„Jósika család” változatai közötti eltérés

A Jósika család első híres férfi tagja, kiaki Erdélyben megtelepedett István volt. I. István [[Báthory Zsigmond]] fejedelem udvarába jutott, 1593-ben Füzy Borbálát, [[Gyulai Pál (történetíró)|Gyulai Pál]] özvegyét vette nőül, aki rokonságban volt a Báthoryakkal. 1594-ben, mikor Báthory az ellenzék főembereit Kolozsváron lefejeztette, I. István már emelkedni kezdett a fejedelem ingatag kegyében, és 1595-ben, a Báthory ellen fellázadt Szalánczy László branyicskai birtokát nyerte adományul, Szalánczy hűtlensége miatt, honnét a család ezután előnevét írta. Később a fejedelem kancellárjává nevezték ki, családja hatalmát és vagyonosságát Erdélyben ő alapította meg.

Jósika I. István szerepe Erdély történetében igen kétértelmű volt; gyors emelkedését gyors bukás követte. A nagyravágyó férfi Báthory előtt gyanúba keveredve, avégett, hogy a fejedelemség elnyerésére törekszik, már 1598-ban fogságra vettetett, Szatmárra hurcolták, majd [[Báthory Boldizsár]] és Kovasóczy[[Kovacsóczy Farkas]] kivégeztetése napján a vár kapuja előtt lefejezték, kincseit és a Báthory által adományozott birtokait is elkobozták és csak később fia, Zsigmond szerezte vissza azokat, kinek neje Báthory Anna volt.

* '''Zsigmond''', I. István említett fia, [[Bethlen Gábor]] ellen harcolt és Deésnél[[Dés]]nél vereséget szenvedett.

* '''I. Gábor''', Zsigmond testvére szintén az ellenzékkel tartott és Magyarországra jőve, [[Esterházy Miklós]] nádor mellett részt vett a Bethlen Gábor elleni hadjáratokban; a fejedelem halála után pedig visszament Erdélybe és visszaszerezte ősi javai egy részét.