„Ideiglenes Nemzetgyűlés” változatai közötti eltérés

A kormány felügyeletét, mivel az ideiglenes Nemzetgyűlés tulajdonképpen nem ülésezett, a Politikai Bizottság látta el, felhatalmazás nélkül kezébe véve azoknak a jogköröknek jórészét, amelyek a nemzetgyűlést kellett volna, hogy megillessék. Ez nevezte ki a nemzetgyűlés bizottságait is (az Alkotmányjogi, Földbirtok-politikai, Gazdasági, Mentelmi és Véderő Bizottságokat). A Politikai Bizottság elnöke az Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke volt. A Bizottság összetétele azonban a politikai erőviszonyoknak megfelelően változott. Önmagát „kis nemzetgyűlésnek, szuverén nemzetgyűlést helyettesítő szervnek” tartotta.

 

 

A Politikai Bizottság és az Ideiglenes Nemzeti Kormány [[1945]]. [[január 26.|január 26-án]] [[Nemzeti Főtanács]]<ref>[http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=8210 1945. évi III. törvény a Nemzeti Főtanácsról]</ref> létrehozásáról rendelkezett és ezzel az alkotmányos viszonyok még áttekinthetetlenebbé váltak. Ennek tagja lett a nemzetgyűlés és a kormány elnöke – Zsedényi Béla, illetve Dálnoki Miklós Béla. A Politikai Bizottság később, [[1945]]. [[március 12.|március 12-én]] a Nemzeti Főtanács tagjává választotta [[Gerő Ernő]]t is ([[1945]]. [[május 15.|május 15-én]] [[Révai József (politikus)|Révai József]] váltotta). A Főtanács a kormány és a miniszterelnök kinevezési jogkörét meghaladó jogkörrel rendelkezett, kinevezhette és felmenthette a kormány tagjait és amnesztia kivételével kegyelmet gyakorolhatott. A későbbiekben tagjai kicserélődtek: [[Nagy Ferenc (miniszterelnök)|Nagy Ferenc]] házelnök, [[Tildy Zoltán (politikus)|Tildy Zoltán]] miniszterelnök és a kommunista [[Rákosi Mátyás]] lettek a tagok.