„Châtillon Anna magyar királyné” változatai közötti eltérés

A királyi pár földi maradványait megtalálásuk után a [[Magyar Nemzeti Múzeum|Nemzeti Múzeumba]] vitték, majd 1898-ban a budai [[Mátyás-templom]]ban temették újra. A díszes sírt [[I. Ferenc József magyar király|Ferenc József király]] saját pénzén készíttette. A királyi pár budapesti újratemetése egyesek szerint a maradványok megszentségtelenítése, ugyanis végakaratuk szerint Székesfehérvárott kellene nyugodniuk. A sírmellékletek alapesetben ma is a Nemzeti Múzeumban láthatók, a székesfehérvári Szent István Király Múzeumban csak a másolatok tekinthetők meg állandó jelleggel. A kincsek 169 év után először a [[Székesfehérvári Királyi Napok|Királyi Napok]] 2017-es rendezvénysorozata alkalmából tértek vissza Székesfehérvárra egy időszakos kiállítás keretében.<ref>[http://feol.hu/kultura/teste-fehervarott-nyugszik-iii-bela-kiraly-kiallitas-a-szent-istvan-kiraly-muzeumban-1850735 Feol.hu - Teste Fehérvárott nyugszik - III. Béla király kiállítás a Szent István Király Múzeumban]</ref> [[Cser-Palkovics András]], Székesfehérvár polgármestere a kiállítással kapcsolatban megjegyezte, hogy nem csak a sírmellékleteket, hanem a földi maradványokat is szeretné a városvezetés véglegesen visszajuttatni a városbaSzékesfehérvárra, amennyiben ez lehetséges.<ref>[https://www.szekesfehervar.hu/iii-bela-eletet Székesfehérvár Városportál - III. Béla életét viszi színre az idei Koronázási Szertartásjáték]</ref> Az eredeti, piszkei vörösmárványból készült [[szarkofág]]ok maradtak csupán a volt fővárosban: a [[Szent István-székesegyház (Székesfehérvár)|Szent István-székesegyház]] altemplomában láthatók. A márványkoporsók különlegessége, hogy a király és a királyné testlenyomata jól kivehető a fenéklapokon.

Egyes feltételezések szerint azonban a sírban nem III. Béla és Anna királyné, hanem [[Kálmán magyar király|Könyves Kálmán]] és első felesége, [[Felícia magyar királyné|Felícia]] nyugszik. A feltételezés alapjául többek között az szolgál, hogy a királyi párral eltemetett sírmellékletek a 11. század végéről származhatnak, valamint a király kezébe helyezett körmeneti feszület egyesek szerint arra utal, hogy a sírban eltemetett férfi főpap voltlehetett. Márpedig a magyar uralkodók közül Kálmán volt az egyetlen, aki trónra lépése előtt felszentelt [[püspök]] volt, bár ez nem bizonyít semmit, hiszen a trónra már királyként, s 21 éves uralkodásának végére már aligha tartották őt püspöknek.<ref>[http://www.rubicon.hu/magyar/oldalak/3_bela_vagy_kalman_a_szekesfehervari_kiralysir/ Rubicon történelmi magazin: III. Béla vagy Kálmán? - A székesfehérvári királysír]</ref>