Wikipédia

„Romániai magyar szabadkőműves irodalom” változatai közötti eltérés

Laptörténet interaktív böngészése
[ellenőrzött változat][ellenőrzött változat]
← Régebbi szerkesztésÚjabb szerkesztés →
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
VizuálisWikiszöveges
a dupla paraméter korr.
Nincs szerkesztési összefoglaló
5. sor:
A jakobinus mozgalom vérbe fojtása s a [[II. József magyar király|II. József]] halálát követő visszarendeződés után a [[reformkor]]ban indul meg újra [[Magyarország]]on is, [[Erdély]]ben is a páholyok szervezése (olyanokat említhetünk tagjaik sorában, mint [[Cserey Farkas (1773–1842)|Cserei Farkas]], [[Festetics György (mezőgazdász)|gróf Festetics György]], [[Kölcsey Ferenc]], [[Széchényi Ferenc (politikus)|gróf Széchényi Ferenc]]), igazi lendületet azonban az 1867-es [[kiegyezés]] után kapott a mozgalom, amikor a polgárosodás kibontakozásával az új polgári réteg nagyszámban kapcsolódott be a gyorsan szaporodó páholyok munkájába.
 
Az [[első világháború]] küszöbén, 1913-ban Magyarországon már 115 páholy s azoknak kb. 19 000 szabadkőműves tagja volt, s 18 erdélyi városban alakultak rövidebb-hosz­szabbhosszabb élettartamú páholyok: [[Temesvár]]on (1868-ban){{refhely|László Szigfrid|Térkép|azonos=LSz}}, [[Arad (Románia)|Arad]]on (1870-ben){{refhely|azonos=LSz}}, [[Újarad]]on, [[Lippa|Lippán]] és Oravicán (1871-ben){{refhely|László Szigfrid|Térkép|azonos=LSz}}, [[Szamosújvár]]on és [[Szatmárnémeti]]ben (1872-ben), [[Resicabánya|Resicán]] (1873-ban){{refhely|László Szigfrid|Térkép|azonos=LSz}}, [[Nagyvárad]]on (1876-ban), [[Máramarossziget]]en és [[Brassó]]ban (1877-ben{{refhely|László Szigfrid|Térkép|azonos=LSz}} majd 1889-ben{{refhely|Patakiné 1967|Repertórium|azonos=Patakiné}}), [[Nagyszeben]]ben (1880-ban){{refhely|László Szigfrid|Térkép|azonos=LSz}}, [[Karánsebes]]en (1882-ben){{refhely|azonos=LSz}}, [[Kolozsvár]]on (1886-ban), [[Sepsiszentgyörgy]]ön (1892-ben, majd újra 1912-ben), [[Dés]]en (1900-ban), [[Orsova|Orsován]] (1903-ban), [[Marosvásárhely]]en (1905-ben), [[Petrozsény]]ben (1909-ben), [[Medgyes]]en (1910-ben), [[Déva|Déván]] (1911-ben), [[Zilah]]on (1914-ben), [[Székelyudvarhely]]en (1915-ben) [[Lugos]]on (1918-ban){{refhely|azonos=Patakiné}}.
 
Mivel az [[első világháború]]t megelőző radikális polgári mozgalmakban, majd a magyar [[őszirózsás forradalom]]ban számos szabadkőműves exponálta magát, s többen a [[Magyarországi Tanácsköztársaság|kommün]] alatt is szerepet vállaltak, Magyarországon 1920 után betiltották a páholyokat. [[Románia|Romániában]] viszont szabadon működött, sőt a korábban alakult magyar páholyok önállóan, saját kereteiket újraépítve tevékenykedhettek. A legaktívabbak közé tartozott ebben az időben a [[kolozsvár]]i Unió páholy (főmestere [[Janovics Jenő]]), a marosvásárhelyi Bethlen Gábor páholy (főmesterhelyettese [[Molter Károly]]), az aradi Concordia páholy (főmestere [[Szöllősi István]]) és a nagyváradi Bihar páholy (főmestere [[Edelmann Menyhért]]); de működött magyar páholy vagy kör ebben a két évtizedben Brassóban (az Aurora), Désen (a II. Rákóczi Ferenc-kör), Déván (a Hunyad), Karánsebesen (az Oriens), Lugoson (a Dél), Márama­ros­szigeten (a Tisza), Nagybányán (a Humanitas), Sepsiszentgyörgyön (a Siculia), Szatmárnémetiben (az Aurora), Temesváron (a Bánát).
34. sor:
== További információk ==
 
