Wikipédia

„Friedrich Bessel” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a Visszaállítottam a lap korábbi változatát: 141.99.211.161 (vita) szerkesztéséről BinBot szerkesztésére
a →‎Munkássága: Konzervatív
18. sor:
[[Fájl:ID003729 B162 Sternwarte.jpg|thumb|Egyetemi csillagvizsgáló, Königsberg]]
 
[[1810]]-ben [[III. Frigyes Vilmos porosz király|III. Frigyes Vilmos]] porosz király meghívta a [[Königsberg]]i Egyetemre, sés megbízta az egyetemi csillagvizsgáló megszervezésével. Az intézet [[1813]]-ban készült el az intézet, melyetamelyet ''Bessel'' a haláláig vezetett. Kezdetben aA szegényes műszerpark arra kényszerítette, hogykezdetben elméleti kutatásokkalkutatásokra foglalkozzék behatóbbankényszerítette. ErreEbben az időreidőben esikvizsgálta az őa nevét viselő függvényfüggvényt és egyenlet vizsgálataegyenletet. A '''Bessel-féle függvény''' a transzcendensBessel-féle függvényekdifferenciálegyenlet osztályába tartozikmegoldása, sés a Bessel-féletranszcendens differenciálegyenletnekfüggvények aosztályába megoldásatartozik. A nulladrendű [[Bessel-függvény]] a kör alakú lemez rezgésének,rezgését valamintés a körhullámok mozgásánakkörhullámokat leírásáraírja szolgálle. Maga Bessel az egyenletet a bolygók [[perturbáció|perturbáció-számítására]] használta, sés vele kielégítő megoldást adott a [[Kepler-probléma|Kepler-problémára]].
 
[[1819]]-ben bővült a [[königsberg]]i intézet műszerállománya. EgyKaptak egy [[Reichenbach-meridiánt kaptakmeridián]]t, sés ezzelazzal mintegy {{szám|75000}} csillagcsillagot megfigyelésétfigyeltek végezték elmeg. Eközben felfedeztefedezte fel a személyi„személyi egyenlet jelentőségétegyenletet”: ''minden megfigyelő mást észlel, de az egyes megfigyelők tévedéseiben valamivan rendszerességolyan mutatkozikrendszeresség, amelyetamit figyelembe véve a mérések pontosságátpontossága fokozni lehetfokozható''. Konzervatív tudós lévén az [[asztrofizika]] eredményeit gyanakodva fogadta: úgy vélte, a csillagászat feladata az égi objektumok helyzetének és pályájának minél pontosabb megadása.
 
[[1826]]-ban Berlinben meghatározta a [[másodpercinga]] hosszát. Erről az ''Untersuchungen über die Lange des einfachen Secundenpendels für Berlin'' című munkájában számolt be.
 
[[1831]]-[[1832|32]]-ben Kelet-Poroszországban [[Johann Jacob Baeyer|Baeyerral]] [[háromszögelés]]i méréseketeket végzett, sés meghatározta egy [[meridiánfok]] pontos hosszát.
 
[[1841]]-ben az addig ismert 10 legjobb fokmérésből megállapította a Föld [[lapultság]]át. Az eredmény ''Gradmessung in Ostpreussen und ihre Verbindung mit preussischen und russischen Dreiecksketten'' címmel [[1838]]-ban jelent meg [[Königsberg]]ben. Számításai szerint az egyenlítői sugár a = 6377,397 km, a sarki sugár b = 6356,079 km. Eszerint a [[lapultság]] 1:299,15, ami összevetve [[John Filmore Hayford|Hayford]] 1909. évi mérésével (1:296,95) és [[Feodoszij Nyikolajevics Kraszovszkij|Kraszovszkij]] 1936. évi eredményével (1:298,78) az ő korában kiváló eredménynek számít.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Friedrich_Bessel”