„Kelták” változatai közötti eltérés

A '''kelták''' szűkebb értelemben egy, [[Közép-Európa|Közép-]] és [[Nyugat-Európa|Nyugat-Európában]] élt [[ókor]]i indoeurópai nép, népcsoport volt, amely ősi [[Indoeurópai nyelvcsalád|indoeurópai nyelveket]] ''(szárazföldi'' vagy ''ókelta nyelveket)'' beszélt. Az ókori kelták mindenhol hasonló módon éltek, róluk számos [[Ókori Görögország|görög]] és [[Ókori Róma|római]] forrás maradt ránk. Hagyományosan a keltákat a gallokkal azonosították (a szó [[Latin nyelv|latin]] jelentése nyomán), azonban ez mára elavulttá vált: a [[Gallok (Gallia lakossága)|gallok]] csak egy népcsoportja volt a keltáknak, akik [[Gallia]] (a mai [[Franciaország]]) területén éltek és a [[gall nyelv]]et beszélték, amely például erősen eltért az [[Ibériai-félsziget]]en beszélt szintén ókelta [[keltibér nyelv]]től. Az újszövetségi [[Biblia|Szentírásban]] a kelták neve: [[Galatia|galaták]].

 

== Etimológia ==

=== A Kárpát-medencében ===

Ahogy a [[szkíták]] kelettel kapcsolták össze a [[Kárpát-medence]] területét, úgy a kelták nyugattal. Továbbépítették a korábbi népek{{forr}}<!--Milyen népek?--> nagy [[Földvár (építmény)|földvárait]], úthálózattal biztosították a [[kereskedelem]] és a katonaság mozgását. A kelták és a helyi őslakosság keveredése kitűnik a [[régészeti lelet]]ekből, [[temetkezés]]i szokásokból, s ez tulajdonképpen változatos színezetet adott az egységes kelta műveltségnek. A [[Dunántúl]]on [[illírek|illír]]-[[pannonok|pannon]] törzsekkel, az [[Alföld]]ön a szkíta műveltséggel, [[Erdély]]ben a [[dákok|dák]] néppel keveredtek. A kelta népek Kárpát-medencei hatalmának a [[Dunántúl]]on a [[Római Birodalom|rómaiak]], az [[Alföld]]ön a [[szarmaták]], [[Erdély]]ben a dákok vetettek véget. Egyes törzseik, például a [[boiok]] és az [[eraviszkuszok]] a római uralom alatt is megőrizték önkormányzatukat, népi jellegzetességeiket.

== Életmód ==

A több nemzedékes [[Család (szociológia)|család]] egy nagy kunyhóban élt együtt, amely [[kő]]ből, sövényfonadékból és [[vályog]]ból készült, úgy, hogy a fakeretes építményt [[agyag]]gal borították. Az [[eső]] ellen még egy réteg [[szalma|szalmát]] is felraktak. Az ennivalót [[agyagedény]]ekben tárolták és tálalták. Ezek többsége kezdetleges volt, de akadtak szépen színezettek, vagy csillogó [[grafitmáz]]zal bevontak is. A nyílt [[tűz]] fölött, vas[[üst]]ben főztek. A kenyeret boltozatos [[Kemence (építmény)|kemencékben]] sütötték. A családtagok ruhát szőttek [[szövőszék]]en (főleg a nők), földet műveltek, [[csont]]ból készült [[tű]]ket és [[fazék|fazekat]] készítettek.