„Sportvitorlás” változatai közötti eltérés

Az [[Osztrák–Magyar Monarchia]] idején az Adrián több hajóépítő cég és vitorlázó egyesület is működött. LegeredményesebbA legeredményesebb magyar tengeri versenyző [[Battyhány Ödön]] volt, aki kétszer első lett a Temze-torkolat előtti versenyeken, 1870-ben megnyerte a ''Csatorna-versenyt'' és az angol királynő három díjából kettőtis hozottsikerült el,kettőt elnyernie; sportsikeri elismeréséül megválasztották a Royal Albert Yacht Club kapitányának.

A Balatonon bár régóta használtak vitorlásokat halászatra, sportcélrasportcélú hasznmosításuk csak lassan terjedt el. [[Festetics Pál (kamarai alelnök)|Festetics Pál]] 1760-ban [[Fenékpuszta|Fenékpusztán]] létesített hajógyárat holland és olasz hajóácsok alkalmazásával, itt készült az első ismert magyar hajó, a ''Phönix'', amelyet 1797. július 16-án avattak fel. A vitorlázást egy gőzhajó indította be érdekes módon itt, [[Széchenyi István]] hozatta a legendás ''Kisfaludyt'' a Balatonra, és ennek legénysége kezdte el a vitorlás-versenyzést.

1867-ben létrejött a [http://www.byc.hu/klub/tortenet Balaton-Füredi Yacht Egylet], melynek alapszabálya szerint a legkisebb hajó 25 tonnás és a legénység legfeljebb 25 fő lehetett, a klub tagjai javarészt a főúri, főnemesi osztály tagjai voltak. A drága hajókat Angliából hozatták, ezek azonban hamar tönkrementek. 1882-ben alakult a Balatoni Vitorlázó Egylet és augusztus 22-én megrendezték az első versenyt is. A Balatonfüredre telepedett Richard Young angol hajóépítő mester egymás után építette a jachtokat. 1886-ban létesült a balatonfüredi klubház, ami a balatoni vitorlázás fő központja lett. 1881-ben a Balaton-Füredi Yacht Egylet felveszifelvette a Stefánia Yacht Egylet nevet, ezt 1912-ben Magyar Yacht Club-ra, majd a következő évben belügyminiszteri engedéllyel és a király általi jóváhagyással Királyi Magyar Yacht Klub-ra (KMYC) keresztelikkeresztelték át. Ugyancsak 1912-ben megalakult a budapesti székhelyű Balatoni Yacht Klub is. Balatonfüred mellett Aligán, Világoson, Almádiban, Csopakon, Siófokon és Lellén jöttek létre vitorlás klubok. Ezt már a kisebb, olcsóbb hajók megjelenése tette lehetővé az 1920–1930-as években.

Az első versenyt a [[Kékszalag]]ért [[1934]]. [[Július 27.|július 27-én]] rendezte a balatonfüredi Hungária Yacht Club. 21 hajó állt rajthoz és csak ketten adták fel a versenyt. A győztes Ugron Gábor lett, Rabonbán nevű hajójával. A 30-as cirkálót (schärenkreuzer) 1927-ben építtette Németországban. A verseny Ugron Gábor, a Magyar Vitorlás Szövetség elnöke és a Hungária Yacht Club vitorlázói: Antal Miklós, [[Grofcsik János]], Tuss Miklós, Keresztúry Gyula és tagtársaik ötlete alapján valósult meg. Az 1930-as években a Magyar Vitorlás Szövetség hatékony támogatásával jelentősen fejlődött a vitorlázás Magyarországon.