„Mály Gerő” változatai közötti eltérés

A család [[Arad (Románia)|Arad]]on élt, apja itt volt állomásfőnök. Iskoláit itt végezte, egy osztályba járt, s padtársak is voltak [[Rajnai Gábor]]ral. Együtt lettek színészek, s együtt indultak el [[Erdély]]ből [[Budapest]]re. [[Solymosi Elek]] színiiskolájában tanult, [[1903]]-ban csatlakozott [[Kárpáthy György]] társulatához. Tíz évig volt vándorszínész, [[1913]]-ban játszott először [[Budapest]]en a [[Vígszínház]]ban és az ''Angolparkban''. [[1913]]-tól [[1915]]-ig a Pesti Színház tagja volt, [[1915]] és [[1920]] között játszott az ''Apolló Színházban'', és [[1918]]-tól [[1920]]-ig a ''Fasor Kabaré'' tagja is volt. [[1921]]-ben a ''Városi Színház'', [[1923]]-ban és [[1924]]-ben a ''Belvárosi Színház'' és az ''Andrássy úti Színház'' tagja volt. [[1924]] és [[1937]] között a [[Vígszínház]] tagja volt, de játszott [[1927]] és [[1930]] között a ''Magyar Színházban'', [[1929]]-ben és [[1931]] és [[1932]] között a ''Belvárosi Színházban'', a ''Budapest Színházban'' és a ''Royal Színházban'' is. [[1937]]-től a ''Pesti Színházban'' játszott. 1913-ban szerepelt először filmen. Első hangosfilmje az [[1931]]-ben készült [[Kék bálvány]], utolsó filmje az [[1943]]-ban készült [[Sári bíró]] volt. Karakterszerepeket játszott, egyetlen főszerepe sem volt filmen. Emlékezetes szerepe a ''[[Légy jó mindhalálig (film, 1936)|Légy jó mindhalálig]]'' című filmben a pedellus, a ''Három csengő''-ben az inas és a ''Katyi'' című filmben a befutott színész inasa. A [[második világháború]] alatt átélt borzalmak hatására [[1946]]-ban elhagyta az országot, s az [[Amerikai Egyesült Államok|USA]]-ba emigrált. Tervei azonban nem sikerültek, egy [[New York]]-i magyar étteremben dolgozott, s koldusszegényen halt meg [[1952]] júliusában.

[[Fájl:Uz Bence.jpg|bélyegkép|270px|jobbra|Mály Gerő (jobbra) az ''[[Uz Bence (film)|Uz Bence]]'' című filmben (1938)]]

* [[Légy jó mindhalálig (film, 1936)|Légy jó mindhalálig]] (1936)