Magyarországon 1998-óta van lehetőség az iskola tanulására, hála a néhány évvel korábban Pécsre költöző [[Szuzuki Kimijosi]] nagymesternek, aki a karate oktatás mellett döntött úgy, hogy kardvívás oktatásba is kezd. Ma az ország több pontján van lehetőség a tanulásra. Azonban a magyar irányvonal két ágra szakadt, amikor két pécsi tanítvány kivált SzuzukiSuzuki KimijosiKimiyoshi mester csoportjából és Szuzuki mestertől kapott oktatói, vizsgáztatói engedély nélkül új klubot hoztak létre. Jelenleg a Dzsikisinkage-rjú mögött nincs létező nemzetközi szövetség vagy elismert külföldi vagy hazai képzési és akkreditált vizsgarendszer - a vizsgafokozatok és oktatói engedélyek kiadása legfeljebb formális jelentőségű. Jelenleg szervezett formában Japánban létezik csak bármiféle szövetség az Odani-ha vonalon, melynek vezetője Iwaza Maszaru mester. Ezen szervezett szövetségnek Szuzuki Kimijosi mester nem kinevezett oktatója. Egyes források szerint a Dzsikisinkage-rjú-nak nincs jelenleg elfogadott vezető nagymestere.<ref>{{CitLib|tit=Koryu bujutsu : classical warrior traditions of Japan|ass=Skoss, Diane.|ann=1997|isbn=9781890536046|url=https://www.worldcat.org/oclc/37743192}}</ref>
A korábbiakból látható, hogy több nagy ágra szakadt a Dzsikisinkage-rjú . A nagy irányzatok közé tartozik a Naganuma, Fujikawa, Odani vonal. A Naganuma vonal jelenlegi képviselője Szákáj Kazuja mester, aki menkyo kaiden oklevelet adományozott Szuzuki Kimijosinak 2009-ben. Hálából Szuzuki mester is adományozott menkyo kaiden oklevelet Szákáj mesternek. Hivatalosan a Fujikawa vonal Ishigaki Yasuzo mesterre szállt, de ő 2011-ben elhunyt. Utolsó kapcsolat ezzel az irányzattal Szuzuki, akinek tanítója Yokokawa Shintaro volt. Yokokawa mester vitte tovább a stílus hagyományait. Yokokawa nem adományozott menkyo kaiden oklevelet Szuzuki mesterre. Makita Shigekatsu, Szuzuki Kimijosi nagyapja mokuroku oklevéllel rendelkezett, de őt Szuzuki mester személyesen már nem ismerte.
A dodzsó Magyarországon, Pécsett található, s így az egyetlen Dzsikisin Kage irányzat, melynek központi dodzsója (a honbu) nem Japánban van. A Sinbukan-ha másik jellegzetessége az un. Sinbukan-katák, melyeket Szuzuki mester azért hozott létre, hogy az európai tanulók könnyebben elsajátíthassák a klasszikus katákhoz szükséges bonyolult és fegyelmezett mozgások alapjait.
