„I. Szobeszláv cseh fejedelem” változatai közötti eltérés
| [ellenőrzött változat] | [ellenőrzött változat] |
Tartalom törölve Tartalom hozzáadva
Nincs szerkesztési összefoglaló |
a Csehország-portál AWB |
||
32. sor:
== Élete ==
II. Vratiszláv és Svatava fiaként született.<ref name=europa>Petr Čornej – Ivana Čornejová – Pavel Hrochová – Jan P. Kučera – Jan Kumpera – Vratislav Vaníček – Vít Vlnas: '''Európa uralkodói''' (''Evropa králů a císarů. Významní panovnící a vládnoucí dynastie od 5. století do současnosti'', Prága, 1997); Magyar kiadás: MÆCENAS Könyvkiadó, 1999, fordította Tamáska Péter, ISBN 963-645-053-6, ill. ISBN 963-203-017-6, 219. oldal</ref> A cseh örökösödési rend nem sok esélyt adott Szobeszláv számára, hogy trónra kerüljön.<ref name=europa/> [[II. Břetislav cseh fejedelem|II. Břetiszláv]] halála után [[II. Bořivoj cseh fejedelem|II. Borivoj]]t támogatta.<ref name=europa/> Számkivetésében külhoni udvarokat látogatott, hadjáratokban vett részt, különösen [[III. Boleszláv lengyel fejedelem]] ügyeibe ártotta bele magát, amikor a cseh fejedelem annak ellenlábasát, [[Zbigniew lengyel fejedelem|Zbigniev]]et pártolta.<ref name=europa/> [[I. Ulászló cseh fejedelem|I. Ulászló]]tól elnyerte Brünn és Znaim hercegségét ([[1115]]–[[1123]]).<ref name=europa/> Később ismét számkivetés lett a sorsa ([[1124]]), ekkor a szász herceg, a későbbi [[III. Lothár német-római császár|II. Lothár]] fogadta udvarába.<ref name=europa/> A bárók végül a legidősebb Přemysl-ház legidősebb hercege, a jog szerinti örökös II. (Fekete) Ottó ellenében hívták meg a trónra.<ref name=europa/> Ezután az előzetes megállapodást megszegve elvette Ottótól Brünnt,<ref name=europa/> és azt Vratiszlávnak ([[I. Konrád cseh fejedelem|Brünni Konrád]] unokájának) adta.<ref name=europa/>
Ottó [[III. Lothár német-római császár]]hoz fordult segítségért,<ref name=europa/> magára haragítva a hazafias gondolkodású előkelőket.<ref name=europa/> [[1126]]-ban az [[Érchegység]] ({{lang-cs|Krušné hory}}) lábánál fekvő [[Chlumec (Ústí nad Labem-i járás)|Chlumec]] erődítménye mellett<ref>[http://www.kralovskacesta.cz/en/texts/rulers/sobeslav-i_1.html Královská Cesta.cz: Soběslav I]</ref> vívott [[chlumeci csata|csatában]] Szobeszláv győzött. Ottó holtan maradt a csatatéren,<ref name=europa/> Lothár pedig fogságba esett.<ref>N.A. Szidorova et al.: Világtörténet tíz kötetben III., 420–421. old. Kossuth Könyvkiadó, 1963.</ref> Szabadulása érdekében elismerte Csehország függetlenségét és azt, hogy a hűbérbirtokok adományozása a bárók szavazásán múlik.<ref name=europa/> Szobeszláv támogatta Lothárt a [[Stauf-ház|Staufenek]] ellen, hatalmas építkezésekbe kezdett a prágai várban és más erősségekben,<ref name=europa/> [[1130]]-ban pedig elfojtotta az ellene szőtt összeesküvést.<ref name=europa/> 1135-ben rendelte el az azidőben a cseh uralkodók ([[Vyšehrad]] után) második rezidenciájának számító [[prágai vár]] teljes újjáépítését; ekkor építették egyebek közt a [[régi királyi palota (Prága)|régi királyi palota]] ma „román szintnek” nevezett termeit is.
Uralma alatt kiterjesztette Csehország határait és megalapozta az ország nemzetközi tekintélyét, amiért hagyományosan őt tekintik a cseh nemzet alapító atyjának. [[Vyšehrad]]ban temették el.
== Családfája ==
149 ⟶ 148 sor:
{{Cseh királyok}}
{{nemzetközi katalógusok}}
{{portál|középkor||Csehország|-}}
{{DEFAULTSORT:Szobeszlav 01}}
| |||