„Sajtószabadság” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nem rövidítünk |
dupla paraméter ki, egyéb apróság |
||
5. sor:
== A sajtószabadság mint érték ==
A sajtószabadság – legalábbis elvben – egyetemes érték és emberi jog. [[Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata]] és az [[Az emberi jogok európai egyezménye]] egyaránt szavatolja a vélemények, eszmék, hírek, információk terjesztésének és megismerésének szabadságát. A legtöbb állam alkotmányába foglalva védi a sajtó szabadságát,<ref>{{cite web |url=http://en.wikisource.org/wiki/Constitution_of_North_Korea_%281972%29#CHAPTER_V._FUNDAMENTAL_RIGHTS_AND_DUTIES_OF_CITIZENS |title=A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság alkotmánya |language=angol |accessdate=2010-12-23 |work=67. cikkely}}</ref><ref>{{cite web |url=
A washingtoni székhelyű [[Freedom House]] a következő szavakkal magyarázza meg a sajtószabadság fontosságát: {{idézet|A szabad sajtó kulcsszerepet játszik az egészséges demokráciák fenntartásában és figyelemmel kísérésében: hozzájárul a magatartások számonkérhetőségéhez, a kormányzati munka minőségéhez és a gazdasági fejlődéshez. De ami a legfontosabb, a médiát érintő korlátozások gyakran korai jelei annak, hogy a kormányzat a demokrácia egyéb intézményeit is támadni szándékozik.<ref>A free press plays a key role in sustaining and monitoring a healthy democracy, as well as in contributing to greater accountability, good government, and economic development. Most importantly, restrictions on media are often an early indicator that governments intend to assault other democratic institutions.{{cite web |url=http://www.freedomhouse.org/template.cfm?page=16&year=0|title=Freedomhouse.org: Freedom Of The Press|accessdate=2010-12-25|archiveurl=https://web.archive.org/web/20070715021035/http://www.freedomhouse.org/template.cfm?page=16&year=0|archivedate=2007-07-15}}</ref>}}
32. sor:
A washingtoni székhelyű [[Freedom House]] évenként megjelenő ''Freedom of the Press'' (Sajtószabadság) című jelentésében számszerű indexszel jellemzi az egyes országok sajtójának szabadságát. A szervezet 0 és 100 közötti sajtószabadság-indexe annál alacsonyabb, minél szabadabb egy ország sajtója. Az index három komponensből áll. Az első a sajtó működésének jogi környezetét értékeli, a második a politikai környezetet, a harmadik pedig a gazdasági környezetet. Ha egy ország indexe 30-nál nem magasabb, akkor ott a sajtó szabadnak minősül, a 31 és 60 közötti indexű országok sajtója részben szabad, míg a 60 fölötti index a sajtószabadság hiányát jelzi.<ref name="Freedom Of The Press: Methodology">{{cite web |url=http://www.freedomhouse.org/template.cfm?page=350&ana_page=348&year=2008 |accessdate=2010-12-25|title=Freedom Of The Press: Methodology|publisher= FreedomHouse}}</ref> 2009-ben a legalacsonyabb (legkedvezőbb) 9-es (jogi: 1, politikai: 4, gazdasági: 4) indexet [[Izland]] érte el. Magyarország sajtószabadság-indexe 21 volt (jogi: 5, politikai: 9, gazdasági: 7), jelezve, hogy a magyar sajtó ebben az évben szabad volt. A legkedvezőtlenebb, 98-as pontszámot (jogi: 30, politikai: 39, gazdasági: 29) [[Észak-Korea]] kapta.<ref name="Freedom Of The Press: Methodology"/> A 2013-as jelentés szerint Magyarország megítélése 36 ponttal (jogi: 12, politikai: 13, gazdasági: 11) a részben szabad kategóriába csúszott.
A párizsi központú [[Riporterek Határok Nélkül]] (Reporters sans frontières) szintén évenként értékeli az egyes országok sajtójának szabadságát, és 43 kritérium alapján éves indexet állít össze minden országról. Az index tükrözi az újságírók fizikai fenyegetettségét, a sajtóra vonatkozó jogi korlátokat, valamint azt, hogy akik a sajtó képviselőit zaklatják, milyen mértékben élveznek büntetlenséget. Az index méri az öncenzúrát és a sajtóra nehezedő gazdasági nyomást is.<ref>{{cite web |url=http://en.rsf.org/IMG/pdf/methodology.pdf|accessdate=2010-12-26|title=Worldwide Press Freedom Index 2010: How the index was compiled|publisher= Reporters sans frontières}}</ref> Az alacsonyabb számszerű érték nagyobb, a magasabb kisebb sajtószabadságra utal. A 2010 szeptemberében véget ért egyéves időszakot értékelő rangsorban 0 ponttal holtversenyben az első helyen áll [[Finnország]], [[Norvégia]], [[Svédország]], Izland, [[Hollandia]] és [[Svájc]]. Magyarország 7,5 ponttal, [[Csehország]]gal holtversenyben a 23. helyen állt. A rangsort 104,75 ponttal Észak-Korea és 105 ponttal [[Eritrea]] zárta.<ref>{{cite web |url=http://en.rsf.org/spip.php?page=classement&id_rubrique=1034|accessdate=2010-12-26|title=Worldwide Press Freedom Index 2010|publisher= Reporters sans frontières}}</ref> A 2011-12-es értékelésben Magyarország jelentősen visszalépett, hiszen a 40. helyre került, többek között [[Szlovákia]], [[Salvador]] és [[Pápua Új-Guinea]] is feljebb került a besorolásban a 2010-es évhez képest. Érdekesség hogy a jelentős visszaesés ellenére is Magyarország megelőzi az [[Amerikai Egyesült Államok]]at (47.), [[Olaszország]]ot (61.) és Csehország javított 2010-hez képest, hiszen a 14. helyre került. Az élen változás, hogy harmadik helyre került [[Észtország]], míg a sereghajtók közé a 176. helyre került [[Szíria]].<ref>{{cite web |url=http://en.rsf.org/spip.php?page=classement&id_rubrique=1043 |accessdate=2012-04-25|title=Worldwide Press Freedom Index 2011-12 |publisher= Reporters sans frontières}}</ref><ref>{{cite web |url=http://kitekinto.hu/europa/2012/01/28/2011_a_sajtoszabadsag_fekete_eve_volt/ |accessdate=
A 2013. évi értékelésben Magyarország megítélésében további jelentős visszaesés következett be, 26,09 ponttal az 56. helyre csúszott vissza. Ugyanakkor az USA 15 hellyel előre lépett, így a 32. helyre került. Európa volt szocialista utódállamai közül az értékelésben Szerbia (63.), Horvátország (64.), Bosznia-Hercegovina (68.), Koszovó (85.), Bulgária (87.), Albánia (102.), Montenegró (113.), Macedónia (116.), Ukrajna (126.) és Fehéroroszország (157.) került Magyarországnál rosszabb, míg Észtország (11.), Csehország (16.), Lengyelország (22.), Szlovákia (23.), Litvánia (33.), Szlovénia (35.), Lettország (39.), Románia (42.) és Moldávia (55.) Magyarországnál jobb megítélés alá.
Érdekesség, hogy összehasonlítva a 2010-es adatokkal (amikor Magyarország a világ országai között 23., Európa országai közül a 16., a fenti országok között pedig 3. helyen állt), Magyarország megítélésének romlása kiemelkedő.
| |||