„Fischer Mór (porcelángyáros)” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
|||
32. sor:
|alsablon=
}}
Farkasházy '''Fischer Móric''' ([[Tata]], [[1799]]. [[március 25.]]<ref>A [http://mek.niif.hu/04000/04093/html/0269.html Magyar Zsidó Lexikonban] tévesen szerepel születési dátuma: 1800.</ref> – Tata, [[1880]]. [[február 15.]])
== Életpályája ==
42. sor:
Egy kisvárosban, [[Nyugat-Magyarország]]on, [[Herend]]en [[1826]]-ban [[Stingl Vince]] alapított „porczelán fabrikát”. Kőedény és porcelán előállításával kísérletezett, de nem sikerültek erőfeszítései. Tőke hiányában a [[tata]]i Fischer Mórral társult [[1839]]-ben. A gyár akkoriban még kőedénygyártással valamint porcelán előállítási kísérletekkel foglalkozott. Fischer egy év múlva, [[1840]]-től egyedüli tulajdonosa lett a gyárnak. Egy év alatt felépítette a herendi gyár épületeit és a gyártáshoz szükséges legfontosabb berendezéseket, a tüzelőszert és a szükséges nyersanyag nagy részét pedig [[Herend]] vidéke szolgáltatta. Ekkor 54 porcelánfestőt, köztük számtalan külföldit alkalmaztak a művészi és üzleti siker érdekében.
Miután sikerült megfelelő keményporcelánt előállítani, a tökéletesség és a minőség a herendi porcelángyártás védjegyévé vált. Ezzel [[európa]]i hírnévre tett szert a herendi gyár. Termékeiket az [[1842]]-es Első Magyar Iparmű Kiállításon mutatták be, ahol [[Kossuth Lajos]] méltatta a porcelánokat: ''„a honi műipar örvendetes fejleményének díszes jeleként”''.
Az [[1851]]-es [[london]]i, valamint az [[1867]]-es [[párizs]]i [[világkiállítás]]on begyűjtött elismeréseknek köszönhetően a megrendelők között nem csak vagyonos emberek voltak (Rotschildek, [[Esterházy család|Esterházyak]],
A [[herend]]i porcelángyár a lehető legjobbkor váltott a minőség irányába. A főúri családok értékes [[kína]]i és [[Meisseni porcelán|meisseni]] készleteik pótlását bízták Fischer Mórra, melyet ő kifogástalan minőségben oldott meg.
54. sor:
Az [[1867]]-es Párizsi Világkiállításról elhozza az ezüstérmet a [[herend]]i porcelán, Fischer Mór pedig a francia becsületrend kitüntetését is megkapta. [[1870]]. [[május 4.]]-én [[I. Ferenc József magyar király|I. Ferenc József császár]] pedig a "''farkasházi''" nemesi előnevet adományozta Fischer Mórnak, feleségének, Salzer Máriának, és hét fiú- és három leánygyermekének. Fischer Mór a [[tata]]i szülőház (Wolfhaus) és apja után a „farkasházi” előnevet választotta.<ref>K 19 - Király Személye Körüli Minisztérium Levéltára - Királyi könyvek - 71. kötet - 251. oldal</ref>
[[1870-es évek]]ben a gazdasági válság hatására egyre kevesebb lett a megrendelés, ami Fischer Mór és fia között feszültséget okozott. Míg az öreg Fischer a herendi porcelánok művészi jellegét kívánta erősíteni, addig fiai a tömegtermelés fontosságát emelték ki. [[1872]]-ben az udvari szállító rangot kapja meg a [[Herendi Porcelángyár]]. [[1874]]-ben Mór mégis átadja a gyár vezetését fiainak. Ők azonban az exkluzivitást már kevésbé tartották fontosnak, a tömegtermelésre tértek át. Ennek következtében a gyár hamarosan csődöt jelentett be. A manufaktúra addig dicsősége kissé megkopott.
[[1880]]. [[február 15.|február 15]]-én bekövetkezett halála után fia, Sámuel vette át a gyár vezetését, aki a tömegtermelés irányába nyitott a minőség és az igényesség helyett, de ebben a tekintetben nem tudtak versenyre kelni az olcsó cseh porcelánnal. Ezekben az időkben Fischer és Nobel néven működött.
85 ⟶ 84 sor:
* [http://herend.com/hu/manufaktura/alkotok/ Fischer Mór]
* [http://www.mazsike.hu/a+herendi+porcelangyar+alapitoja+fischer+mor.html A herendi porcelángyár alapítója: Fischer Mór]
* Dr. Sikota Győző Herend porcelánművészete 3. kiadás 1984
== További információk ==
| |||