* Balázs Lajos: Harminc év. 1899–1924. A Timişoara keletén dolgozó Pax – előbb Losonczy páholy … jubileumi ünnepélye alkalmából. Temesvár, é. n.
* Ötven év munkája. 1886–1936. Kolozsvár, 1936. Kiadja az Unio szabadkőműves páholy.
* J. E. [Jancsó Elemér]: Az Unió szabadkőműves páholy ötven éve. 1886–1936. Kolozsvár, 1937.
* Semlyén István: Malthus, a Római Klub és az egyke. A Hét, 1982/11.
* L. Nagy Zsuzsanna: A magyarországi és erdélyi szabadkőművesség kapcsolatai a két világháború között. In: Tanulmányok Erdély történetéről. Budapest, 1988.
* Balassa József: A szabadkőművesség története. Budapest, 1990.
* Németh Sándor: Polgárosodás és szabadkőművesség. Helikon 1991/41.
* Szabó Sámuel: Szabadkőművesek [Brassóban]. Brassói Füzetek 1993/5.
* {{CitLib|szerző=Gergely Ernő (szerk.) |szerző2= |szerző3= |cím=A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század |alcím=Tanulmányok Pölöskei Ferenc tiszteletére |közreműködők= |kiadás= |hely=Budapest |hely2= |kiadó=ELTE BTK Új- és Legújabbkori Magyar Történeti Tanszék, |kiadó2= |év=2000 |sorozat= |sorozatszám= |isbn= |url= |fejezetszerző=Benkő Samu |fejezetcím=Adalékok az erdélyi szabadkőművesség történetéhez |oldal=49-60.}}
* Berényi Zsuzsanna Ágnes (szerk.): Iratok a magyarországi szabadkőművesség történetéhez. 1918–1950. Budapest, 2001.
* {{CitPer|szerző=Berényi Zsuzsanna Ágnes |cím=A zilahi Wesselényi-kör története |alcím= |periodika=Acta (Siculica) |év=2002|évfolyam=2001 |szám=1 |hónap= |nap= |oldal=337-347 }}
* {{CitPer|szerző=Berényi Zsuzsanna Ágnes |cím=Adatok a brassói „A három oszlophoz” című páholyról |alcím= |periodika=Acta (Siculica) |év=2006|évfolyam=|szám=1-3 |hónap= |nap= |oldal=285-288}}
* {{CitPer|szerző=Berényi Zsuzsanna Ágnes |cím=Aradi szabadkőműves páholyok tagnévsorai a dualizmus korából |alcím= |periodika=Acta (Siculica) |év=20062007|évfolyam=|szám=1-3 |hónap= |nap= |oldal=285-288 455–466|url=http://www.sznm.ro/acta2008/2007/455_466_berenyi.pdf}}
* {{CitPer|szerző=Berényi Zsuzsanna Ágnes |cím=AradiSzékelyudvarhelyi szabadkőműves páholyok tagnévsorai a dualizmus korábóliratok, 1913-17|alcím= |periodika=Acta (Siculica) |év=20072000|évfolyam=|szám= 1 |hónap= |nap= |oldal=455–466287-296|url=http://www.sznmscribd.rocom/acta2008doc/200744618408/455_466_berenyi.pdf Berenyi-Zsuzsanna-Agnes-Szekelyudvarhelyi-szabadk%C5%91m%C5%B1ves-iratok-1913-17}}
* {{CitPer|szerző=Berényi Zsuzsanna Ágnes |cím=Székelyudvarhelyi szabadkőműves iratok, 1913-17|alcím= |periodika=Acta (Siculica) |év=2000|évfolyam=|szám=1 |hónap= |nap= |oldal=287-296|url=http://www.scribd.com/doc/44618408/Berenyi-Zsuzsanna-Agnes-Szekelyudvarhelyi-szabadk%C5%91m%C5%B1ves-iratok-1913-17 }}
* Jancsó Elemér: Az erdélyi szabadkőművesség kulturális és irodalomtörténeti jelentősége a XVIII-ik században. Cluj [Kolozsvár], 1934.
* Jancsó Elemér: A magyar szabadkőművesség irodalmi és művelődéstörténeti szerepe a XVIII-ik században. Irodalomtörténeti tanulmány. Cluj [Kolozsvár], 1936. Kiadja az Ady Endre társaság.
* Kupán Árpád: Szabadkőművesek Nagyváradon. Történelmi jegyzetek. Nagyvárad, 2004.
* {{CitPer|szerző=Kupán Árpád|cím=Az erdélyi magyar szabadkőművesség története a két világháború közötti időktől napjainkig |alcím= |periodika=Várad folyóirat |év=2004|évfolyam=|szám=2 |hónap= |nap= |oldal= }}
* {{CitPer|szerző=Kupán Árpád|cím=Az erdélyi magyar szabadkőművesség történetéből |alcím= |periodika=Hepehupa |év=2003|évfolyam=2|szám=4|hónap= |nap= |oldal=25-29 }}
* {{CitPer|szerző=Marosi Ildikó|cím=Az erdélyi magyar szabadkőművességről|alcím=Eredeti dokumentum közlésével |periodika=Hitel|év=1995|évfolyam=8|szám=4|hónap= |nap= |oldal=60-69|url=http://www.scribd.com/doc/43616275/Marosi-Ildiko-Az-erdelyi-magyar-szabadk%C5%91m%C5%B1vessegr%C5%91l }}
* {{CitPer|szerző=Márton László|cím=Az erdélyi szabadkőművesség rövid története |alcím= |periodika=Művelődés|év=1993|évfolyam=XLII. [XLVI.!] |szám=10 |hónap= |nap= |oldal=34-35|url=http://www.scribd.com/doc/40602315/Marton-Laszlo-Az-erdelyi-szabadk%C5%91m%C5%B1vesseg-rovid-tortenete }}
* Molter Károly Levelezése. III. 1933–1937. Kolozsvár, 2006. (Főképp Molter és Szöllősi István, ill. Szent­imrei Jenő levelezése.) IV. 1938–1944. [Megjelenés előtt.] (Péterfy István 1942. márc. 10-én kelt levele a marosvásárhelyi páholy 1940 előtti tevékenységéről.)
* {{CitLib|szerző=Salagean, Tudor - Eppel, Marius szerk. |cím=Masoneria in Transilvania |hely=Bukarest |kiadó=Editura Nestor |év=2007-2009 |hely2=Cluj |kiadó2=Editura Argonaut |oldal=306|kiadás=2. kiadás }}
 
{{portál|Erdély|-}}
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/wiki/Romániai_magyar_szabadkőműves_irodalom”