„Aszkalóni csata” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
j |
|||
26. sor:
== A csata ==
A Jeruzsálem fele tartó muszlim sereg számát a [[Gesta Francorum]] 200 000 főre teszi, ez nyilvánvalóan túlzás, a modern becslések szerint mintegy 50 000 fő tartozhatott [[Al-Afdal al-Sahánsah|Al-Afdal as-Sahánsah]] vezír parancsnoksága alá. Nem tudván a keresztesek érkezéséről, Al-Afdal az Aszkalón melletti ''al-Mazsdál'' fennsíkon táborozott le, sorainak rendezésére Jeruzsálem megtámadása előtt. A muszlim sereggel egy nagy számú, ökrökből, juhokból, tevékből és kecskékből álló csorda is tartozott, melynek látványa megtévesztette a közeledő kereszteseket, jóval nagyobbnak látva a fátimida hadsereget (valószínűleg innen származik a Gesta Francorum 200 000 fős becslése a muszlim csapatok számára vonatkozóan).
Augusztus 12-én reggel a keresztesek - a muszlimok táborozási helyének felfedezése után - csatarendbe szerveződtek, a balszárnyat [[Bouillon Gottfried]], a jobbszárnyat [[IV. Rajmund toulouse-i gróf|Rajmund gróf]] irányította, míg a centrum [[Tankréd galileai fejedelem|Tankréd]] tarantói herceg és [[II. Róbert normandiai herceg]] irányítása alatt állt. A sereg eligazítását követően támadásba lendültek, meglepve a táborozó egyiptomiakat. A csata rövid ideig tartott, a meglepett egyiptomi csapatok közül csak az etiópiaiak fejtettek ki nagyobb ellenállást, megkísérelve a keresztes sereg centrumának áttörését, sikertelenül. A bepánikolt muszlim sereg végül - Al-Afdallal az élen - rendezetlenül visszavonult a megerősített Aszkalón várába, hátrahagyva táborukat, mely a keresztesek kezére került.
| |||