bhagavad-gíta más kultúrákban: kékítés |
||
36. sor:
Az európai kritika éles ellentétet lát a ''Bhagavad-gíta'' egyes tanításai közt: aktivitás és passzivitás, [[panteizmus]] és [[monoteizmus]] közti ellentétekre mutat rá, a [[hindu]] gondolkodás nem dolgozik ezekkel a kategóriákkal, ennélfogva nem érez ellentéteket a műben. Egyes kutatók feltételezik, hogy a szöveg egy része későbbi betoldás eredménye. [[India|Indiában]] rendkívül sok kommentárja keletkezett, a Kr. u. I. évezredtől a legtöbb [[hindu teológia]]i irányzat a ''Bhagavad-gítá''ra támaszkodik. A mű magyarul több fordításban is olvasható.
A Bhagavad-gíta szövegét nemcsak kiemelkedő indiai személyiségek méltatták, mint például [[Mohandász Karamcsand Gandhi|Gandhi]], hanem [[Aldous Huxley]], [[Henry David Thoreau]], [[Albert Einstein]], [[
A mű [[Robert Oppenheimer]]nek, az első amerikai atombomba megalkotását irányító tudósnak is kedvenc olvasmánya volt; eredeti nyelven is olvasta. Későbbi visszaemlékezése szerint az első kísérleti atombomba felrobbantása után eszébe jutott a Bhagavad-gíta egyik sora (11,32): "Én lettem a halál, a világok pusztítója".<ref>{{cite web|author=JAMES A. HIJIYA |title=The Gita of J. Robert Oppenheimer |url=http://www.amphilsoc.org/sites/default/files/proceedings/Hijiya.pdf |accessdate= |publisher=amphilsoc.org |language=|work= |format=pdf |quote="I am become death, the destroyer of worlds"}}</ref>
|